Gyergyócsomafalva község Erdély keleti, Székelyföld északi részén, Gyergyószentmiklóstól 9 km-re délnyugatra a Nagy-Somlyó-patak Marosba ömlésénél terül el. Szomszédos települések: Gyergyóújfalu és Gyergyóalfalu, éghajlatilag az ország egyik leghidegebb övezete. Csomafalvát az 1567-es évi regesztrumban említik írásban először. Egészen 1730-ig Gyergyóalfalu filiája volt. 1726-ig egy kis fatornyú kápolna állott. 1726–28-ban a Lázár család támogatásával új templomot építettek az előbbi kápolna mellé. Ezt a templomot, melynek alapkövét 1726 -ban Szent András apostol ünnepén Veress György alfalvi plébános tette le és 1730-ban már használható volt. 1737-ben tornyot építettek kőből és téglából. Sorger Gergely püspök a hívek kérésére 1730. március 15-én önálló plébániává nyilvánította, és kinevezte az első plébánost Tobi Mihály személyében. 1767-ben, a Szent Kereszt és a Szent Család tiszteletére Balló Ferenc kanonok úr áldotta meg . 1741-ben vásároltak egy harangot is. A második templomnak mára csak az alapköve van meg. „ÍROTT KŐ” néven ismert, az idősebbek tudnak róla.
A Domus Historia adatai szerint 1875–1878 között készült el, a „Fényes - templom” ezt Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelte fel Fogarassy Mihály püspök , Egyed Pál plébános idejében. Török Ferenc plébános után mondták ezt a Fényes – templomnak. Nagylelkű adományozója volt Ágoston Ágoston, aki a templomkertbe lett eltemetve. Előbb a területet kellett megszerezni a III.-ik templom építésének elkezdéséhez. A templom neogótikus stílusban épült, téralakítását tekintve pedig hosszanti, egyhajós felépítésű. A Főoltárt 1877-ben Zintaller Mihály készítette. A Húsvéti kápolna oltárát a budapesti Schmidt János, a Lourdes-i Mária mellékoltárt Néhai Ft. Balló János plébános 1901-ben ajándékozta, a Szentháromság oltárt Portik Lajos adományozta, a Keresztelő Szent János oltár 1905-ben Köllő Tamásné megajánlása révén, a Szent Család oltárt a Budapesti Schmidt János készítette el. Özv. Csata Mihályné az „Ecce Homo” <Szenvedő Jézus> néven ismert oltárt 1906-ban adományozta valamint a Szent Antal szobra és az állvány Csata Mihály adománya(1903). Orgonáját a Marosvásárhelyi Vas István építette 1878-ban. Nyugati oldalán található a főhajó elé épített torony, keleti oldalán az apszisban elhelyezkedő szentély, északi oldalán pedig a sekrestye, amely közvetlenül kapcsolódik az apszishoz. A templomtornyon lévő órát ,egy helyi ezermester Borsos Ambrus tervezte meg az 1961-63- as években de mivel működő képtelenné vált , ezért a falu szülöttje Szász Jenő a budapesti Szórvány Magyarok Stratégiai Intézetének igazgatója készíttetett egy új toronyórát 2022-ben. Az első világháború kitörése után a templom tornyából leszerelik a 658 kg-os nagyharangot, és ágyút öntöttek belőle. A megszentelt, imára hívó harangot a tömeg elkísérte a falu végéig amikor elvitték. Jelenleg a toronyban 3 harang lakik: nagy harang, kis harang és a csengettyű. A nagyharangot a közbirtokosság készíttette. Az idők folyamán plébánialakból is négyet épített a közösség , a jelenlegi 1909–1910 között, Török Ferenc plébános idejében készült el. A plébánia irattárát 2006. december 12-én szállították be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőközpontjába. A közösségnek több temetője volt és van ma is. Katolikus iskolája volt 1738-tól, 1948-ban államosították. Az utóbbi években távfűtéssel szerelték fel a templomot, és villamosították a harangokat, a nagyharang megrepedt a rossz technikai megoldás miatt. A megrepedt nagyharang helyett másikat öntettek Székelyudvarhelyen Lázár Imre harangöntő műhelyében, amelyhez legnagyobb részben a falú szülöttjei a New Yorkban élő Szotyori Melinda, Szotyory Zsuzsanna és Szotyory Orsolya járultak hozza a hívekkel együtt. 2004 október 24-én Ft. Tamás József segédpüspök úr szentelte fel a harangot. A neogótikus ablakokat is kicserélték újakra. Parkot alakítottak ki a templom körül, kívül lefestették és újra födték a templomot . A tetőszerkezet bádogmunkálatokat igényelt a sok tornyos és díszített elem megrozsdásodása és vízfolyások miatt.
A csomafalvi plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Bartos Károly plébános végzi. A kántori szolgálatot Ambrus Tibor kántor karnagy tölti be. Egyházközségi templombúcsúval egybekötött általános faluünnepet június 29-én, Szent Péter és Szent Pál napján tartanak. Örökös szentségimádási nap: október 06. A csomafalvi lelkiségi közösségek a következők :Rózsafüzér csoportok, Fokoláré mozgalom, Házas Hétvége, Skapuláré közösség imacsoport, Biblia óra , Szkóla gyerekkórus, Felnőttek kórusa, Szentségimádási imacsoport, Ministránsok, Szent Mónika közösség, Szállást keres a Szentcsalád imacsoportok, Lektorok-vasárnapi felolvasók, Fatimai imacsoport, Keresztőrök férfi közösség, Gyerek és ifjúsági zenekar. Gyergyócsomafalva három falurészből áll: a Központi rész, a Somlyó völgye vagy Kosza és a Maroson túli Szászfalu. Csomafalva Szászfalu nevű részében a templomot 1993-ban építették fel, Ft. Bakos Sándor főesperes idejében, a néhai Bálint Lajos érsek által külföldről szerzett pénz és hívek nagylelkű támogatásával. Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére 1995-ben szentelte fel Jakubinyi György érsek . Tető újra cserepezése és ablakcsere volt 2021-2022-ben. A szászfalusi templom búcsúünnepe: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: március 25. Örökös szentségimádási nap január 20-án van.
Összeállította: Gábor Anna
