A keleti Kárpátokban elterülő Gyimest nyugatról a Csíki-medence, keletről a Tarkő-hegység vonulatai határolják. A Gyimes völgye sajátos „Patakország" az egykori csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik , megkülönböztetve ezáltal a moldvai csángóktól. A völgy az 1700-as évektől kezdett benépesedni. A telepesek nagy része Csíkból, Gyergyóból és Háromszékről csángált Gyimesbe, de a szintén római katolikus moldvai csángók közül is vándoroltak a tömbmagyarság irányába. A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt, a Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk, ami már Bákó megyében van. Gyimesközéplok egyházközségéhez a beosztott falvak: Boros-pataka, Sötét patak, Antalok patak, Kápolna-pataka és a Gyimesfelsőloki táblától a főút mente, Gyimesbükk irányába, Csíkik -pataka, Bodor utca, Nagy-patak, Hosszúk utca, teszi ki, és néhány tömbházlakás is van a központban. Gyimesközéplok, amint a neve is mutatja, a Tatros völgynek a középső részén terül el. Mivel kevés a szántóföld e hegyes vidéken, a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és háziipar képezi, az utóbbi időben a turizmus is nagyon elindult. 1900. július 22-én Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök kiszállt Gyimesközéplokra és a 7000. forint költséggel felépített iskolaházat felszentelte, ez volt a település első iskolája. A gyímesközéploki plébániát az erdélyi egyházmegye felcsíki főesperesi kerületében 1853-ban alapították, templomát Bűnbánó Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. A színes csempéből, mozaiktechnikával létrehozott keresztúti ábrázolásokat 2015-ben áldották meg. Egy háromtagú csoport készítette: Puskás Lenke Rozália, és Andrea Szentkirályi képzőművészek, valamint Tudor Astiu öntő. Az ábrázolások kiindulópontjaként egy imakönyv keresztútképeit használták és a megjelenítés különlegessége, hogy minden fehér és fekete csak Jézus alakja színes, a kereszt pedig lobogó- vörös. A stációk a templomhoz vezető lépcsők, illetve a templom mellett kaptak helyet, az utolsó állomások pedig a parkban vannak, így voltaképpen az ájtatosságra vágyók számára a templom és környéke imádkozva bejárható.
A templom főoltárán látható Bűnbánó Mária Magdolna, mellékoltárai: Szűzanya és Jézus Szíve,valamint a bejáratnál láthatjuk a Medjugorjei Szűzanya szobrát. 2013-ban csak a templom belső munkálatait végezték el, ünnepélyes, magasztos hangulatáért előszeretettel cserélték ki a templom ablakait ólomüveg ablakokra - vitraliákra, melyek különböző egyházi motívumokat ábrázolnak: a magyar koronát, Jézus Szíve koszorút, liliomot, valamint Mária szeplőtelen szívét. A színes ablakokon átszűrődő fény csodás árnyékai, az egyedi minták és formák fényjátékai gyönyörködtetik a szemet. Csodálatos látvány, amikor a fény beáramlik rajtuk, és a padlózaton, vagy falakon a különleges mintázatok, motívumok a szivárvány minden színében pompáznak. A templom dísze még a két nagy csillár közel 60 kg súlyú és 2 kisebb, ugyancsak a felújítás alkalmával vásárolták a hívek lelkes adományából. Hargita Megye Tanácsa támogatásával és a hívek önzetlen adományából sikerült a templom külső részét teljes egészében felújítani, mindez 2019 húsvétjára valósult meg. A gyermekek második otthona az óvoda, így a magyar állam támogatásával sikerült átadni, 2021. május 31-én a Szent Gellért óvodát , amelyet Kovács Gergely érsek úr áldott meg. A római katolikus egyház által magyar állami támogatással építették a Márton Áron egykori erdélyi püspök nevét viselő sportcsarnokot amelyet Kovács Gergely a gyulafehérvári római katolikus érsek áldott meg a hálaadó szentmise után 2021 július 4-én. 2022-ben fejeződött be a templom teljes felújítása és május 8-án, a bérmálás szentségének kiszolgáltatása alkalmával Dr. Kerekes László segédpüspök úr áldotta újra. A 136 bérmálkozó a templom teljes felújításának és megáldásának tiszteletére a Márton Áron Sportcsarnok és a Templom közötti területen több, mint 500 db fenyőfacsemetét ültette el, Bilibók János főgondnok, Szőcs István erdész-algondnok; Bodor László erdész-algondnok közreműködésével. Megemlítendő,hogy a Csíksomlyói Pünkösdi búcsújáróhely után Gyímesközéplok következik,nagy lélekszámban zarándokolnak ide a Bűnbánó Mária Magdolnát tisztelő zarándok testvérek. A gyimesközéploki Szent Mária-Magdolna templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg Ft. Málnási Demeter plébános, végzi az egyházi szolgálatot. A kántori szolgálatot Kaitár Arnold és Balla László végzik. Búcsús ünnepét július 22-én tartják, örökös szentségimádási nap: május 22.
Oldallagosan ellátott plébániája Középloknak Kostelek, a temploma a Szűz Mária, Világ Királynője tiszteletére van felszentelve, amelynek búcsúját augusztus 22-én és az örökös szentségimádási napját pedig július 11-én tartják. Magyarcsügésen is Kósza István plébános idejében miséző helyet építettek, Keresztelő Szent János születésének tiszteletére szentelték fel, búcsú ünnepét június 24-én tartják, örökös szentségimádási napja október 2. Kosteleken rendszeresen vannak szentmisék: vasárnap és főünnepen 13,30-kor, hétköznap pedig a hívekkel előzetesen egyeztetve jelöljük ki a szentmisék időpontjait. Október harmadik szombatján tartjuk a Boldog P. Rupert Mayer SJ német jezsuita szerzetesről való megemlékezést a Bálint Lajos érsek által felállított emlékműnél. Magyarcsügésen minden szombaton délelőtt, illetve vasárnap 15-órától van szentmise, főünnepen pedig délelőtt 10-órától van szentmise. A gyepecei hívek Kostelekbe, illetve Magyarcsügésbe járnak át szentmisére. Gyepecében évente 2 alkalommal van szentmise a temetőben: július első szombatjának déli órájában, azaz 12-órától, és október negyedik szombatján szintén 12-órától.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Fülöp Lóránd
