Torda város, az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál terül el.Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót,később Torda lett az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja.Torda város leghíresebb túrisztikai célpontja a Sóbánya , napjaink sóbányászttörténetének valódi múzeuma. A Torockó-hegységben lévő Tordai-hasadék nemcsak túristák, de alpinisták számára is kíváló, ugyanis a hasadék 200 m magas és sima laposfalú falkolosszusai és a barlangok nagy részének megközelítése nehézkes és veszélyes. A hasadék felénél található a Dalina tó valamint a Kis- és Nagy-Balika barlangok, mind látványos és élményekkel teli túrázást kínálnak az ide érkező látogatók számára.
Tordán a ferencesek már a 16. század elején feltűntek, ám akkoriban nem alapítottak kolostort, csupán egy házban élhettek. A 16. század későbbi történései nem kedveztek a ferencesek letelepedésének Tordán, a XVIII. Században került sor , amikor Szent István védnöksége alá helyezett rendtartománnyá alakult (1729). A tordai ferences kolostorról kevés adat található a szakirodalomban. A kolostor telkét 1733-ban vásárolták 400 forintért csíkszentgyörgyi Gergelyffy Józseftől és feleségétől, akik a vételárban egy rétet is átadtak az atyáknak. A templom alapkövét még ebben az évben lerakták, 1735-ben már beköltöztek és 1737-ben Szent László király tiszteletére felavatták az épületegyüttest. A kolostor és a templom felépítését a szindi származású Bors család adományai tették lehetővé, a család tagjait a templom kriptájában temették el. A környéken nagy volt a paphiány, ezért a barátok az aranyosszéki falvak hitéletét is igyekeztek ellátni. Ugyanakkor segítettek a katolikus felekezeti iskola lelki nevelésében is. 1951-ben a ferenceseket kényszermunkára hurcolták. Miután enyhült a helyzet, a börtönből kiszabadult Izidor atya haláláig, 1994-ig gondozta a templomot, utána a plébánia látta el. A kolostor épületét még mindig bérlől lakják.Az eddig felszabadult részben Caritas iroda és raktár, könyvtár, Német Fórum és cserkészet kapott otthont, ezek mind fel vannak számolva. Ótordáról Újtordára a kolozsvári úton menet körülbelül félúton áll ez a szerény megjelenésű, nem túl nagy méretű ferences kolostor. Az együttes lényegében két épületből, a templomból és a szentélyhez derékszögben csatlakozó kolostori lakóépületből áll. A templom mellett húzódó kétszintes épületrész a kolostor mellékterét alkotja, de innen lehet megközelíteni a szószéket is. A templom alatt kripta húzódik, mely a hajóból nyílik. A templom földszinti alaprajza egyszerű: boltozatos előcsarnok, melyet oldalkápolna egészít ki, ennél nem sokkal tágasabb hajó, és keskenyebb, poligonális szentély sekrestyével. Az előcsarnok két szintre oszlik, felső szintje karzatként működik a templom felé, és az oldalépítményből közelíthető meg. A tordai kolostor a dési alaptípusnak a szerényebb változata. Tordán a középkori templomépítészetet a poligonális szentély és a hajó oldaltámpillérei idézik fel.A kolostor kétszintes épület, mindkét szinten lépcső, összekötő-folyosó és az innen nyíló három-három boltozott szerzetesi cella áll. A közösségi terei, a templom melletti hosszanti épületrészben kaptak helyet. A homlokzatok is egyszerűek . Az oldalsó félköríves ablakok a főhomlokzaton is megismétlődnek, a főbejárat egyenes zárású. A templom belső berendezése 18-19. századi. A diadalív záradékára a ferences jelvényt ,ez a két keresztbe tett kar, és jelmondatot festették valamikor a 20. század elején: Istenem és mindenem. A fából készült késő barokk főoltár gazdag, alapszíne fehér, díszítése aranyozott. Az oltár oldalain négy magyar szent festett és arannyal gazdagon díszített faszobra emelkedik ,a koronás Szent István király és Szent Imre herceg , Szent Adalbert és Szent Gellért . Az oltáron két kép van, a nagyméretű, olajjal festett középkép talán későbbi a 18. század közepére tehető oltárnál. Ez a templom patrónusát, Szent László királyt ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából.A király fehér, szépen megrajzolt, ideges lovon ül, ruhája sujtásos, fején a Szent Korona, palástját a szél tépi. Arcát őszes szakáll keretezi. Lováról fölemelkedve színpadias gesztussal visszafordul és szemeit az égre függeszti, miközben jogarával a sziklára sújt. A sötét tónusú háttérből élesen világlik ki alakja, háta mögött seregének apró figurái látszanak. A festmény a késő barokk stílusjegyeit viseli magán, a 18. század végén, esetleg a 19. század elején készülhetett. Az oltár felső részén négykaréjos kartusban kisebb olajfestmény, Mária megkoronázása látható. A magyar szentek szobraival díszített, Szent Lászlónak ajánlott főoltáron nem véletlenül tűnik fel a magyarok nagyasszonya, hiszen ismerünk olyan barokk kompozíciót is, ahol a Mária megkoronázása jelenetét a magyar szent királyok hódolata egészíti ki . Az oltár csúcsán az aranyozott, sugaras IHS felirat ragyog föl. A hajó keleti sarkaiban mellékoltár áll, mindkettő nagyméretű olajfestményt foglal magába. A fehérre festett, aranyozott díszítésű oltárok tetején puttók ülnek. Az északi oltár festménye a kereszt előtt imádkozó, stigmákat viselő, csuhába öltözött Assisi Szent Ferencet ábrázolja. A déli oltár képe a ferences öltözetű, térdeplő Padovai Szent Antalt mutatja, aki előtt fénykoszorúban jelenik meg a gyermek Jézus. A szent előtt a liliom fekszik. A hajó déli falára illesztett faszószék kupa formájú, alsó része tobozos lezárású, színezése fehér alapon arany. A szószék követi az ótordai és az újtordai református templomok márványból faragott szószékeinek formáját. A katedrát a templom melletti épületrész emeletéről lehet megközelíteni egy faburkolatú ajtón keresztül. A templom padjai elegáns oldallapokkal rendelkeznek, formájuk emlékeztet a tordai katolikus templom padjaira. A hajó előcsarnokából nyíló oldalkápolna oltárának csupán díszesen faragott kerete van meg. A kolostor fontos festménye a Lehajtott fejű Mária, amely egy bécsi kultuszkép erdélyi tiszteletének érdekes emléke ezért értéke miatt plébánia őrzi.
A tordai Szent László király, ferences templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Torda-aranyosi főesperesi kerülethez tartozik. A Torda-i Kisboldogasszony plébánia látja el oldallagosan. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Ráduly István-Zsolt plébános végzi. A Ferences-templom védőszentjének napján, Szent László királyunkról megemlékeznek e liturgikus ünnepen. Örökös szentségimádási nap: február 11.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szilágyi László
