Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város,Bihar megye székhelye, az egész vidék központja, egyike az ország legélénkebb és legszebb városainak gazdasági, kulturális és szociális szempontból. A Sebes- Körös partján fekvő város kapuja Európának, megközelítőleg 10 km-re fekszik Bors településtől és az országhatártól. 11.556 hektárnyi területével Nagyvárad Románia tizedik legnagyobb városa. A város 126 m-rel fekszik a tengerszint felett. Itt nyílik ki a Sebes-Körös völgye az alföld irányába, itt találkoznak az Erdélyi Szigethegység nyúlványai a hatalmas Nagy-Alfölddel. Tulajdonképpen átmenetet képez a dombvidék és az Alföld között. A város éghajlatát a kitartó nyugati irányú szelek határozzák meg. Így tehát mérsékelt kontinentális éghajlatról beszélhetünk óceáni hatásokkal. A város a Sebes-Körös vízgyűjtő területén fekszik, ami több folyót és patakot is magába foglal. A mai Nagyvárad etnikai és felekezeti szempontból heterogén népességnek ad otthont, ami a két többségi etnikum, a magyarok és a románok békés, alkotó együttélésének a bizonyítéka. A XI. századi eredetű városban I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt. A mai város több település egyesüléséből alakult ki. Szőllős települést a Váradi regestrum a XII. században említi először, ahol a váradi királyi szőlők művelői éltek jelenleg helyén Nagyváradnak egy új városnegyede található. Szőllős (Pece-Szőllős) a II. világháború után vált Nagyvárad része, korábban önálló település, a XIII. században a váradi püspök és őrkanonok birtoka volt. Első lelkészét 1332-ből említik dokumentumok.
A település falusi, majd kertvárosi jellege teljességgel megszűnt a kommunizmus idején végbement lélekölő épületbontások nyomán, ma tömbházrengeteg mellett helyezkedik el a kecses barokk templom és vele átellenben a régi plébánia ház, ma ebben van az egyházi öregotthon. A római katolikus temploma középkori alapokon nyugszik és ez a provinciális barokk épület az egyházmegye korai alapítású plébániáinak egyike és az egyetlen ma is álló épülete a hajdani nagyközségnek. 1729-ben Csáky Imre volt a római katolikus püspöke, az Ő jóvoltából épült a templom 1728-1732 között, tornyát a XVIII. század második felében építették és újból átépítésre került sor 1750-ben, illetve a XIX. század végén. Ez a negyedik templom ezen a területen, az elsőnek ugyan a nyomait nem találták, csak keresztény sírokat 1152-es érmékkel, amiből nagyjából a temetkezés időpontjára lehet következtetni. A mostani templom felújítása 2002-ben kezdődött el.2008-ban az anyagi források hiánya miatt azonban a felújítási munkálatok leálltak, így a Templom felújítása befejezetlen maradt. Felújításkor a templom egy ujj építésű koncertorgonát kapott. A szentély márvánnyal borított falán a főoltárképén a Szentháromság festménye látható és oltárasztala is carrarai fehér márványból készült. A templom tornyában négy harang lakozik. Történeti szempontból Várad-Szőlős azért is nevezetes, mert a XVI. században is miséztek katolikus szertartás szerint, amikor Váradon felerősödött a protestantizmus és a katolikus vallás gyakorlatilag eltűnt a városból. A római katolikus temploma középkori alapokon nyugszik és ez a provinciális barokk épület az egyházmegye korai alapítású plébániáinak egyike és az egyetlen ma is álló épülete a hajdani nagyközségnek. 1729-ben Csáky Imre volt a római katolikus püspöke, az Ő jóvoltából épült a templom 1728-1732 között, tornyát a XVIII. század második felében építették és újból átépítésre került sor 1750-ben, illetve a XIX. század végén. Ez a negyedik templom ezen a területen, az elsőnek ugyan a nyomait nem találták, csak keresztény sírokat 1152-es érmékkel, amiből nagyjából a temetkezés időpontjára lehet következtetni. A mostani templom felújítása 2002-ben kezdődött el. 2008-ban az anyagi források hiánya miatt azonban a felújítási munkálatok leálltak, így a Templom felújítása befejezetlen maradt. Felújításkor a templom egy ujj építésű koncertorgonát kapott. A szentély márvánnyal borított falán a főoltárképen a Szentháromság festménye látható és oltárasztala is carrarai fehér márványból készült. A templom tornyában négy harang lakozik. Történeti szempontból Várad-Szőlős azért is nevezetes, mert a XVI. században is miséztek katolikus szertartás szerint, amikor Váradon felerősödött a protestantizmus és a katolikus vallás gyakorlatilag eltűnt a városból. A Szőllősi templom a Szentháromság tiszteletére van felszentelve, műemléki besorolása B kategóriájú. 2012-ben a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a várad-szőllősi plébániatemplom falára helyezte ki az épület műemlékjellegét igazoló hivatalos táblát. 2021-2022 – es években sikerült a Magyar Kormány támogatásának köszönhetően befejezni a templom felújítási munkálatokat Nagyvárad-Szőllősön, de nem csak az épület, hanem a környezete is felfrissült és visszakerült Szűz Mária, Szent István valamint Szent Imre herceg szobra a portálé fölé. A templom egyébként Nagyvárad legrégebbi római katolikus szent hajléka, „idősebb” még a Székesegyháznál és a Szent László templomnál is.
Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Kruzslitz Imre plébános végzi a plébánia kormányzójaként de egyben a Szent Márton Idősek Otthonának lelkésze és a karizmatikus mozgalmak koordinátora is. A plébániatemplomban orgonaesteket is tartanak a zenekedvelőknek. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templom búcsúsünnepe a háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet pünkösd után az első, húsvét után a nyolcadik vasárnap tartanak meg. A nagyváradi egyházmegyében a hagyománynak megfelelően január hónap harmadik vasárnapján tartják a Nagyvárad-Szőllősi plébániatemplom örökös szentségimádási napját. A Várad -Szőllősi plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Váradi esperesi kerülethez tartozik. Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
