Erdély délkeleti részén helyezkedik el,a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje Kovászna megye. Ebben a megyében Bélafalva Kézdivásárhelytől 12 km-re északkeletre fekszik és közigazgatásilag Kézdiszentkereszt községhez tartozik. Bélafalva egy különleges hangulatú település ,talán az emberek is másképpen mosolyognak az odaérkezőre. Nevét 1536-ban Byelafalva néven említik először írott formában, nagyobbacska település volt, 1567-ben húsz családot jegyeztek fel az összeírás alkalmával. 2021-ben 434 főt jegyeztek. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye járásához tartozott. A nyelvészek szerint Bélafalvának semmi köze nincs a magyar Béla keresztnévhez. A Béla szó a szláv eredetű fehér szóból eredhet, ugyanis a régi Polyán és Bélafalva között terjedelmesebb szláv telepet tártak fel a szentgyörgyi régészek a Telek -patak völgyében. Bélafalva altalajában gyengén szénsavas ásványvíztelep húzódik meg. Ilyen szejkés bórvize van a Csere árkában levő Lina -forrásnak. Önerőből és megyei támogatással felújították a művelődési házat amely a Gábor Áron nevet vette fel és a Tuzson János nevet viselő iskola épületét, amely 1996 , szeptember 15-én vette fel a 48-as honvéd őrnagy nevét. E kerek évfordulóra emlékezve kopjafát avattak a helyiek, amelyet Vatány Gábor plébános áldott meg. Ugyanis Bélafalva a Nyerges-tető hősének, Tuzson Jánosnak szülőfaluja , 1825-ben született és 1904-ben halt meg. Kézdivásárhelyen végezte a székely katonaiskolát, és a székely határőr gyalogezred altisztje lett. Adottságai miatt később alezredesi rangot kapott. A nevét viselő iskolában őrzik a kinevezéséről szóló átirat egy másolatát. Az őrnagy képmását ábrázoló bronz dombormű, Vetró András alkotása a legjobb helyre kerüi . .lt, szülőfalujának iskola falára. Ebben a faluban született gróf Kálnoky Antal 48-as honvédszázados, a bodrogkeresztúri csata hősi halottja. Említésre méltó még Fekete János ugyancsak a falu szülöttje aki gelencei plébános, szentszéki tanácsos, kézdiorbai főesperes volt és az Erdélyi Szépmives Céh alapító tagja de nem utolsó sorban a letűnt totalitárius rendszer meghurcolt vértanúja. Porai a Gelnce-i templom kertjében pihennek,emlékét Petrovits István szobra őrzi a templomot övező cinteremben. 1936-ban volt Gelence plébánosa, majd a felső-háromszéki egyházi kerület főesperese. Az 1920-as és 30-as években a magyar nyelvű falusi iskolákért küzdött és szembe szállt a székely-magyarságot elsorvasztó politikával. 1951-től Románia börtöneiben tartották fogva és vallatták, mígnem 1952.márciuc 25-én Zsilvásáron meghalt. Kiállt az akkor szintén raboskodó Márton Áron püspök elvei mellett,s nem akart behódolni, beállni a kommunista hatalom által befolyásolt békepapok soraiba. Rövid életrajzát felterjesztették a Szentszékhez a 20. század új vértanúi névsorába. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság 2003.január 13-án beindította az egyházmegyei vizsgálatot. A falu temetőkertjének a szélén áll a két világháború hőseinek emlékkeresztje, Jakab János és Lajos munkája, és melléje megépítették az országzászló talapzatot is.1997-ben a Haszmann testvérek faragott emlékkopjafát állítottak a magyar honfoglalás 1100- dik esztendejének tiszteletére. Szívesen emlékeznek a falú lakósai Orbán Lázárra a falu krónikusára, Lazi bácsi műgyűjtőre,helytörténészre. A még ma is létező Csűrmúzeum alapítója volt, aki egy életen át gyűjtötte a falusi használati tárgyakat. Többször javított, átalakított és megemelt műemlék temploma igazi idegenforgalmi érdekesség. Középkori első temploma a XV. században épülhetett, a délcegen álló tornya ügyeli a Répát-hegység ölébe húzódó Bélafalvát. Erről tanúskodik a harangtorony felőli keresztpálcatagos késő gótikus ajtókeret. A mostani épületet 1756-ban , Antal Albert polyáni plébános idejében emelték, belseje barokk ízlésű. Főoltárképén a templom védőszentjét, Szent Adalbert püspök vértanút láthatjuk. Prágai Szent Adalbert, Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője keresztény mártír volt, aki 997-ben hittérítő útján halt mártírhalált a mai Lengyelország északi részén. A templom szentélye a 15. században épült gótikus stílusban. A templomtól különálló harangtorony 1802-ben épült, példásan rendben tartott temetőkert övezi. A Bélafalvi Szent Adalbert-templom műemlékké nyilvánított épület Kovászna megyében. A Szent Adalbert püspök és vértanú plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik.
Kézdiszentkeresztről oldallagosan ellátott a Bélafalvi Szent Adalbert püspök tiszteletére felszentelt plébánia. Az egyházi szolgálatot Ft. Tódor Attila, plébános, plébániai kormányzó látja el és a kántori szolgálatot Czika László kántor végzi. Ft. Tódor Attila plébános előző szolgálati helyek a következők: 2015-től 2018-ig a Csíkszeredai I. Szent Kereszt plébánián , 2018-tól 2022-ig a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Liceum- Gyulafehérváron és 2022-től Kézdiszentkereszt és Bélafalva katolikus híveit szolgálja .
A plébánia búcsús ünnepét Szent Adalbert püspök napján , április 23-án tartják. Örökös szentségimádási nap: november 30.
Összeállította: Gábor Anna
