Újszentes Temesvártól északra fekszik, a Gyárvárossal egybeépült, Temes megyében. Egykori Vadászerdő nevét a korábban területére is kiterjedő Vadász-erdőről kapta. Ezt a lakosok 1906-ban beadott kérvényének megfelelően változtatták a származási helyüket megörökítő új névre. Szintén hivatalos névadással született mai román nevének jelentése 'ligetecske'. A helyén a 18–19. században elterülő Vadász-erdőt a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta. Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembiński és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott. A falut erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepes családdal. A családok három kivételével Szentesről érkeztek, a családfők eredetileg kubikosok és iparosok voltak. 1896-ban Vadászerdő néven nyilvánították nagyközséggé Temes vármegye Központi járásában. Mint minden telepes községben, itt is az állam gondoskodott iskoláról. A szabályzatok miatt az egyébként szelemenes házak kezdettől cseréptetővel épültek. A lakosok tanyás gazdálkodást folytattak, az első tíz évben hetven–nyolcvan tanya jött létre. A kisebb gazdák, a nagyváros közelségét kihasználva, zöldségtermesztéssel és tejgazdálkodással is foglalkoztak. Az első telepesek közül 1907-ig 31 család visszatért Szentesre, de helyüket újabb szentesiek foglalták el. Házassági kapcsolataik az első két évtizedben Szentesre és Újmosnicára terjedtek ki, a trianoni békeszerződés után főként Végvárral és a bánáti református szórványokkal házasodtak. Első román lakói 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került Kis- és Nagytorákról érkeztek. A II. világháború alatt az elcsatolt Észak-Bukovinából, Besszarábiából és a Kvadriláterből telepítettek be románokat, míg a háború után főként erdélyiek és bukovinaiak érkeztek. Ortodox templom azonban csak 2005-ben épült a településen. A 2000-es években a falusias vonások rovására a modern temesvári agglomerációba tagolódott: új cégek települtek meg és kiköltözők építettek villákat. Északi határában felépült a Lacului lakópark, attól északra pedig egy újabb villanegyed épül. Nevezetességek Újszentesről: a Vadász-erdő, a Behela-tó, vízimadár-megfigyelőhely, a református temploma, mely 1897 és 1901 között épült, az ortodox templom, 1996–2005 között épült.
Az Újszentes-i modern római katolikus templom 1972–79-ben épült fel és 1992-ben történt a plébánia alapítása. A templom építéséhez merész tettnek számított, Hans Fackelmann tervező építész és Fraz Braun építész szakértelme. Az Újszentes-i közösség ugyanis addig a temesvári- mehalai plébánia filiája volt. 2019. okt. 6-án kerek évfordulós , az az 40 éves templombúcsús ünnepet ültek az Újszentes-i római katolikus plébánia közössége .Ily módon is tisztelegni kívánt a templomépítő elődöt emléke előtt, akik több mind negyven esztendővel azelőtt úgy döntöttek,hogy saját templommal rendelkező önálló plébániát hoznak létre. Elhatározásukat siker koronázta. A szocialista diktatúra idején kisebb csoda kellett ahhoz, hogy ezen a vidéken római katolikus templom épüljön, ez mégis megvalósult,így 1979-ben Szűz Mária , a Rózsafüzér királynője tiszteletére fel is szentelték az Isten házát. A templom főoltárán látható szobor, a Szűzanyát ölében a kis Jézussal ábrázolja ,Jecza Péter szobrászművész készítette sárgarézből, és egy másik munkája, Jézus mellszobra, amely kívül a főbejárat fölött van elhelyezve. A főoltár jobb oldalán látható a Jézus Szíve szobor,ezen kívül még Szent Erzsébet, Szent Pio atya,Szent Antal, Szent Rita és Szent József szobrok kaptak méltó helyet a templomban. A templomnak két harangja van amelyek elektronikusan működnek. A római katolikus Egyházban májust és októbert a Szűzanya hónapjának nevezik, amikor a templomokban Mária-ájtatosságokat tartanak. Az Újszentes-i római katolikus közösség számára az október nem csupán a Szűzanya, hanem az egyházközség hónapja is, hiszen ünnepel, templombúcsúval kezdődik, mert a templomukat a Rózsafüzér Királynője oltalmába ajánlották. A népes helyi római katolikus közösség azonban nagyon is összetartó, ragaszkodik templomához, egyházához, hitéhez. Erről mindenki meggyőződhet, aki figyelemmel követi az egyházközség mindennapjait és ünnepeit. A hagyomány szellemében az Újszentes-i templom búcsúját mindig október hónap első vasárnapján ünnepelik. A liturgia zenei szolgálatát az ünnepi szentmisék alkalmával két énekkar is végzi, a felnőtt templomi énekkar és az Angelis gyermekkórus. .Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Máthé Lajos plébános végzi, a kántori szolgálatot Bodroghi Mihály kántor tölti be. Az Újszentes-i plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Temesi főesperesi kerülethez tartozik.
Újszentes filiái: Alsóbencsek, Temesvártól északkeletre, az Ó-Béga folyótól délre, a Baczin-patak mentén; Erzsébetforra Árpád-kori település, nevét már 1274-ben említette oklevél Elysabethforra néven; Felsőbencsek, Temesvártól északkeletre, Temesjenő és Temesgyarmat közt fekvő település. Felsőbencsek nevét 1471-ben említette először oklevél; Csernegyház, Temesvártól északkeletre, az Ó-Béga folyótól délre, a Baczin-patak mentén fekvő település. Először 1470-ben, Chernezhaza alakban említették; Temesgyarmat, neve magyar törzsnévből való. Temesvártól 12 kilométerre északkeletre fekszik. Délnyugati csücskét érinti a Temesvár–Lippa országút; Temesjenő, Temesvártól északkeletre, a Bégába ömlő Gyertyános patak jobb partján, Felsőbencsek és Öszény közt fekvő település, nevét 1333-ban Jenew néven említették az oklevelek; Temesmurány, Temesvártól északra, a Mátka vize mellett, Vinga, Hidasliget és Csernegyház közt fekvő település, nevét 1328-ban említette először oklevél Murun néven; Hidasliget , a római katolikus temploma 1776-ban épült és Kisgyarmatpuszta.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
