Székelykeresztúr az Erdélyi-medence délkeleti, ezen belül Hargita megye délnyugati részén, a Küküllő menti dombvidék alsó övezetében, 395 m tengerszínt feletti magasságban helyezkedik el, Székelyudvarhelytől nyugatra, 26 km-re.
Területén a Maros egyik legnagyobb mellékfolyója a Nagyküküllő folyik keresztül, amelybe két jelentősebb mellékfolyó ömlik itt bele a Fehér-Nyikó és Gagy pataka. A tíz faluval határos város összterülete közel 5 000 hektár. Keleten Rugonfalva, a 2004-ben Keresztúrhoz csatolt Betfalva és Kisgalambfalva, délen Felek, Szederjes, nyugaton Alsóboldogfalva, Újszékely, Szenterzsébet, északon Kissolymos, Nagysolymos, Szentábrahám és a Csekefalvához tartozó területek határolyák.
A szomszédos falvak azokhoz a községekhez tartoznak, amelyek részben a Székelykeresztúri Kistérség régiót alkotják. Az 1926-ban Székelykeresztúrhoz csatolt Fiatfalva és Betfalva mára sem épült teljesen össze a várossal. A helységnév a templom védőszentjére utal, amely szerint az épületet a Szent Keresztnek ajánlották. 1333-ban de Sancta Cruce, 1630-ban pedig Székely Keresztúrnak írták. A mai város a központi 1839-ben Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki, majd ezt az egyesítést 1861-ben felbontották. Keresztúr város 1873-ban város kisközségből városnagyközséggé alakult át. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltság levelet adományozott a városnak.
A segesvári csata előtt, 1849. jún. 30-án a Gyárfás udvarházban töltötte utolsó éjszakáját Petőfi Sándor, aki a kertben álló körte fa alatt írta meg utolsó versét. Az emléktáblát 1928-ban avatták. A város napjainkban is erős Petőfi-kultuszt éltet. 1902-ben felállították Petőfi legendai sírját, szobrokat avattak, iskola, utca egyesület viseli a nemzeti költő nevét. A város É-i felén van a JÉZUSKIÁLTÓ, amely 537 m magasan emelkedik a város fölé, tetején egy kereszttel. Az írott források szerint több mind 200 éves. A magaslatról letekintve Székelykeresztúr csodálatos panorámája tárul a szemünk elé.
A JÉZUSKIÁLTÓ megnevezés születésének két változata is van: az egyik a tatárbetörések alkalmával az odamenekült lakosság Jézus nevének a kiáltásával hárította el a veszedelmet. Az erős vízhang megrémítette a tartárokat és ezért visszafordultak. Egy másik változat szerint a község lakói a domb mögött rejtőztek el, s az ellenségtől úgy szabadultak meg, hogy magukkal vitt szerszámokkal, edényekkel nagy zajt keltve kiáltották a Jézus nevét. A tatárjárás előtt 1241-42-ben már kő és téglatemplomuk volt. Az 1458-ban már álló gótikus templom a város legnevezetesebb műemléke.
Ezen a településen helyezték el 1870-ben a Székelyföldnek szánt egyetlen tanítóképző intézetét és miután az intézmény kinőtte magát 1911-ben új hajlékot építettek számára. 1955-ben a tanítóképzőt megszüntették és itt hozták létre a Románia legnagyobb gyermekotthonát, árvaházát, mely intézmény 1989-ig működött. Az épület együttesben ma a Zeyk Domokos Technológiai Líceum működik. 1946-ban hozták létre a Dr. Molnár István nevét viselő táj múzeumot, amelynek szabadtéri néprajzi részlege és Ipó László festőművész festészeti galériája, valamint kerámia látványraktára várja a látogatókat. A településnek 1868-tól van katolikus iskolája, amit 1948-ban államosítottak. Az iskolát az egyházközség 2000-ben lehasznált állapotban kapta vissza, diákok hiányában, mint iskola nem indul újra, viszont kántori lakás és közösségi tér kap benne helyet.
1997-98-ban a plébánia épületéhez hozzátoldva külföldi segélyszervezetek támogatásával felépül a két szintes Ifjúsági ház, mely jelenleg Tertuliánus Tanulmányi Ház nevet viseli. Egy másik fontos épülete a Székelykeresztúri egyházközségnek a római katolikus templom. Tudnunk kell, hogy Keresztúron a református és unitárius vallás nyert teret a felekezetek templomvitájáról 1630-tól maradtak fenn adatok. 1646-ban egy újabb osztoszkodásról lehetett hallani a reformátusok és az unitáriusok között. A templom egy királyi rendelet alapján 1767-ben lett ismét a katolikusoké, akik a helyreállítási munkák után rövidesen használatba is vették. Az épület a mai formáját az 1779-1821 közötti javítások idején kaphatta. A templom szentélyének gótikus zárókövén 1458-as évszám olvasható. A templomot Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel. A templom műemlékké nyilvánított épület Hargita megyében.
Az orsós kiképzésű, piacutcás település központjától délkeletre emelkedik a középkori plébánia templom. A templomépület tágas hajóval rendelkezik, amelynek a nyugati oldalán belső középtorony emelkedik. A hajóhoz a nyolcszög három oldalával záródó szentély társul, a szentélyből észak fele kis sekrestye közelíthető meg, és délről is nyílik egy 1929-ben épült sekrestye. A hajót öt pár kétosztatú támpillér tagolja, a szentélyt is támpillérek erősítik. A nyugati homlokzaton nyílik a templom félköríves főbejárata, fölötte a karzat felől három egyszerű ablak világít. A déli oldal támpillérek által négy szakaszra osztott falán csak három ablak nyílik, a középső ablak alatt nyíló ajtó csúcsíves. A szentélyt ugyancsak három csúcsíves ablak világítja meg. Az északi falhoz neogótikus stílusú, igen gazdagon faragott szószék csatlakozik, s ezt a stílust még két mellékoltár is képviseli. A templomban van egy XIV. századi freskó részlet, amely egy tiaras püspök fejet és pásztorbotot ábrázol. A hajó belsőjének a leglátványosabb középkori emléke a sárkányon lovagoló, kelyhet emelő nőt ábrázoló falkép, amelyet Orbán János helyi plébános tárta fel. A szentélyben a három szakaszos középkori keresztboltozat is fennmaradt. A szentély déli falában szegmensíves ülőfülke maradt fenn. A kis méretű, de igen szép kompoziciójú barokk főoltár a XX. században több átalakításon is átesett. A templom régészeti- és falkutatása korántsem tekinthető befejezettnek, melynek folytatása, korszerű állagmegőrzése jelen pillanatban is zajlik.
Ma is létező legrégebbi harang a XV-ik század első felében Segesváron készült. A régi harangok helyett 1921 és 1938-ban új harangokat öntetnek. A templomba a kilencvenes években kórszerű fűtést szereltek, a harangokat pedig villamosították és hangosító berendezést helyeztek el. A Székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székleyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsú ünnepét szeptember 14 -én tartják, amikor a világ katolikusai két fontos eseményre emlékeznek: Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzése. Örökös szentségimádási nap: március 29.
Székelykeresztúr filiái a következők: Etéd, mint plébánia, Kis- és Nagygalambfalva, Betfalva, Fiatfalva, Sóskút, Alsóboldogfalva, Újszékely, Szenterzsébet, Solymosiláz, Kis- és Nagysolymos, Rugomfalva, Siménfalva, Székelyszentmiklós, Nagymedesér, Csekefalva, Szentábrahám, Magyarandrásfalva, Gagy, és Énlaka.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: wikipédia
