Szováta, Maros megyében, a Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros. Marosvásárhelytől 60 km-re, keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik. Községközpont Szováta, beosztott falvak: Ilyésmező, Kopac, Szakadát. A beosztott falvakkal együtt lakossága 10 385 fő, templomuk a a régebbi Bagolyvárnak nevezett hely, a temető mellett volt. A hitközség első említése 1630-ból származik, a reformáció betörése után meggyengült. A mikházi ferences szerzetesek hatására sokan katolikussá válnak. 1734-től állandó papja lesz a közösségnek. A Medve tó létrejöttét követően, amikor a település rohamos fejlődésnek indult, az egyházközség is gyarapodott. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Géra-fürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára, a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 május 27-én alakult ki. Benne 66000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. Sós vizű tavai még a Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sós vizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén. A Sós-árok a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag terület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek. Továbbá látnivalók a faluban a tó melletti római katolikus kápolna 1936-1938-ban épült, a görögkatolikus kápolna, ortodox temploma, a város római katolikus temploma, a református templom és unitárius templom. Szováta keresztlevelének tartják azt az írást, amelyet 1581-ben Kornis Mihály a gyulafehérvári börtönből küldött Báthori Istvánhoz, és amely szerint Szováta 1580-ban keletkezett volna, s a betelepített lakossága már katolikus volt. Újabb kutatások alapján már 1578-ban lakói voltak Szovátának. Báthory Zsigmond 1583. április 25-én megerősíti Báthory Kristóf 1578. szeptember 13-án Szovátának adott kiváltságlevelét. 1630. július 22-én keltezett okirat szerint Bakk Ilona földet adományoz „az Zovatay zentegyház” javára. Domokos Kázmér (ferences püspök) 1606-ban született Szovátán és katolikus nevelésben részesült. A református fejedelmek idején a hitközség meggyengült, csak, mint filia működött Korond, majd Atyha, Parajd és Nyárádköszvényes anyaegyházak mellett. A Szepesy dekrétum szerint 1732-ig paphiány miatt licenciátusok vezették a plébániát, az utolsó Lukács Márton volt. 1734-től Halmágyi József személyében állandó papja volt, és mint önálló plébánia működött. 1870-1878 között felépült a jelenleg is látható katolikus templom, a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
A templom belső bútorzatát 1990-ben lecserélték. Az oltár helyére hatalmas márványburkolatú kereszt került. A Szent Antal, a Szűz Mária, Szent József és Jézus Szíve szobrok megmenekültek, nemrégiben egy Szent II. János Pál Pápa szobrot ajándékoztak a templom részére. Szépen díszített orgonáját Johannes Hánn építette és Angster József kibővítette - felújította. A templom felújításakor hátul egy karzatot építettek, ami kétoldalt előrefutó. Az 1940-es években Török Mihály plébános a Fürdőtelepen templomot építtetett, majd a filiákban is. 1986–88 között felépült az új plébánia épülete. Mindezek mellett nem maradt el az egyházközség lelki gyarapodása sem, missziók, lelkigyakorlatok követték egymást. Szomorú tény, hogy a hívek száma 1990-től megváltozott. Több az elhalálozás, mint a születés, nem utolsó sorban a rohamos kivándorlás okozta a lélekszámcsökkenést: míg 2000-ben 3878 volt a lélekszám, ma már csak 3009. A példás életű és szolgálatú püspök Márton Áron bronzszobor alakban is jelen van Szovátán, a telepi kápolna előtt. A templom a Gylafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg a ditrói származású Köllő Tibor plébános és a gyimesbükki születésű Timár József segédlelkész segítségével szolgálják a híveket. Ft. Köllő Tibor plébános előző szolgálati helyei: Gyergyócsomafalva, Lupény, Pusztakalán, Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (Kis szeminárium) – Gyulafehérvár – 2006- tól 2012-ig és 2012-től Szovátán. Jelenleg A kántori szolgálatot pedig Lukács Endre kántor tölti be. Búcsúját pünkösd utáni első vasárnap, Szentháromság vasárnapján tartják, örökös szentségimádási nap március 16.
Szováta filiái:-SZOVÁTA-FÜRDŐ, Jézus Szentséges Szíve filia, ellátó plébániája Szováta. Szentmiséket kedden, pénteken és vasárnap, délutánonként tartanak. A Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A búcsús ünnepét Jézus Szíve ünnepnapján tartják, vagyis pünkösd utáni második vasárnap: június 26-án. - TYÚKÁSZHEGY: a Szent Kereszt felmagasztalása filia, ellátó plébánia Szováta. A Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A fürdő látogatói szívesen megtekintik a Tyúkász Dombi Kápolnát is Szovátafürdőn. -ILYÉSMEZŐ:Ilyésmező Szovátától 3 km-re délkeletre, Maros megye keleti határán helyezkedik el, a Görgényi havasok lábánál, a Juhod-patak völgyében. Templomának titulusa, Szent Antal, ellátó plébániája ugyancsak Szováta. Minden vasárnap déli órában tartanak szentmisét és a Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Megközelítőleg 37 római katolikus lélekszáma van. -KIBÉD: Maros megyében az egykori Marosszék egyik legnépesebb faluja, a hagymatermesztés hazája. A Kis-Küküllő jobb partján,370 méterrel a tengerszint felett, az Uron és Tabika- patakok Kököllőbe ömlésénél fekszik. Oklevelekben először 1499-ben jelentkezik Kjibed néven. Mai temploma 1820-1826-ban épült. Még két adat bizonyítja, hogy az eredeti templom már a katolikus korban állott:a templomnak sekrestyéje volt,amit a református időkben már nem építettek,valamint az, hogy az új templomban megőrizték a torony alatti kaput, amelynek szemöldökkövén az 1710, az újjáépítés dátuma szerepel, a kapu gótikus stílusú. A katolikus kori és reformáció előtti templom mellett szól az a hagyomány is, amely egy reformáció előtti katolikus pap belépését örökíti meg, akit hívei elkergettek, és a katolikus hívek ekkor lettek reformátusok. Más vallás, illetve egyház Kibéden azóta sincs. Ellátó plébániája Szováta.- SÓVÁRAD: a székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik, ellátó plébániája Szováta. Szovátától délre 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. 1332-ben plébánia temploma van, Miklós nevű volt a papja. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció után református lesz, templomával együtt és ma is református anyaegyház.- SZAKADÁT filia: Szováta északnyugati tartozéktelepülése a központtól 6 km-re északra a Szakadát-pataka mentén Maros megyében. Csak 1900-ban került a Helységnévtárba,addig tanyaszerű telep volt. Ellátó plébánia Szováta és minden vasárnap délután tartanak szentmisét. A Székelyudvarhely-i főesperesi kerülethez tartozik.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Visit Sovata
