Minden félelmetes, érthetetlennek, sőt értelmetlennek látszó „sors” mögött Rend van. Fönséges, irányító, céltudatos, nevelő Rend. Hogy sorsunk nem vak sors, legfeljebb mi vagyunk vakok, ha nem ismerjük fel a Rend Urát! Aki felismeri, az már kezd meggyógyulni félelmeiből. Mindenekelőtt a legfélelmetesebb félelemből: élet-félelméből. Ha gyógyulásában hittel továbbjut, és felismeri, hogy Aki sorsunkat a kezében tartja, szerető szemmel néz bennünket: egészen meggyógyulhat. Ide pedig Jézus Krisztus által, Igéje és Lelke által juthat el.
Mert Jézus Krisztus maga az Üzenet erről. Ezt az üzenetet Ő bemutatta, elénk élte. „Sorsa” a legszenvedőbb és legtragikusabb minden emberfia közül. És mégis a kereszten elhangzott utolsó diadalszaváig: „Elvégeztetett” – azt „mutatja be”, hogy Ő nem a vak sors csapásai alatt lebukó tragikus hős – hanem Valaki, Aki egész életét az Atya kezében tudja, és magán érzi az Atya szerető szemének tekintetét. Jézus Krisztus nem a vaksors félelmetes nihiljébe hull, hanem az Atya kezébe simul bele, Annak szerető tekintete alatt. Az Atya szerető Rendjébe. És ez a rend = ÜDVREND.
Nincs félelem-oldóbb, az életfélelemből kimentőbb élmény, mint az a Hit, amellyel elfogadjuk sorsunk elhordozásának egyetlen emberi és méltó módját: Sorsunkat az Atya kezéből venni és szerető tekintete alatt hordozni – Jézus Krisztus szerint.
Jézus Krisztus oldhat fel bennünket az „ismeretlen belülvaló” és az „ismeretlen kívülvaló” félelmétől is. Hittel kell hallanunk a kereszten elhangzott első szavát: Atyám! – Nem Adonáj,nem Jehova! Nem Ady „Cethal-istene”! ATYA! Ha hittel halljuk, a keresztről hallgatjuk ezt a szót: a „távoli” egyszerre közel kerül, a Nagy Ismeretlen egyszerre ismerőssé válik. S nem félelmetes már az „ismeretlen kívülvaló.”
De hallgassuk csak tovább: „…bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek…” A gyilkosokért könyörög, s mert Ő könyörög: van bocsánat a bűnre! Aki ezt hittel meghallja, annak meg kell hallania ebből azt is, hogy van valami, ami nagyobb az „ismeretlen belülvalónál”, a bűnnél: a BOCSÁNAT! Van megoldás, van feloldás a belülről szorongató félelmekkel szemben is: Jézus Krisztus által. Van megbékélés! A golgotai kereszt kettős félelmünk közé is ékelődött, s széttárt egyik kezével az Atyáét fogja: „Atyám!” – másik kezével a miénket: „bocsáss meg nekik…” És utolsókat dobbanó szívével megbékélteti az Atyát a fiakkal. És a fiakból kiveszi a félelmet az Atyával szemben.
Forrás: Gyökössy Endre - Akarsz-e meggyógyulni?
