Nagyvárad harmonikusan helyezkedik el a Körösvidéket összekötő dombok és az Erdélyi-középhegység dombnyúlványai között. A Sebes- Körös partján fekszik, amely a várost szinte két egyenlő részre osztja,126 m tengerszint feletti magasságban. Körülbelül 10 km-re helyezkedik el Borstól, Románia nyugati határának legnagyobb határátkelőjétől. Nagyvárad Románia tizedik legnagyobb városa .A terület átjárót képez a dombvidék és a Pannon-síkság között. Nagyvárad egész történelme folyamán fontos gazdasági, társadalmi és kulturális központnak számított. Biharmegye székhelye, a földrajzi fekvéséből származó előnyöket pedig mindig ki tudta használni , ugyanis azokon a kereskedelmi útvonalakon fekszik, amelyek Kelet és Nyugat-Európát összekötik. Földrajzi helyzete, domborzata és éghajlati viszonyai meghatározták az első írásos említése óta eltelt több mind 900 éves történelmét. Várad történelmének a legjelentősebb nyeresége talán az etnikai és vallásos heterogenitásban rejlik. Ez pedig a két többségi nemzet, a magyarok és a románok – valamint a többi etnikai kisebbség – békés, alkotó együttélésének a bizonyítéka. Nagyvárad büszke az etnikai és vallási toleranciájára, ez a sokszínűség a város fejlődésének egyik alappillére. A XIX. század közepén történt meg a vár környéki négy kisváros közigazgatási egyesítése is: Várad-Olaszi, Várad-Újváros, Várad- Váralja és Várad -Velence, közel 17.000 fő lakossággal. A Nagyvárad -Olaszi Főutcáján áll a Szent Anna orsolyita zárdatemplom. 1771-ben Szentzy István babolcsai apát és váradi kanonok saját költségén megvásárolt egy telket Olasziban és megalapított egy leánynevelő intézetet,természetesen Orsolya -rendet. A Szent Orsolya római katolikus apácarendet Merici Szent Angéla (1470-1540) alapította 1535-ben, más néven orsolyiták, egy női szerzetesrend, amely először tűzte ki célul a fiatal leányokkal való foglalkozást, tanítást, hogy hithű, művelt, jó édesanyákká nevelődjenek. Jelmondatuk:SZOLGÁLOK. A nővérek naponta imádkoztak új hívatásokért. Várják a nagylelkű, Istennek szolgálni akaró,lelkes fiatalok jelentkezését,akik átveszik tőlük Szent Angéla és Szent Orsolya zászlaját, és elvezetik a fiatalokat Istenhez. Továbbá a babolcsai apát a megvásárolt telken a sarokra építette a klauzúra épületét, majd a Fő utca felől egy héttengelyes épületrészt.1772-re ezt zárdává alakíttatta és ugyan ebben az évben szeptember 5-én megérkeztek az első apácák Kassáról. 1773-ban a bentlakó növendékek száma 21 lett, de ahogy a rend hírneve egyre növekedett, a városból bejárók száma 200-ra gyarapodott. A leányokat „vallás és állapotkülönbség nélkül” nevelték, a nehezebb sorsúakat élelmezték is. 1851-ben érkezett az a rendelet, miszerint a leányintézetekben is ugyanannak a tantervnek kellett szerepelnie, mint a fiúiskolákban, és ugyanebben az évben öntötte el az ár Váradot, melynek ékes bizonyítéka a Szent Anna templom oldalán található táblácska.1850-ben Szaniszló Ferenc lett Nagyvárad püspöke akit kortársai a” szegények atyján” -nak neveztek, mivel saját alapítványokat hozott létre a szegények javára és nagy összegeket fordított jótékony célokra. A Szent Anna templom 1772 és 1774 között épült Patachich Ádám váradi püspök megrendelésére, Szenczy István, a helybeli székesegyház kanonokjának alapítványából.1774. Október 29-én szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A Szent Orsolya-rend házának és iskolájának kiszolgálására emelt szentély berendezéséről és felszereléséről az alapító, Szenczy István és kanonoktársa Franz Xaver Rier gondoskodott. Az eredetileg egyszerű, barokk homlokzatú, templomocska, a nyeregtető fölé magasodó, kis méretű, sisakos fatoronnyal rendelkezett.
A templombelsőben, kezdetben két oltár állt: a templom védőszentjének, Szent Annának tiszteletére szentelt főoltár és egy, a Jó halál allegóriáját ábrázoló, evangéliumi oldalon álló mellékoltár. A templom jelenlegi alakját egy 1858-ban, Szaniszló Ferenc püspök megrendelésére végzett átépítés során nyerte el. Ekkor készült a gótikus elemekből álló főhomlokzat és annak jobb oldalán álló torony is. 1877-ben Györffy László nagyprépostnak köszönhetőleg újabb szárnnyal bővült, a templom fatornya helyett pedig kőtornyot építettek. A kolostor és a templom neogótikus homlokzatot kapott. Az átalakított belső térbe új oltárok készültek, amelyeket az ekkor beszerzett, új orgonával együtt a nagyváradi székesegyház káptalanjának tagjai finanszírozták. Egy újabb, 1888-ban végzett tatarozás alkalmával készültek a templom szentélyének színes üvegablakai. Az egykori Orsolya – zárda épület falai között több fajta iskolatípus is működött, 1990 óta a magyar nyelvű Ady Endre Középiskola működik.A Szent László plébánia közösségében jelentős a hitélet, Rózsafűzér Társulat, Mária Légió , Ifjúsági csoport, Szeretet szolgálat csoport tevékenykedik, valamint híres a templom „ Halmos László” kórusa, kántor-karnagya Kribus Mónika. 2015. januárjától jelenik meg a plébánia havilapja a „Forrás”.A plébánia patronálásával Egyetemi Lelkészség és Kollégium működik. A Nagyvárad-Szent Anna zárdatemplom a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye,Székesegyházi Főesperesség, Váradi Esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Dr. Kovács Ferencz Zsolt és Ft. Vánkos Alexandru segédlelkész végzik. A templom Búcsús ünnepét július 26-án tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: wikipédia
