Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re északnyugatra, közel a magyar határhoz. A határ közelsége miatt Nagyszentmiklós a megye legdinamikusabb fejlődő kisvárosa, a mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi telepölés. Hajdan ikertelepülés volt, Szerbszentmiklósnak nevezték, hozzá ragasztott részét pedig Németszentmiklósnak, amiből a város lett. Valamikor ugyanis, főleg szerbek lakták, most a lakosság többsége román, de szerbeken és németeken kívül élnek itt magyarok és bolgárok is. A település a legrégebbi idők óta a csanádi püspök birtoka volt. Marczali Dózsa Miklós püspök 1421. augusztus 12-én nyerte adományként Zsigmond királytól. Lakosai a 16. század közepétől szerbek voltak. A török hódoltság alatt már nem akarták földesuruknak elismerni a püspököt, megtagadták neki az engedelmességet. A helységet a 17. század második felében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lippai vitézeinek adományozta. Ezek egyike Orbánszentgyörgyi Nagy Lőrincz, a részét 1625-ben eladta Lippai Vágó Istvánnak. A község felére Szelényi János honti alispán kapott adományt, ő pedig a részét 1658. szeptember 11-én unokaöccsének, Gerhard Györgynek adományozta. A török kiűzése után a helység neve belekerült a csanádi püspöki birtoklajstromba, de 1718 óta a temesi bánsághoz tartozott. 1724-ben kincstári tiszttartósági székhely lett. 1724-ben Oexel Mátyás, egy gazdag családból származó osztrák hivatalnok volt, aki sörház építésére kapott engedélyt, de kérelmet is nyújtott be egy katolikus templom építésére Nagyszentmiklóson. Ez a 18. század közepén épült, tehát már 300 évvel ezelőtt is volt templom a helységben. 1752-ben 40 német család költözött ide, magvát alkotva a későbbi Németszentmiklósnak. 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték be. 1781-ben a kincstári jószágok elárverezése alkalmával a Nákó testvérek, Kristóf és Cirill vásárolták meg. Ettől kezdve a gróf Nákó család volt a földesura. 1787. június 11-én országos, 1837.július 6-án hetivásárok tartására nyert szabadalmat.
A 19. század végén több mind 10 ezer lakosával Torontál vármegyének, Nagykikinda, Nagybecskerek és Zsombolya után, negyedik legnagyobb mezővárosa volt. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott, majd Romániához került. A nagyszentmiklósi magyar közösség adta a világnak a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzőjét: 1881-ben itt született Bartók Béla, zeneszerző és folklórgyűjtő. Ezt a szülőháza helyén álló kis házon elhelyezett emléktábla jelzi, a Nákó- kastélyban pedig Bartók emlékmúzeumot rendeztek be. A mezőgazdasági iskola közelében, amelynek a zeneszerző apja is igazgatója volt, áll ma Bartók Béla bronz mellszobra, Jecza Péter alkotása. Az Aranka parti városban született Révai Miklós a nagy magyar költő és nyelvész is.1799-ben a város határában találták meg az avaroknak tulajdonított aranykincset, amely 2003-ban Budapesten is látható volt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Jelenleg a bécsi Szépművészeti Múzeumban látható. Nagyszentmiklós plébánia alapítása 1766-ban történt és római katolikus templomát Nákó Sándor építtette 1814 és 1824 között, és Kőszegi László püspök szentelte fel Avilai Szent Teréz tiszteletére 1824-ben. Akkoriban a csanádi egyházmegyében csak négy templomot szenteltek fel- a többit 1951 és 1986 között csupán megáldották: a székesegyházat, az óbesenyői katolikus templomot, a máriaradnai kolostortemplomot és a nagyszentmiklósi templomot. A nagyszentmiklósi római katolikus templom egy gyönyörű és történelmi helyszín. A templom építészeti stílusa és művészeti alkotásai együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyszín különleges és lenyűgöző legyen. A templom főoltára előtt állva igazán egy csodálatos látvány tárul elénk. Az oltár és a templom belső tere gazdag díszítésekkel, több művészi alkotással büszkélkedhet, amelyek a hely szellemiségét és történelmét tükrözik. A főoltár mellett több mellékoltár is található, amelyek mindegyike gazdagon díszített és különböző szenteket ábrázol. Az oltárokon kívül a templom falait gyönyörű freskók és festmények díszítik, amelyek bibliai jeleneteket és szenteket ábrázolnak. A templomban található szobrok is figyelemre méltóak, különösen a Szűz Mária és szent József szobrai. Az üveg ablakok szintén művészi értéket képviselnek, színes üvegeik különleges fényhatásokat hoznak létre a templom belső terében. A római katolikus templom épület gazdag díszítései és impozáns szerkezete a barokk stílusra jellemzőek, míg a klasszicista hatások a templom egyszerűbb, tisztább vonalaiban és arányaiban figyelhetők meg. 2021 június 25.én a szélviharban károsodott súlyosan a templom fedélzete, mintegy 500 négyzetméter tetőburkolatot tépett fel, illetve sodort le a szél. Ugyan abban az évben sikerült a tetőzetet helyreállítani a helyhatóságok és a jószándékú emberek hathatós segítségével.
A Nagyszentmiklós közössége 2024 októberében ünnepelték az Avilai Szent Teréz-templom felszentelésének 200. évfordulóját. A plébánia, a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Temesi esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Andó Attila plébános és a kántori feladatot Adrian Matea végzi. A templom filiái: Nagyősz, Sárafalva, Nyerő, Máriafölde, Nákószőlős és Nagykomlós. A filiákban vasárnaponként különböző időpontokban szentmisét végeznek.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
