Zilah megyei jogú város , Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium. Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik, közel 6100 magyar lakossal. A 20. században Vártelek falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló is hozzá tartozik. A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Lehetséges ,hogy avar telep lehetett, bár az avar nép nyelvéről nem állapítható meg biztosan , hogy török volt-e. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. Asbóth Oszkár is ezt a változatot támogatja. A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és a római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. Valószínűleg ugyanúgy szász vendégtelepeseket hozatott ide Eufrozina magyar királyné, mint ugyanebben az időszakban Besztercére. Hogy királynéi hatáskörben volt a telepítés, arra visszakövetkeztethetünk abból, hogy később III. Béla magyar király első felesége, Anna királyné a zilahi vám éves jövedelmének ötödrészét adományozta meszesi Szent Margit-kolostornak.1876-ig Közép -Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig. 1919 februárjában a Székely Hadosztály egységei visszafoglalták, de nem sokáig maradt magyar kézen. 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozta volt. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. Hajdan, Zilah város az erdélyi római katolikus püspökség tulajdona volt egészen 1542-ig. 1241-ben mongolok lerombolták a Szent Kereszt nevet viselő katolikus templomot. 1246-ban az erdélyi püspök építi újra, valószínűleg ez a templom érte a reformáció kezdetét. 1527-ben tör be a reformáció. Az új hit terjesztése 123 évig tartott, eredményeként 1650-ben megszűnt, majd 102 éven át szünetelt a katolikus vallás Zilahon. 1741-ben a Zilahra érkező és Nagy András házában megszállt minorita rendbéli papokat Vesselényi báró űzette el a településről. 1748-ban mindössze 7 római katolikus lélek volt. A 18. század elején katolikus missziós papok által időnként meglátogatott mezővárosban ,1749-ben alapítottak plébániát.
Zilahon egy kisded római katolikus templom 1752-ben épült,mely igen kisszerű kápolna vagy imaház lehetett, mert Cserei Farkas, akkor Krasznán lakó, kancelláriai tanácsos 1789. május 31-én tesz az udvarhoz fölterjesztést, hogy Zilahon, Krasznán és Tasnádon római katolikus templomot építtessenek.1752-ben plébánost neveztek ki, 1780-ban a bécsi udvar engedélyezi a templom építését, és 1784-re felépül a kápolna, fatornyában 3 haranggal. A jelenlegi impozáns épület- templom alapkövét 1878-ban rakták le. A munkálatok Jenei István tervei alapján folytak és 4 évig tartott. 1911-ben a hívek kérésére 2 nagyobb harangot öntettek. 1917-ben a hadsereg rekvirálta a nagyobbik és a régi templom 3 kicsi harangját. 1929-ben öntettek újabb kettőt, és így a templom kőtornyában mai nap 3 harang lakózik .Az első 225 fontos a Szent Háromságnak, a második 125 fontos Szent István első vértanúnak, a harmadik 33 fontos Nepomuki Szent Jánosnak vannak szentelve. A templom klenódiumai: egy ezüst és drága kövekkel ékített feszület a szent kereszt ereklyéjével. Egy márványból szépen kidolgozott keresztelő kút, mindkettő Tágen János ajándéka. Egy kehely, amelyet Lipovinczky István püspök adott ajándékba a felszentelés alkalmával. A főoltára a Szent Háromságnak van szentelve, és két-két fehér márványoszlop zárja közre. A főoltáron a Szentháromság szimbólumát láthatjuk ugyan is a hármas szám a teljességre, a tökéletességre utal, e számon keresztül a Szentháromságot szimbólumok egész sora fejezi ki. Az atya vörös színű leplet visel, mivel e szín a jelképe az isteni szeretetnek, keresztet tartva kezében .Két mellékoltára ,az egyik Szűz Mária és a másik Jézus szíve oltárok is díszítik a templom belsejét. A zilahi Szent Háromság plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Krasznai Főesperesség, Szilágysomlyói Esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Nagy Tibor plébános végzi. A templom búcsúját Szentháromság vasárnapján , az az Pünkösdöt követő vasárnap ünnepelik. Örökös szentségimádási napját pedig december harmadik vasárnapján tartják.
Zilah oldallagosan ellátott plébániája Kraszna .Zilahtól 19 km-re nyugat-délnyugatra fekszik a Partiumban. A helységet kettészeli a Kraszna folyó. A református többségű nagyközség maroknyi katolikus közössége számára a 18. század végén az itt birtokos nagyajtai Cserey Farkas építtetett kápolnát, amelyben többnyire szerzetes rendi uradalmi káplánok szolgáltak. 1836-tól káplánság, melyet az egyházmegyés papok látták el. A jelenlegi templomát 1858-ban építették és a Szűz Mária Neve tiszteletére szentelték fel. A templom búcsúját szeptember 12-én tartják és örökös szentségimádási napja pedig május harmadik vasárnapja. A Kraszna-i Római Katolikus Szűz Mária plébánia ugyancsak a Krasznai Főesperesség, Szilágysomlyói Esperesi kerülethez tartozik.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
