Székelylengyelfalva Hargita megyében, Székleyudvarhely szomszédságban, attól 5 km-re, 774 m magas Örhegy aljában fekszik. Ősei a Lengyelfalvi- patak szűk völgyében települtek le. Székelylengyelfalva első említése 1333-ból származik, 1505-ben Lengyelfalva néven jelentkezik az okiratokban, 1567-ben a regestrum 8 kapuval jegyzi. A település bővelkedik a tornáncos házakban, de láthatunk az 1800-as évek elejéről származó székely kaput is. Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető. Lakói őrzik a környék népművészetét, hagyományait és szokásait, ezért a vidék egy kiapadhatatlan kincsesbányája. Lengyelfalva délkeleti részén az erdő közelében, csendes tiszta környezetben három tó partja nyújt kikapcsolódási lehetőséget a természetkedvelőknek és a horgászoknak egyaránt. A település nagy szülötte Orbán Balázs, 1829 február 3-án született, aki a Székelyföld leírása kötetével vált ismertté, halála pedig 1890-ben következett be. A lengyelfalvi báró Orbán családfája a XVI: századig nyúlik vissza. Az Orbán familia nemesi, majd bárói címet kapott, címeréből a kardot tartó páncélos, Székelyudvarhely címerpajzsában is megjelenik. Az Orbán birtoknak mára már nyoma veszett, csupán a helybeliek tudják megmutatni mekkora is volt a valaha birtokuk. Szülőházának már csak az alapjai látszanak. Szüleinek sírja az iskola feletti Orbán-kertben látható. A templom közelében lévő kis parkban van Orbán Balázs mellszobra. Orbán foglalkozását tekintve sok mindent fel kell soroljunk, éspedig : iró ,néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Mivel utód nélkül halt meg, egyetlen örökösének a székely népet teszi meg, és kérésére a Szejkefürdőn temetik el. A síremléket az teszi egyedivé egész Erdélyben, hogy székelykapuk hosszú sora jelöli az oda vezető utat, amely közül a legkülönlegesebb a legutolsó kapu. Ezt Ő maga állíttatta még életében és arany -kék színekkel volt egykor díszítve , amely mára igencsak megkopott.A templom és a művelődési ház előtti téren foglal helyet a Székelylengyelfalva hősi halottait sirató anya kőszobra.
Temploma 1500-ban épült, amint egy 1776. május 9-én kelt összeírás a megállapítója. Az utólagos megállapítást, hogy 1500-ban volt építve, hitelessé teszi egy okleveles adat, mely szerint 1533-ban Felvinczi János gyulafehérvári püspöki vikárius szenteli fel a Lengyelfalván épített plébánia-templomot és a benne levő két oltárt, valamint a helyi „ jó férfiak” kérésére 40 napi búcsút engedélyez azoknak a híveknek, akik vasárnap és ünnepeken áhítattal meglátogatják a templomot és támogatják. Az összeírás forrása szerint 1629-ben a templom boltozatát deszkamennyezettel váltják fel, erről egy megörökített latin felírat tanúskodik. A plébánia-templom építése a lengyelfalviak önállósodási tervét jelzi, mert addig Lengyelfalva a reformáció előtt Farcád filiája volt. Az építés utáni reformációs mozgalmak megakadályozzák a lengyelfalviak tervének megvalósulását, s volt anyaegyházuk , Farcád, reformálása után Lengyelfalva egyháza Székelyszenttamásnak lesz a filiája. 1767-ben újra lépéseket tesznek, hogy önálló egyházközséggé váljanak ,amire 1775-ben meg is kapják az engedélyt. A régi templom a XVIII. század végére romlásnak indul,ezért építik a falu délnyugati részében 1802-ben, a ma is fennálló templomot és 1818-ban Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelik fel. Ebbe a régiből csak egy fali szentségfülke késő gótikus kőkeretét mentik át, de azt is csak az északi fal külső oldalán elhelyezve. A tiszta katolikus falu a reformáció után is mindvégig megmarad katolikusnak, és e század elején is itt csak római katolikus egyház és templom van. Belsejében a főoltárkép Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Kosarában kenyereket vitt gondozottjainak és sógorával találkozva, hogy nehogy megtiltsák jótékonykodását , kérdésére így válaszolt: kosaramba rózsákat viszek. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett, illatos rózsák voltak a kosarában , szerinte Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. A Jézus Szíve mellékoltár 1906-ban készült. A mellékoltáron látható még Szent Antal szobor ,kis Jézussal a karján és az oltár másik oldalán Szent József ugyancsak a kis Jézussal a karján. A bejáratnál található Szűz Mária szobra. A templom négy ablakát üvegfestmények díszítik,és Szent László , Szent Istvan, Szent István diakonust és a Szent Kereszt Felmagasztalást ábrázolják. A templom tornyában két harang ,egy nagy és egy kis harang foglal helyet. Az orgonát 1596-ban Ferencz Ignáncz és Veronika vásárolta a brassói Nagy József orgonamestertől. 1925-ben a csíktaploczai Bóda József újítja fel az orgonát.Az eredeti orgona meghibásodott, a jelenlegi orgona és még más templomi butorzat is, 2013-ban Ft. Robb Daniel közbenjárásával Düsseldorfból került a lengyelfalvi templomba. 2007-ben Horváth János magyarországi pap segítségével megkapták Árpád-házi Szent Erzsébet csontereklyéjét. A templomba egy székelykapun keresztül juthatnak a hívek, amely előtt 2012-ben Ft. Hajdó István atya halálévfordulóján, a bronzból készült mellszobrát és ugyan ezen ünnep alkalmából emlék szobát is megáldott Msgr.és Ft. Tamás József segédpüspök. A szobor a Lengyelfalv-i születésű Zavaczki Walter alkotása, 120 cm magas, kezes portré , másfélszeres életnagyságú szobor a székelyudvarhelyi Lázár Imre műhelyében öntődött. Az egyházközség örökös ,kegyeletes ünnepe a Sarlós Boldogasszony-i körmenetes határkerülés. Eredete 1873-ra vezethető vissza, amikor július 2-án kegyetlen jégverés pusztította el a falu minden termését. Ekkor tettek fogadalmat a határkerülésre. 2018-ban kétnapos ünnepen adtak hálát az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült templom két évszázadáért. A liturgia után leleplezték és megáldották a Zaveczki Walter szobrászművész által kőből faragott Szent Erzsébet-szobrot. Az egyházközség birtokában van II. János Pál pápa azon reverendájából egy darab, amelyet 1981. május 13-án viselt az ellene elkövetett merényletkor.
A Székelylengyelfalvi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániát oldallagosan látja el Székelyszenttamás. Egyházilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. László István ifj. plébános , a kántori szolgálatot Sára Zoltán kántor végzik. A templom búcsús ünnepét az önzetlen segítségnyújtás példájává vált magyar szentünk Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén, november 19-én tartják. Örökös szentségimádási nap:március 13.
Összeállította: Gábor Anna
