Nagycsanád több nemzetiségű falu Temes megyében. A mai település Őscsanád és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. A Maros bal partján a határ mellett fekszik, hajdan Marosvárként nevezték a mellette elhaladó Maros folyóról. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A Csanád elnevezést Szent István akaratából Doboka fiának, Csanád vezérnek, Csanád vármegye alkotója és első ispánjának emlékét viseli. A történeti időket messze túlhaladó őshajdan óta szakadatlanul lakott hely. Bronzkori létét kiemelt ásatag leletek bizonyítják. Marosvára hadi fontossággal bíró ősi vára tette a Tisza-Duna-Maros és Erdélyköz nevezetes központjává, Csanád vármegye és a csanádi püspökség székhelyévé. Nagycsanádról a püspökséget a 18. században költöztették Szegedre majd Temesvárra. A Trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. 1920-ban Romániához csatolták.1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor, a helyi németek egy részét megölték, később egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal.
1028-ban került Szent István hatalmába és ekkor Szent Gellértet 1029-1030 táján nevezte ki a király csanádi püspökké. Mikor Gellért Csanádra jött a Keresztelő Szent János kis templomán kívül más egyházi épület nem volt. Ez a templom mintegy 20 m hosszú, és 12-13 m széles épület volt .Ez volt a régi bizánci templom a csanádi püspökség első székesegyháza és Csanád város első parokiális temploma. A hívek rohamos szaporodása mellett csakhamar szűknek bizonyult , ezért Gellért egy díszes új templom építését tűzte ki célul. E tervét 1042 körül valósította meg. A Szent György székesegyház volt tehát Csanád második parokiális temploma. E templom tőszomszédságában Gellért püspök a Boldogságos Szűz tiszteletére egy új templomot és monostort építtetett és ezt a templomot jelölte ki magának nyugvóhelyéül és a monostor apátjukká a magával hozott Fülöpöt tette. A római katolikus templom a tatárjárásig állott fenn a maga eredetiségében.1275-1295 táján a székesegyház megszűnt a köznép temploma lenni és létrejött Csanádon a parokiális intézmény a hívek külön templomával. A XIV. század első felében két római katolikus plébánia létezett a csanádi püspök székvárosban, a Szent Erzsébet - templom a várban és a Szentlélek-templom a városban. A vértanú püspököt 1083-ban László király avatta szentté. Csanád 1030-1552 között tehát püspöki székhely volt,a jelentős állami és egyházi központot, a történelem folyamán, számos uralkodó kereste fel. A plébánia alapítása is 1030-ban történt és újjáalapítása 1741-ben. A jelenlegi plébániatemplom építése 1868-ban történt és 1938-ban Szent Gellért tiszteletére szentelték fel a Temesvári Egyházmegye védőszentjének tiszteletére. A templom főoltár festményén látható Szent Gellért püspöki ornátusban ,fején magas püspöki süveggel, jobbját a szívéhez emeli, baljában pedig a püspöki botot tartja. Mellette balról kis angyalka lép feléje. Az egykori püspöki székesegyház, illetve az ősi egyházmegye első Mária-oltárának helyén ma a Szent Gellért földi maradványait hajdan magába foglaló kőkoporsó, a nagycsanádi templom oltára áll, vagyis a főoltárkép előtt foglal helyet a püspök sírfedele. A szentmisét ezen az oltáron mutatják be. A koporsó ma üres az egyházmegye életét próbára tevő történelmi viszontagságok miatt,de üressége a keresztény hívek számára jelkép. A Szent Gellért sírfedele itt a római katolikus templomban található, de a megmaradt ereklyéit -bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában, most a Velencei lagúnában fekvő Murano egyik templomának oltára alatt őrzik.
A katolikus templom előtt pedig Gellért püspök egész alakos szobra foglal helyet. A szobor magas kőtalapzaton áll ,rajta latin felirattal. A felírat szerint a szobrot Gróf Nagyszentmiklósi Nákó Sándor adományozta, I. Ferenc , Ausztria császár és Magyarország apostoli királya, Temesvári látogatása után 1813-ban. Készítője: Huber József híres magyar festő, pesti szobrász volt. Fel is lehet menni a Nagycsanádi római katolikus templom tetejére, ez 60,4 m magas,innen igen jó a kilátás a környékre. Itt, ahol Szent Gellért püspök a Szűzanya oltalmáért imádkozott, ma az ősi egyházmegye területéről egybegyűlt hívek sokasága az ő közbenjárását kérheti. Nm. és Ft. Roos Márton temesvári főpásztor ugyan is a 2000-ben,a jubileumi évben a nagycsanádi templomot zarándokhellyé nyilvánította, ahová minden év szeptember 24-én ,Szent Gellért búcsús ünnepén a temesvári, valamint a szomszédos nagybecskereki és szeged-csanádi testvéregyházmegyékből érkeznek zarándokok.
A nagycsanádi Szent Gellért plébániatemplom a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye , a Székesegyházi esperesség, Csanádi esperesi kerülethez tartozik. 2018-ban a Temesvári Egyházmegye vezetését a Székleyföldről-Csíkból származó Excellenciás Pál József Csaba újonnan kinevezett megyés püspök vette át, aki Szent Gellért 92. utóda a püspöki székben Románia területén. Nagycsanádon jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Bene Tamás plébános végzi . A kántori szolgálatot Kercsó Béla kántor tölti be. Nagycsanád oldallagosan ellátott plébániái:Óbéba község Temes megyében, beosztott falvai : Keglevichháza Óbesenyőhöz tartozik közigazgatásilag. Nevét az akkori kamara elnök Keglevich Gábor emlékére viseli. A római katolikus templomát 1905-ben építették. Porgány: A Marostól délre, Nagyszentmiklóstól észak-nyugatra fekvő település. 1851-ben Fényes Elek így írt Porgányról: „ Porgány , népes magyar puszta, Torontál vármegyében, 32 házzal, 202 katolikus lakossal, dohánytermesztéssel. Földesura gróf Nákó Sándor. Utolsó posta: Komlós.” A helységben a hónap első és harmadik vasárnapján tartanak szentmiséket.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
