Farkaslaka a Fehér Nyikó-patak felső folyásának híres községközpontja, Székelyudvarhelytől északnyugatra 12 km-re fekszik. A híres székely író Tamási Áron "angyali faluja" a Székelyföld szívében,Hargita megyében. Farkaslaka a következő települések központja:Malomfalva, Bogárfalva, Szentlélek, Kecset-Kisfalud, Pálfalva, Firtosváralja és nem utolsó sorban Szencsed.
Farkaslakára vonatkozóan az első írásos adat 1550-ben tűnik fel, amikor Izabella királyné felmenti a farkaslaki Demien Pétert egy Etéden lévő örökségért ellene benyújtott kereset alól. Továbbá a falu neve az 1566-os adóösszeírás jóvoltából már ismert volt. A település szájhagyomány szerint a csereerdei farkasokról kapta a nevét. A népi hagyomány így magyarázza:egykori lakói a Nyikómenti vízimalmokhoz jártak gabonát őrletni. A farkasok többször megtámadták,felfalták lovaikat és ez arra késztette őket,hogy Péterfalváról Farkaslakára telepedjenek át. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. A faluban a szénégetés ma is jelentős foglalkozási ágazat maradt. 2000 szeptember első felében tartották meg a Kalonda -tetőn az első szénégető fesztivált, itt készült el 480 köbméter fából a világ legnagyobb boksája ,szénégetésre alkalmas farakása.
Farkaslaka és Tamási Áron mint fogalom, eggyé nőtt a környékbeliek és az idelátogatók tudatában, a magyar irodalom valóságos zarándokhelye lett. Tamási művészetével maradandó emléket állított szülőfalujának. Stílusalkotó volt és a székely beszédet illesztette be a magyar irodalomba. Az író szülőháza ma emlékmúzeum,itt az író személyes tárgyait,kéziratait, leveleit tekinthetik meg az arra járók. A Tamási emlékművet és a sírt naponta felkeresik amely a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa árnyékában, egy nagy székelykapu mögött helyezkedik el.1967-ben tulipános kopjafát is állítottak a sírjára.1972-1974 között a Hargitáról lehozott 8 tonnás andezit sziklából faragta Szervácius Jenő és fia Tibor az emlékművet. Ez a Tamási hőseit ábrázolja, hivatalos felavatása 1972 szept. 24-én, az író 75-ik évfordulóján volt, ekkor avatták fel a Tamási-emlékházat is .Erdély első trianoni emlékművét 2010 június 6-án avatták fel Farkaslakán az Apostoli kettős kereszt emlékművet, mely Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban, a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának. Látnivalók még: a fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában és a Jézus szíve kilátó, egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka és Székelyszentlélek határában, kilátóként is funkcionál. A falunak több híres szülötte is van,de nem csak,hiszen az utóbbi száz évben nagyon sok papot és kántort is adott az egyházmegyének. Először egy kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére a falu alsó felében, amit 1759-ben fejeztek be. Az első plébános beiktatása után, 1762-ben önálló egyházközséggé válik a falu. A templomot Nepomuki Szent János tiszteletére szenteli fel Batthyány Ignác püspök 1783. július 10-én. Az első farkaslaki templom és a Nepomuki Szent Jánosnak ajánlott főoltára nem maradt meg, mivel 1840-ben lebontották. Amint gyarapodott a hívek száma, szükségessé vált egy nagyobb templom építése. Az építéshez szükséges engedélyeket és a pénzbeli támogatást a falu szülöttje, Fancsali Márton járta ki, aki akkoriban V. Ferdinánd udvari alamizsnás papja volt Bécsben. Az új temploma, a jelenlegi, 1842 – 1848 között épült, a falutól nyugatra emelkedő Templom dombon, klasszicista stílusban, amely egy nagyméretű nyeregtetővel fedett hajóból és a hozzá kapcsolódó szentélyből áll. A templom méretei: 47 m hosszú,15,80 m széles,tornya 38 m magas. A főhomlokzat leghangsúlyosabb része a négyszöghasáb alakú torony amely alatt a főbejárat nyílik, hogy a templombelsőt szemügyre vehessük, még át kell haladnunk az orgonakarzat alatt. A templom belsejét mindkét oldalon négy félköríves záródású ablak világítja meg, melyből három a hajó, egy pedig a szentély falát töri át. Fiókos dongaboltozatát a fal síkjából kiugró pillérek tartják. A főboltozaton Jézus életéből vett jelenetek láthatóak. A Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! feliratú diadalív északi oldalán a Máriának ajánlott mellékoltárt és a Keresztre feszítést ábrázoló mellékoltárt a déli oldalán figyelhetjük meg. A főoltárt hat korinthoszi fejezetes oszlop határozza meg. A két középső oszlop között látható az oltár Nepomuki Szent Jánost ábrázoló képe, amely fölött az eucharisztia ragyog fel. A főoltár és a szószék elkészítője a brassói Pap Miklós , az 1850-ben megrendelt farkaslaki főoltárt 1851–1852 között készíti el,ez derül ki a főoltár hátán lévő feliratból. Az oltárképen a templom védőszentje Nepomuki Szent János látható kanonoki öltözetben, felhőkön térdelve jelenik meg. Az ismertebb ábrázolásoktól kissé eltérően nem szorítja magához a feszületet, hanem az előtte lévő könyvre helyezi a birétummal és a kulccsal egyetemben. Nepomuki Szent Jánosnak egy, a felhőkből kibukkanó puttó hozza a szentek mártíromságát jelképező pálmaágat. A kép bal alsó regiszterében a prágai Károly-hídat és a Moldva folyót, a mártíromságának helyszínét megidéző vízbedobási jelenetet figyelhetjük meg. A mennyezeten látható freskókat az aradi Miltaller Lajos készítette 1981-ben amikor testvérével, Sándorral felvállalták a templombelső felújítását.
Az orgonát 1867-ben a mátisfalvi Szőcs Sámuel építette. Ez akkor egy „pozitív mű” orgona volt. 1905-ben Angszter József temesvári orgonaépítő pedálművet épített be az orgonába. 1973-ban az orgona motrot kapott, Bartha István mezőpaniti mérnök adományából. 2000-ben a hívek adományából, valamint a Magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának adományából 85%-ban megújult az orgona. Ezt a javítást Bakos M. Károly gyergyóremetei származású és Jáky György győri orgonaépítők végeztek el. 2020-ban Hargita megyei pályázati pénzből újabb javításokat hajtottak végre.2023-ban három embernagyságú szobrot állítottak,Szent Péter és Pál tiszteletére és a szentek ünnepnapján a két szobrot Msg. Tamás József püspök szentelte fel, később Szent Mihály főangyal szobrát pedig Ft. Oláh Dénes plébános Szent Mihály ünnepnapján áldotta meg. A szobrokat a farkaslaki születésű Pakott Áron szobrászművész készítette. Sikerült a karzatot megnövelni 9 négyzetméterrel a Megyei Tanács és a helyi adakozók adományaiból. A falú híveinek egy asszony-társasága összetársulva ajándékozta meg a templomot, karácsonyi és húsvéti mintákkal ellátott hímzett oltárterítőkkel, miséző kehelyel és liturgikus edénnyel-monstranciával ,amelynek lanulájába egy nagyobb Szentostya foglalhat majd helyet. Filiái: Kecset, Kecsetkisfalud, ahol 1873-ban építettek iskolát a faluban. Az egyházközség életében nagy eseménynek számított a csíksomlyói búcsújárás. A kommunizmus előtt a pünkösd előtti csütörtökön indultak gyalog és pünkösdvasárnap délre értek vissza, amikor a plébános az otthon maradt hívekkel a falu elején fogadta a búcsúsokat. A plébánia a Gyulafehérvári Érsekség , Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Oláh Dénes plébános végzi és a kántori szolgálatot Bakos Árpád kántor tölti be. Búcsús ünnepét május 16-án Nepomuki Szent János gyónási titok vértanúja napján ,örökös szentségimádási napját: március 04. tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Józsa Ferenc
