Örmény szerzetes, költő. A Ván-tó déli partján, a hegyekben, a nareki kolostorban nevelkedett, majd ugyanott tanított. Életét aszketikus szemlélődésben élte le. Szentként tisztelték, sírja búcsújáróhellyé vált. 1002-ben befejezett imakönyve, a Voghperkuthjun (Siralmas panaszok) a misztikus irodalom különlegessége, az örmények között közkedvelt volt, és egyszerűen Nareknek nevezték.
Nareki Szent Gergely, más néven Gregory Narekatzi, örmény Grigor Narekatsi (951. Narek, Örményország (ma Törökországban) - +1003. február 27.), keresztény költő és teológus, akit általában az első nagynak tartanak.
Örmény költő és Örményország fő irodalmi alakja a 10. század folyamán. Híres misztikus verseiről és himnuszairól, bibliai kommentárjairól és szent elégiáiról. Úgy tisztelik, mint egy szent az Örmény Apostoli Egyház, az örmény katolikus egyház és a római katolikus egyház. 2015-ben, az örmény népirtás 100. évfordulójára emlékezve , Ferenc pápa Nareki Szent Gergelyt az egyház doktorává nyilvánította időtlen és teológiailag megalapozott írásaiért.
Gergely a mai Törökország mai Vaspurakan örmény királyságában született. Apja, Khosrov püspök írta az isteni liturgia kommentárját, és Gergelyt egy hívő otthonban nevelte. Anyjuk halála után két testvérével fiatalon beléptek a szerzetesi életbe, és Gergelyt 25 év körül szentelték pappá. Egy herceg megbízásából egyik első nagy műve az Énekek énekének kommentárja volt , amelyet világossága és teológiája miatt ünnepeltek. Remekműve, 95 imából álló gyűjtemény, amelyet "az összes nép imádságának enciklopédiájaként" írt le, a Siratókönyv vagy Imakönyv.
Forrás: katolikus.hu
Fotó: kattima.hu
