Nagyvárad a Partium és Biharmegye székhelye, Románia északnyugati részén található város, az ország határától mindössze 10 km-re helyezkedik el,így az utazók számára nagyon könnyen megközelíthető. Nagyon gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, és számos látványossággal várja azokat az embereket, akik szeretnének eltölteni néhány napot a városban. Ha Nagyvárad kerül szóban ,akkor egy gyönyörű városra gondolunk a magyar határ közelében, vagyis Bihar megye fővárosára, amely több mind ezeréves , gazdag és változatos történelemmel rendelkezik. Története a római korig nyúlik vissza,amikor más néven ismerték, ekkor egy katonai erődítmény volt, amely a Pannónia és Dácia közötti úton feküdt. A város számos múzeuma és művészeti intézménye különleges betekintést nyújt a régió történelmébe és kultúrájába. A város központjában található a Nagyváradi Középkori Vár, amely a város egyik legfontosabb műemléke,de a színház és a koncerttermek színes programkínálata rengeteg szórakozási lehetőséget és feltöltődést kínálnak a látogatóknak. A város és környéke is gazdag természeti kincseket rejt, mint például a Bihar-hegység, a Fekete- és Fehér-tó, valamint a Sebes- Körös folyó. Nagyvárad a Pece - parti Párizs műemlékeinek többsége, templom,ezek pedig jókora szeletet képesek visszaadni a város gazdag történelméből. A váradi istenházák együttes száma 60-70 közé tehető, így a Partium központját akár a templomok városának is nevezhetik. A város keleti részén , legrégebbi városrésze Velence, amely nem sokkal a nagyváradi erőd után településként tanúsítják. Velence falut egy mocsaras területen alapították kézművesek és kereskedők. Velencéről először 1291-1294-ből maradt fenn okleveles említés, a katolikus püspök tulajdonaként. Velence első templomát Báthori András püspök építette ,1340-re épült fel a kőtemplom és a kolostor ,amelyet Szent Klára apácáinak adományoz,akiket a Pozsonyi rendházból hozatott Velencére. A templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel és plébániaegyházzá emelték. Várad -Velence második temploma a XVIII. századra tehető amikor is az akkori püspök Okolicsányi János(1734-36) kezdeményezi Velencén egy új templom építtetését. A templomot Szent Katalin tiszteletére szentelték fel,harangját Okolicsányi püspök adományozta. Valószínűleg tűzvész martaléka lett. 1780-1787 között épült fel a plébánia épülete Kollonits László püspöksége idejében. A Velence főterének számító Templom téren ,Szaniszló Ferenc püspök 1858 és 1862 között építette a romantikus stílusú katolikus templomot és a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása tiszteletére szentelték fel. Első plébánosa Kovács József volt, aki 1874-ig szolgált a plébániatemplomban. Méreteit tekintve mintegy 590 négyzetméter alapterületű félkörben végződő téglalap, méretei: 19,7x12,7 m, magassága 2,70m , a fal vastagsága 0,8 m. Az egyhajós templomon külsőleg neoromán és neogótikus jegyek dominálnak,főbejárata észak felé néz. A főhomlokzat mérművekkel díszített attikában végződik, alatta jellegzetes román kori ívsorral.
A templomhajó a háromszögű oromzatban végződik, belőle ugrik ki a templomtorony,melynek koronázópárkánya háromszög alakban ível, fölé gúla alakú karcsú toronysisak emelkedik. A torony síkját félköríves és körformájú ablakok törik meg,a legfelső díszes kötényű ablak fölött óranyílás található. A két oldalsó homlokzatot öt-öt pillér támasztja, köztük faragott kőrózsával díszített ablakokkal. A templomba a torony alatti két főajtón léphetünk be. Az oldalfalak támpillérei közti hevederek négy keresztboltozású mezőre bontják fel a boltozatot,a szentély is keresztboltozású. Az első csarnokon keresztül az orgonakarzat alatt a hajóba jutunk. A templomnak három szép díszítésű pszeudogótikus oltára van. A szentélyben lévő főoltár retábuluma közepén a szeplőtlen fogantatás képe, míg két oldalt pedig Szent Péter és Szent Pál faragott szobra látható. Szép kivitelű a két mellékoltár, jobb oldalon Szent István és bal oldalon Szent Imre oltára látható. A templomban található további szobrok a hívek adományaiból kerültek a templomba. Az orgonakarzat alatt jobb oldalon a Páduai Szent Antal 1899-ben adományozott szobra , vele szemben a Lourdes-i Szűz szobra és a pillér mellett Szent József szobra áll. Ezenkívül a szentély előtt még két tiroli szoborra lehetünk figyelmesek, Jézus Szíve és Szűz Mária szobra. Jellegzetes a bal oldali oltár előtt levő, bronzdíszítményű szószék és gyóntatószék valamint a jobb oldali oltár előtt levő keresztelőkút. Az orgonát Komornyik Ferdinánd készítette 1861-ben Pesten, az Orgona és a Physharmonika készítő – műhelyében. A templom egyetlen megmaradt régi harangját a Szent kereszt tiszteletére Lajcsák Ferenc püspök adományozta 1839-ben, a Henrich Horner harangöntő készítette. A többi régi harang az Okolicsány-i féle nagy harang, kisharang és lélekharang, az első világháború áldozata lett. Az 1991-es belső festés szépen kiemelte a templom stílusjegyeit, külsőleg a következő évben újult meg a plébánia templom.
A Nagyvárad -Velencei Szeplőtelen Fogantatás plébánia a Nagyváradi Egyházmegye,Székesegyházi Főesperesség, Váradi Esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Blaga Antoniu plébános végzi. A plébánia búcsús ünnepét a szeplőtelen fogantatás ünnepén vagy is december 8-án tartják. Február harmadik vasárnapján az egyházmegye örökös szentségimádási rendje szerint imádkoznak az Oltáriszentségben jelen levő Úrhoz.
Összeállította: Gábor Anna
