A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése Gyimesbükk, amely Bákó megye nyugati határát képezi. A falu Csíkszeredától 45 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. A Gyimes helynév első okleveles adata 1677-ből származik. A Gyimesi-szoros kiépítése 1694 a tatárbetörés után kezdődött. 1894-1897 között épült ki a vasút vonal Gyimes és Csíkszereda között. A községet 1952-ben politikai és területátrendezési okok miatt közigazgatásilag Bákó megyéhez csatolták. A történelem folyamán a magyar lakósok mellé, román nemzetiségű népek telepedtek be erre a vidékre. 1965-ben teljesen megszüntették a magyar nyelvű oktatást. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ért véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A Tatros folyó kanyarulatának belső íve fölé emelkedő Kőorr nevű hegycsúcson áll a Rákóczi vár és az ezt követő hegygerincen még összesen három határkő látható. A Rákóczi-vár romjai alatt, amely lassan újjáépül, néhány méterre a volt román–magyar határtól, áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza, melyet évről évre turisták ezrei keresik fel. Az épület a polgármesteri hivatal tulajdonában van. Deáky András az őrházat vasúttörténeti kiállítási teremmé varázsolta-alakította, Bilibók Ágoston nyugalmazott vasutas gyűjtő, ma fia, Bilibók Tibor segítségével és bemutatásával vonzóvá tették e történelmi helyet. A Rákóczi-vár alatti őrházzal szemben látható e vidék épen maradt legrégebbi plébánia romok-épülete a Nagyboldogasszony temploma, amely 1782-től működik. Anyakönyveit a Bákó-i állami levéltárban őrzik. A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amely Pfaff Ferenc (1851-1913) építészmérnök tervei szerint épült, barokk stílusban. A Tatrosba ömlő patakvölgyek nevei a patak, esetleg az első betelepülő nevét viselik. A fáktól megtisztított patak völgyek valóságos falvakká nőtték ki magukat, jelentős havasi területek alakultak ki. A kialakult szállások egyben a legősibb szenthelyek is, ahova az állatok csendes legeltetése közben a gazdák időnként visszavonultak imádkozni, így jelentek meg szétszórtan az első tanyák, pásztorkunyhók és kápolnák is a patakokban.
Látnivalók a helységben: - Az Antalné, Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház. - A helység határában még láthatók az egykori határszéli Rákóczi -vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban.- A kontumáci templom, - A kápolna tőszomszédságában fekvő egykori vesztegzár és vámház épületeinek romjait konzerválták. A XVIII. századi romok között kereszteket és fekete gránit táblákat helyeztek el és ezeken az első és második világháború áldozatai vannak feltüntetve. - 2012-ben megépült a MÁRIA ÚT a kontumáci templomtól a csíksomlyói templomig.- A HIT KAPUJA: 2013-ban a hit évének emlékére egy kis székelykaput és 11 oszlopot állítottak. - MÁRTON ÁRON KERESZTÚTJA a háború emlékeit őrző puskafészkek fölé épült meg 2016-ban, a Hit Kapuja útját folytató keresztút. - A millenniumi szent koronát ábrázoló kereszt is felállíttatott a kontumácban. - A kommunista időszak vértanúinak emlékköve – az imádkozó kezek. - A hét szentség-közösség évének szabadtérben elhelyezett emlékkövei, - A templomhoz vezető út mellett elhelyezett egyes vármegyék emlékoszlopai, - A RÉGI PLÉBÁNIA, a GYIMESI SZÜKSÉG KÁPOLNA, ma KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS KÁNTORI LAK, melynek területe 465 m2. 1933. jún. 27-én Gróf Majláth G. Károly püspök úr áldotta meg, kulturális célokat szolgál, ifjúsági és népnevelési célzattal.- A BÜKKI templomot 1927-ben fából építették és cseréppel van befedve. Szent Péter és Pál apostolok napja a búcsú ünnepe. Az ÁLDOMSI kápolna 23 m2, 2024-ben újra padolták és új alapot raktak. - A BÁLVÁNYOS- i kápolna: Teljes egészében felújítódott és központi fűtés is van benne. A kápolna mellett működtetik az ifjúság nevelésére a Bilibók Miklós harangozó lakását.- A TARHAVASI ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET KÁPOLNA. 2005. augusztus-november 19. között épült. - RAVATALOZÓ KÁPOLNA: A 2015-ben Krisztus Király Ünnepére áldotta meg Msg. Tamás József püspök atya.- Jézus Szent Szíve- fogadalmi kápolna, az 1947-ben kijelölt fogadalmi helyen épült 2020-ban és évente keresztúttal, szentmisével és Te Deum-mal tartják az ősi fogadalmat.- HARANGLÁBAK: A kontumáci temetőben, Gyimesben – Alszegben és a Czikolyai temetőben vannak állítva.- Egyházközség tulajdonát képező temetők:a Kontumáci, Czikolyi, Bükki/Bilibókszeri, Bálványosi, Barátosi temetők. - Gyimesbükkön György Lajos plébános vezetésével a hívek egy szükségtemplomot építettek 1929–1933-ban. 2004-ig használták, amikor főhatósági engedéllyel felszámolták, és az oltárt a képpel együtt visszavitték a régi helyére, a kontumáci templomba.
Az új templom betonalapját 1926-ban György Lajos esperes-plébános idejében készítették el. A templom 1974. február 25-től 1976. október 16-ig készült el Dani Gergely plébános idejében. Tornyában három harang van: egy 886, egy 476 és egy 228 kg-os. A harangozás villannyal működik. Az ÚJ TEMPLOM területe 1010 m2, hosszúsága 43 méter. A vasbeton és erőtan szerkesztője Moll Lajos építész volt. Kivitelezője a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építészi részlege amelynek építészi ellenőre Ferencz Sándor volt. A munkálatokat 50.000 lejjel és 70.000 téglával kezdték. Az első téglát az alapra 1974. március 9-én tették le. 1974. november 28-án megkezdték a templom fedését, a keresztet december 7-én állították a helyére, majd következett a templom belsejének vakolása, és berendezése. A templom belsejét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templom szentelési ünnepsége 1976. október 17-én volt Dr. Jakab Antal segédpüspök Úr szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére. Nagytiszteletű Dani Gergely Esperes Úr, aki életében csak áldozatokat hozott, halálával is áldozatot mutatott be, a templom oltáránál halt meg szentmise közben 1983. január 5-én, földi maradványait az új templom mellé helyezték örök nyugalomra. A magyar kormány támogatásával kialakított Katolikus házat avattak fel május 21-én a helyi templom szomszédságában. A gyimesbükki új templomban tartják a virágvasárnapi búcsút és az új templom búcsú ünnepét ÚRNAPJÁN is. Örökös szentségimádási nap: június 18. Jelenleg 36 rózsafüzér csoport működik, amelynek 750 tagja van. Nagy Boldogasszony ünnepére készülve 72 órás szentségimádást végeznek a kontumáci anyatemplomnál. Krisztus Király Ünnepére készülve kilencedet tartanak. Minden év október első vasárnapján meg tartják a GYÍMESVÖLGYI RÓZSAFÜZÉR CSOPORTOK éves találkozóját. Részt vesznek a Csíksomlyói Mária köszöntőn. Létezik és működik az Élet a lélekben imacsoport, cserkészet és az ifjúsági, ministránsi csoport, a házasok csoportja, gyermek és felnőtt kórus.
A gyimesbükki Úrnapja plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot Ft. Salamon József plébános és T. Mazai Tihamér , segédlelkész végzik, a kántori szolgálatot Koncsag László,Tankó Előd és Antal Zoltán besegítő töltik be.
Összeállította: Gábor Anna
