Korond Hargita megye közép-nyugati részén terül el. Székelyudvarhelytől 26 km-re észak-nyugatra a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik. Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Nyugaton Felsősófalvával határos, délnyugaton a Firtos-hegy, keleten a Kalonda domb és fennsík határolja. A pápai tizedjegyzék 1333-ban említi a falut először Kurund néven. Korond önkormányzatához tartoznak: Atyha, Pálpataka és Fenyőkút falvak. A falu legfontosabb foglalkozása a fazekasság, erről 1613-tól írásos adattal rendelkeznek. Napjainkban már a falu említése során az emberek a korondi fazekasságra, kerámiaedény készítésére gondolnak, ez egész székelység, magyarság nemzeti értéke is egyben. A település környékén gyógyhatású borvízforrások is találhatók.
A falu híres szülöttei:- a székely magyar kultúra jelentős alakja, Páll Lajos (1938-2012), festőművész és költő, tiszteletére a helyi kultúrotthon vette fel a nevét. – Lőrincz Márton (1911-1969) olimpiai bajnok (1936), kötöttfogású birkózó. A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a XIX. században épült ki a Korondi-fürdő, amely nagyon híres a vasas-kénes vize miatt. 1716-ban kezdett megújulni a katolikus élet. Első plébánosa Kais Miklós, aki egyben kerületi főesperes is volt. 1743-ig Atyhával közös plébánia volt. A falu középkori templomát Szent Bertalan tiszteletére szentelték. Egy 1855-ből származó plébániai pecséten Szent Bertalan látható, baljában karddal, feje fölött glória, lábával egy félholdon áll. Korondon a régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz.1720-ban felújították. A régi templomot lebontják és 1910–1911-ben új templomot építenek Hadnagy Mihály plébános idejében, a hívek nagy áldozatával sok munkájával és adományaikkal. A régi templomból csak néhány faragott kő maradt meg beépítve a kőkerítés falába, a keresztelő kút beépítve a torony falába belül, de ezek inkább a késő gótikus stílus emlékei. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején többségben unitáriusok lesznek, a templommal együtt. A hívek egy része megmarad katolikusnak, 1648-tól a templom és torony közötti kis kápolnában tartanak szentmiséket. Korondon az új római katolikus templomot Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelték fel ez a Sóvídék egyik legszebb, harmadik temploma a korondi keresztényeknek. A templom 100 éves évfordulójára 2009-ben felújították a tornyon lévő keresztet és magát a tornyot is, teljesen újrafedték. 2010-ben pedig a templom külsejét újra vakolták és festették. 2011-ben a belsejét készítették el így ahogy a jelenlegi helyzetben látható. A felújítás a hívek lelkes adományaiból, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal és a közbirtokosság segítségéből történt meg. A templom szentélye kelet fele mutat, így a bejárat a nyugati homlokzaton van és kb. 700 férőhelyes. Kereszt alaprajzú templom, a főhajóra merőlegesen van a kereszthajó, amit kápolnáknak neveznek: az egyik felől Szent Antal, a másik felől Szűz Mária oltára található. Az oltárok ebben a templomban neoromán stílusúak. A főoltáron Jézus Szíve kép látható, két oldalt Szent Imre és Szent Bertalan szobrai foglalnak helyet. A szószéken négy evangélista látható ezek fából faragott domborművek és mögöttük aranyozott textília van. A négy dombormű Szent Lukács, Szent Máté, Szent János és Szent Márk evangélistát ábrázolja. A mennyezeten heveder ívek vannak és az ívek között bibliai jelenetek láthatók az evangéliumból. Az orgonát a Várad -Szőlősi plébánia ajándékozta a korondi egyházközségnek, ezt az orgonát Jónás József orgonamester építette a XIX. század végén és Bors László, alcsíkí orgonaépítész volt, aki felújította. A nyugati karzaton van az orgona és ez a karzat három árkádos építménye jellemző a barokk korra. A keresztelő medence egyidős a templom berendezéseivel, neogót stílusú kis szobor kompozíció,Jézus megkeresztelkedésének jelenetét formálja meg. A templomnak félköríves záródású neoromán stílusú ablakai vannak délen és északon is. A bejáratnál két aragonitból készült szenteltvíztartó foglal helyet.
A korondi Jézus Szent Szíve plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Balla Imre plébános,plébániai kormányzó látja el, és a kántori szolgálatot Katona Mózes kántor tölti be. A falu népe Jézus Szent Szívének ünnepén Isten emberszeretetét ünnepeli, és újból a Szent Szívnek ajánlja fel önmagát. A búcsú mozgó ünnep, a római katolikus egyházi év utolsó változó ünnepe. Mindig az Úrnap nyolcadát követő péntekre esik. Minden csütörtökön egész napos állandó csendes szentségimádás van, ami a Jézus Szíve iránti ragaszkodást fejezi ki. Örökös szentségimádási nap: március 15. Korond, oldallagosan ellátott plébániája Pálpataka és Fenyőkút. - Pálpataka a Miklós vize mentén, Korond központjától 7 km-re terül el. A nevét a falu szélén folyó Pál-patakról kapta.1948-1952 között, mint önálló község működött, azóta Korondhoz tartozik. A plébánia 1948-ban alakult. Első plébánosa Juhász Antal, aki plébánialakot építtetett. 1994-ben felépült a fatemplom Bordi János lelkész vezetésével, a Szent Péter és Pál apostol tiszteletére szentelték fel. A templom búcsús ünnepét június 29-én tartják és örökös szentségimádási napját pedig június 14-én. - Fenyőkút, Korondtól 6 km-re fekvő szétszórt házcsoportokból és esztenákból alakult szórványtelepülés, a székely tanyavilág egyik gyöngyszeme. Régen Korond 12. tízeseként tartották nyilván és 1898-ban törzskönyvezték. Római katolikus temploma Szent Bertalan tiszteletére van felszentelve és búcsús ünnepét augusztus 24-én tartják. Örökös szentségimádási napja pedig június 15.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: korond-tour.ro
