Máréfalva, Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 7 km-re északkeletre fekszik. Közigazgatásilag 2004 tavaszától önálló község. Máréfalva a történelmi Udvarhelyszék Farcádi járásához, majd Fenyéd községhez tartozó falu volt napjainkig. Máréfalva első írásos említése csupán 1566-ból származik. A falu mellett északról emelkedő hegyet Leshegynek nevezik, hajdan Márévárnak egy őrtornya állott itt, ennek a várnak névadója egy bizonyos Máré nevezetű vitéz volt. Említésre méltó a Kőlik két védbarlangja, ahová veszély esetén menekűlt a lakosság. Máréfalva a XVI-XVII. századfordulón Udvarhely jelentős népes faluja volt, ma Hargita megye leghosszabb szalagfaluja. Végighaladva rajta megcsodálhassák a mintegy 200 szebbnél szebb székely kaput. 1997-ben avatták fel a kultúrház mellett kialakított parkban, a két világháborúban elesett máréfalviak emlékművét. A park hátsó részében található a „Rozetta” ház. A ház magán viseli a hagyományos építészet jellegzetességeit. Régi temetője gyönyörű fejfákban gazdag, különleges, cserefából készült, bádog borítással fedett keresztek. Az először 1566-ban említett falu egykori templomáról az egyházi feljegyzések a következőket mondják: „Egy 1760-ból való püspöki irat szerint Máréfalva parókiális temploma öreg Rákóczi György idejéből való, a hagyomány szerint ugyanis a templom régi tornyán az ő neve volt bevésve.” Az egyházközség 1645-ben lett önálló plébánia, korábban Fenyéddel volt közös temploma. A reformáció alatt, annak ellenére,hogy nem volt saját papjuk, hűségesek maradtak a katolikus hitükhöz.Egyházi anyakönyvelés 1721-ben indult. 1739-ben Kis Gergely személyében helyben lakó papot kaptak, előtte a székelyudvarhelyi papok látták el a hívek lelkigondozását. Az 1600-as évek közepétől több mind 28 egyházmegyés pap és szerzetes született az egyházközségben. Máráfalva középkori temploma, minden bizonnyal a környék első temploma volt. Abból származik, a templomban látható három keresztes gótikus szentségtartó, amelyet a parókia tornácot tartó falában találtak, s nagyon hasonlít a farcádi templom szentélyében eredeti helyén lévő, kőfaragójegyes szentségtartóhoz. Ez a faragvány valószínűsíti azt a feltevést, hogy a falu első kőtemploma ugyanebben az időben épülhetett. A falu népességét mutató, valamivel későbbi adatok alapján az építkezés igénye és lehetősége is adva volt ebben az időben. A jelenlegi templom 1763 és 1772 között épült és a falu közepén az országúttól délre emelkedő dombon áll, nyugati homlokzati tornyát átlós elhelyezésű támpillérek erősítik. 1783. július 19-én szentelték fel Szent Imre herceg tiszteletére. Zsindely teteje volt, amely az 1851-es tűzvészben megsemísült, a templombelső díszítésével együtt, ennek felújítása sokáig tartott.1857-ben új paróchia épületet emeltek és 1858-ban kaput is állítottak elébe, ma ez a település legrégebbi székely kapuja.1900-ban átalakítják, lebontják a teraszt. Ekkor találták a tornácot tartó falazatban a már megemlített gótikus szentségtartót. A templomot 1909-ben bővítették és ezzel eléri a mai kinézetét. A hajóban a nyugati bejárat felett az 1772-es évszám látható. Keleten szentélye sokszögzáródású. Középkori tárgyi emlék a templomban ma nincs, középkori építésre utaló jegyek nem láthatók. A főoltár képét Pfeiffer József brassói festő készítette. Az olomberakásos ablakok a budapesti Rivhard Schleim műhelyében készültek. Az orgonát a pécsi Angster cég készítette 1909-ben. A toronyban 3 harang van, a legrégibbet 1853-ban öntötték. 2011-ben sikerült újra födni a templomot és a plébániát,amire támogatást a falu és a megyei tanács részéről kaptak.
Egyed Gábor plébános idejében 2004-ben az önkormányzat támogatásával és a falu összefogásával rovatalozót építettek, amit 2008-ban sikerült befejezni. 2019-ben újabb munkálatokkal felszámolták a templomtest, a falak vizesedését, dréneztek, felszedték a beton járdát, macskakövekkel rakták ki a járófelületet és tereprendezés is zajlott a templomkertben.Befejeződött a festett ablakok – vitráliák restaurálása, Magyarország Kormányának, valamint a Román Kultusz Minisztérium és Hargita megye Tanácsának támogatásával.A vitráliákot szentek és külömböző mintázatok díszítik, és a szentek közül Jézus Szíve, Sűzanya,Szent Imre és Szent Alajos láthatók. A katolikus iskola 1882-ben épűlt, 1848-ban beszűntették, államivá alakult, de visszaigényelték és rendbe tették. 1996-ban Nyirő József író nevét vette fel az iskola. Ferenczi Sándor adatai alapján Pálfi Géza Máréfalván született 1941. április 14-én, Tanulmányait Gyualfehérváron végezte, emlékére domborművet készítettek volt kántoriskolás osztálytársai. Lőrincz Lehel alkotását Máréfalván Tamás József segédpüspök áldotta meg. Befejeződöt a templom telyes belső felújítása, a román kormány és a hívek támogatásából, de sikerült megvalósítani a kántorilak telyes belső felújítását is önerőből,Isten segítségével. A Szent Imre herceg plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik.Egyházi szolgálatot a farkaslaki születésű Ft. Sebestyén Ágoston plébános végzi. A kántori szolgálatot Tamás László kántor tölti be. A máréfalvi Szent Imre plébánia templom búcsúját november 5-én tartják. Örökös szentségimádási nap: március 21.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: wikipédia
