Mi történik itt? Miután Péter háromszor biztosítja Jézust: „Igen, Uram, Te tudod, hogy mennyire szeretlek téged” – Ő rögtön átutalványozza a felé irányuló szeretetet a báránykák és a juhocskák felé.
Nincs tragikusabb dolog, mint ha valaki megreked az imádásnál – ez nagyon furcsán hangzik –, mint amikor rábukkan Jézus misztériumára, de ott marad. Mi lett volna, ha Simon Péter azt mondja: „Uram, én reggeltől estig csak téged akarlak látni, nem megyek én sem a báránykákhoz, sem a juhocskákhoz. Hadd maradjak veled, hadd imádjalak téged!”
Jézus azt mondja: „Már tudom, hogy szeretsz, ezért kiállítok egy utalványt a báránykák és juhocskák részére: azt a szeretetet, amit most megvallottál, add tovább nekik!” – És Péter adja is mindhalálig, kereszthaláláig, mert ő is úgy hal meg, mint Jézus, legfeljebb fejjel lefelé, így tartja a hagyomány: amikor keresztre szegezték a Via Appián, azt mondta, ő nem méltó, hogy úgy haljon meg, mint Jézus, ezért őt fejjel lefelé feszítsék meg. Ám addig legeltette a juhokat és a bárányokat, élő Kenyérrel és élő Vízzel, Jézus Lényével táplálta azokat, akiket Ő rábízott. Azaz szerette őket naponként jobban, egyre jobban, mindig jobban.
Lehet ennél szebb feladata bármelyikünknek is? Naponként egy kicsit jobban szeretni azokat, akiket a mi Gazdánk ránk bízott! Persze az eszkimókat könnyebb szeretni, mint a sógorasszonyt, aki velünk együtt él, aki bennünket idegesít, aki talán a szomszédban bömböltet valamit, vagy aki mindenbe beleszól. Bizony, én szeretem a busman négereket, nagyon-nagyon szeretem őket, mert jó messze vannak; de amikor kiülök a kertembe, nem mindig szeretem azt, aki az iszonyatosan sipákoló rádiójával szétveri a csöndemet. Egész délután. Nekem pedig nehéz nem megzörgetni a kerítést és átkiabálni, hogy legalább egy kicsit halkabban, amikor „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” A német nyelvben a felebarát a Nachbar: az, aki a lehető legközelebb áll hozzád, aki olyan közel van, hogy néha már irritál, bosszant egy mozdulatával, egy szavával, ahogy eszik, szürcsöl vagy csámcsog, vagy beleszól a beszédedbe – egyre jobban. A mi Jézustól ránk hagyott feladatunk ezt az „egyre jobban bosszant”-ot átváltoztatni „egyre jobban szeretem”-re. Nem kis feladat: lássunk neki máris!
Forrás: Gyökössy Endre - Életet adó örömhír
