Halmi Romániában az ukrán határnál az európai folyosó mentén az utolsó település. Szatmár megyében községközpont, Szatmárnémetitől északkeletre fekszik. Árpádkori település, melynek nevét azolevelek 1216 és 1220 között már említették. 1217-ben Terra Holmy néven, majd 1218-ban a Váradi regestrum oklevelében is említve volt a neve. A Trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. Halmi községközpontot öt település alkotja: Halmi, Kisbábony, Dabolc, Halmihegy és Nyírestanya.
A Pallas nagy lexikona pedig ezt írta a településről: „Kisközség Ugocsamegye tiszántúli járásában, 1891-ben 2051 magyar lakósa volt. Van járásbírósága, takarékpénztára, kereskedelmi bankja, vasúti állomása, posta és távíró hivatala. „ A plébánia és a templom történetéből tudjuk meg, hogy a középkorban Halmiban plébánia volt. Szerepel az1332-1335, évi pápai tizedjegyzékben. Ekkor már templomnak léteznie kellett, hiszen plébánia volt és papja is volt. A reformáció idején a római katolikus plébánia megszűnt, mert a hívek áttértek a protestáns az az református vallásra, 1571-ben.A XV . században épült templom mind a mai napig az ő használatukba ment át. Ennek a templomnak három harangja volt, egy külön haranglábon, mert a templomnak nem volt tornya.1771-ben Gáti János volt a lelkész, neve szerepel az 1778-as kánoni vizsgálat jegyzőkönyvében,amelyet Eszterházy Károly egri püspök vett fel ak ökényesdi plébánia látogatásakor. A katolikus újjáéledés korában nem alakult újra itt a plébánia, mert nem voltak hívek. Az első lépés a plébánia alapítás felé a misszionáriusok működése volt e tájakon. A szatmári jezsuiták 1634-től, majd a Perényiek katolikus hitre történő visszatérése után a nagyszőllősi ferencesek járták e vidéket és élesztgették a katolikus hitet a XVII. században.1689-től a vidék katolikusainak gondozását az egri egyházmegye veszi át. 1736-ban helyre áll a kökényesdi plébánia, 1744-ben az ottani hívek visszaszerzik a templomot is. Ettől kezdve Halmi Kökényesd filiája, hivatalosan 1748-ban a kánoni vizsgálat alkalmával lett azzá. Ebben az időben, 1829-1834 között új kis templom épül Hám János püspök segítségével, kellemesi Melczer Ferenc kanonok kökényesdi plébános idejében. A templom fatornyú volt ,két haranggal. 1834 szeptember 14-én szentelték fel, Jézus Neve tiszteletére. Haas Mihály püspök, 1862 február 2-án megáldotta a halmi hívek új katolikus iskoláját. 1862 szeptember 5-től,1874-ig Halmi helyi lelkészség volt. 1863.október 7-én Kállai Mihály lelkész, telket vásárol és beköltözik a plébánia lakba. Az Egyházmegyei Főhatóságtól felmentést kér a tanítás alól, és helyébe
Mezőpetriből Pintye Jánost nevezték ki mind első tanítót. 1874 május 17-én Schlauch Lőrinc püspök visszaállította a plébániát és plébánossá nevezi ki Govrig Jánost akkori helyi lelkészt. 1893 márc. 11-én földrengés következtében a templom nagyon megrongálódott és hasznavehetetlené vált. A plébánia lak, több mint fele szintén áldozatul esett e csapásnak. A Historia Domus tanusága szerint Meszlényi Gyula püspök rendelte el a templom átalakítását. Segítséget kérvén május 1-jén bontani kezdik és október végére Meszlényi Mihály püspök támogatásával helyreállítják a templomot kőtoronnyal. A munkálatokat Vaynay Lajos egyházmegyei szatmári építőmester végzi, Fegó Lajos munkavezetőjével. A templomot 1893. nov. 4-én szentelik fel, Jézus Szent Neve tiszteletére, mivel a püspök nem tudott jelen lenni, így Hámon Józsefs zatmári prelátus, kanonok áldja meg a helyreállított templomot. A Meszlényi püspök által adományozott Szent József kép, amelyet Zahoray János munkácsi rajztanár festett, kerül fel a főoltár fölé. Ugyancsak a püspök által Grazból rendelt oltár és szószék csak 1894 áprilisában érkezett meg. Meszlényi püspök július 11-én , Rozsnyóról jövet misézett az oltárnál. A Lourdesi Szűz szobrát Éder Ede plébános ezüstmiséjére hozatta Tirolból,a Purgil cégtől, Buza Sándor tiszaújlaki plébános közbejöttével. 1900-ban ,Kádár Ambrus kanonok adományából kifestik a templomot Tóth Albert szatmári festővel. Már 1893-ban nagyobbra tervezték a templomot. Kellő felügyelet hiányában azonban az építkezés úgy végződött, hogy a kis templom tornyos templom lett,de semmivel sem nagyobb, mint azelőtt. 1907-ben a hívek kérésére Boromissza Tibor püspök segít a templom megnagyításában, és meglátása szerint új plébánia építését látta szükségesnek.1907-ben el is készült egy emeletes plébánia terv. Az építkezés költségeinek fedezésére kölcsönt szerettek volna de a káptalan nem látott garanciát a kölcsön törlesztésére s így a püspök 5.000 koronát utalt ki a meglévő épület szükséges javítására. Boromissza Tibor püspök úr utasítására új költségvetést készítettek, egy földszintes új plébánia építésére.1908 szept. 1-jén megkezdődött a munkálat, vagyis a bontás. A munkálatot Scheffler János és Bodonyi Antal nagykárolyi építészek vezették. 1909 júl. 18-án volt ünnepélyes megáldás. 1912-ben vaskerítéssel kerítik körül a templomot. 1924-ben az első világháború alatt elvitt harangok helyébe két új harangot kap a templom. A nagyobb harang Amerikában történt gyűjtésből született meg, a kisebbet Vagrin János adományozta a templomnak. Az új harangokat 1924 nov. 23-án áldotta meg Ilosvai Lajos szatmári apát kanonok. 1929-ben a templom új belső ruhát kap,Dr. Leményi Sándor és neje Csomortányi Mária adakozásából. A munkálatokat Toth Gyula szatmári festőművész végezte. A Meszlényi -féle Szent József kép a templom falának oldalára kerül. A főoltár felé ember nagyságú Krisztus Jézus képet festett olajjal,ezzel a felírással:” És szent az Ő neve”. A szentély mennyezetén megfestette az általa oly sok templomban megfestett Rubens: Szentháromságát. A hajó mennyezetére került a négy evangélista és középre Kis Szent Teréz képe. 1936 nov. 1-jén gyúlt ki a villany a templomban. 1948 július 25-én az állam átvette a katolikus egyház iskoláját.1948 október 1-jén Bukarestben a pátriárka „ visszafogadja” a görög katolikus egyházakat. Ennek következtében Halmiban is megszűnik a görög katolikus egyház. A magyar nyelvűek azonban csak úgy mint eddig a római katolikus templomba járnak továbbra is.1956 után azonban nehézségekbe ütközik ezen hívek keresztelése, esketése és temetése. 1955-ben készül el az új harangozói lakás a temető sarkában a Temető utca végén.1957-ben a templom szentélye annyira füstös volt, hogy úgy tovább nem maradhatott, ez alkalommal két ablakot is vágtak a szentély falában,hogy több fényt kapjon. 1958-ban a halmi hegyen levő egyházi szőlősben egy kis helységet húztak fel amit kápolnaként használtak a szőlőhegyen lakó hívek lelki gondozására, de ezt a későbbiekben lebontották a Gostat terjeszkedése miatt.
A Halmi Római Katolikus Szent Fózsef, a munkás tiszteletére felszentelt templom, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Ugocsai Esperesi Kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot 2023-tól Ft. Hájtájer István plébános végzi és oldallagosan Nagytarnát is ellátja. Halmi filiái még Turcbánya és Dabolc. A kántori szolgálatot Szuhányi János kántor tölti be. Örökös szentségimádási nap: November 3. Vasárnapja.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
