Kovászna város Kézdivásárhelytől 20 km-re, délre a Kárpátok kanyarulatában, a Berecki-havasok lábánál fekszik Kovászna megyében. A várost a Kovászna-patak szeli ketté. Az egykori Orbaiszék központja, 1876-tól járási székhely, 1952 óta város, 1968 óta Kovászna megye névadó települése. Az idők során Vajnafalva olvadt bele, 1968 óta Csomakőrös is hozzá tartozik, jeles szülötte Kőrösi Csoma Sándor utazó, nyelvtudós, a tibetológia megalapítója. Többféle változat fűződik Kovászna nevének eredetéhez. Sokan azt állítják, hogy az Erdélyben portyázó török segédcsapatok ezt a helyet a „kvasna voda" névvel illették, ami a szláv nyelveken savanyúvizet jelent, mivel Kovászna ásványvízforrásairól híres. Mások azt tartják, hogy régen élt itt egy szabó, aki vásznat árult. A szabó neve Kó volt. Mivel sokan megvették az áruját, hírességnek számított, ami után elnevezték Kovásznának a várost, ahol élt. 1548-ban Kowazna néven említik. 1840-ben vásártartási jogot kapott. 1756 és 1887 között több mind ötször tűzvész pusztította a helységet. A település világhírű klimatikus gyógyhely, üdülőváros, a határában fakad a legtöbb fajta borvíz Erdélyben. Közel 1500 különböző összetételű borvízforrása van. A fürdőélet az 1880-as években kezdődött, itt van az ország legnagyobb szívgyógyászati központja, amely az alapító kardiológus Dr. Benedek Géza nevét viseli. 1889-ben megalakult a fürdő részvénytársaság, a vajnafalvi Horgászkút vízét 1891 óta palackozzák. Számos szénsavas termálfürdője és mofettája van. A főtéren levő Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. A város lakossága 70 százalékban székely-magyarok.
Római katolikus temploma 1914 és 1922 között épült, a kisszámú katolikus hívek pasztorálását Imecsfalváról, majd Zaboláról látták el. A város lakossága valamint környéke is túlnyomórészt protestáns, a katolikus közösség szórványból nőtte ki magát fokozatosan növekedve. A plébánia viszonylag fiatal, 1946-ban létesítették. Az első kinevezett plébános Kovács Béla volt 1946–1964 között. Ehhez a periódushoz tartozik az is, amíg ingázott Gyulafehérvárra, és az az idő, amit 1956-tól börtönben töltött. Távollétében a hívek lelkigondozását az esztelneki ferences atyák látták el. Az anyakönyvek Pater Szeraphin nevét őrzik. Ekkor a hívek száma még 600 és 650 között mozgott. 1964-től 1975-ig a főpásztor Ráduly István plébánost bízta meg a hívek irányításával. Tevékeny, aktív ember, és annyira megértő, hogy szívesen végezte a szertartást két nyelven is. A háromszéki papság aggódva figyelte a nagy reformot Kovásznán. 1975-től az uzoni plébánost Kovács Gábor személyében Kovásznára irányította a főpásztor. A hívek száma akkorra már 1500 fölé emelkedett. A fürdőváros egyre bővült, értelmiségieket és munkásokat vonzott. A hívek száma az 1980-as években elérte a kétezer lelket. Kovács Béla plébános egy vályogházat vásárolt, amely az egyetlen menhely volt a plébános, valamint a hittanórás gyermekek számára. Kezelésre szoruló papok látogattak Kovásznára, de nem lehetett őket elhelyezni. Így vált szükségessé a papilak építése. A Márton Áron püspök által kiutalt külföldi segélyből kezdtek el építkezni. 1977-től 1983-ig felépült a háromszintes papilak, mely sok segítséget tud nyújtani a rászoruló, idős paptestvéreknek. Az építkezések folytatódtak: a templom tetőzetének és alapjának felújítására 1988–89-ben került sor. A fordulat után tovább építkeztek, a kisebb katolikus közösség ravatalozó kápolnát épített, amit a mai napig igénybe vesz az egész város. A templom Szent István Király tiszteletére van felszentelve, főoltárán Szent István király szobra látható, két oldalt pedig Szűz Mária és Szent Erzsébet szobra van elhelyezve. Két mellékoltára van, az egyik a Szűzanya a másik a Jézus szíve oltár.
Fontos megemlíteni, hogy Kovásznán 1999-ben elkészült a második, Szent Imre otthon, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tartománya által. A plébániatemplom kertjében 2009-ben állították fel Márton Áron (1896 – 1980) nagy erdélyi püspökünk egészalakos bronzszobrát.Ez Varga Gábor Dombováron élő szobrászművész alkotása, melyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szentelt fel, valamint megáldotta a felújított templomot is. 2014-ben a búcsúünnepe és a templom centenárium alkalmával, újabb szobrot állítottak a templomkertben, Mindszenty József (1892 – 1975) nagy magyar bíboros szobrát, amit szintén Tamás József püspök atya áldott meg, ugyancsak az említett szobrászművész alkotása, mindezt a Szent Gellért Lovagrend támogatásával. A kovásznai Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kézdi-orbai főesperesi kerületéhez tartozik. 2016 októberétől hagyományteremtő szándékkal Kovásznán, ünnepélyes Mária áhítatot tartanak szentmisével, rózsafüzérrel és gyertyás körmenettel. Az egyházi szolgálatot Ft. Mátyás Károly plébános, szentszéki tanácsos teljesíti, a kántori szolgálatot Kercsó Ferenc kántor végzi. A plébánia búcsúját augusztus 20-án, államalapító Szent István király ünnepén tartják, aki a gyulafehérvári egyházmegye alapítója. .Örökös szentségimádási nap: november 27.
-Filiák: Barátos, Páké, Telek és Csomakőrös.- Barátoson 1995-ben kápolnát vásároltak, elindult az élet. A község beosztott falvai PÁKÉ és Orbaitelek, nagyon kevés a katolikus hívek száma. - ORBAITELEK kápolnájának titulusa Szent Borbála, búcsús ünnepe december 4-én van. Az iskola alapító Horn Dávid emlékének tiszteletére a nevét viseli az általános iskola. -BARÁTOS, Kovásznától 8 km-re nyugatra lévő községközpont, az 1995-ben épült kápolna titulusa Magyarok Nagyasszonya, a katolikus hívek száma nem nagy.
Összeállította: Gábor Anna
