“A havas szélen egy magas plateun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dícs-sugarai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng” írja Orbán Balázs. Oroszhegy a Bosnyák és a Balé-patak partján az Őrhegy lábánál, Székelyudvarhelytől 11 km-re fekszik. Hargita megye nagy községközpontja, melyhez közigazgatásilag hat település tartozik: Fancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Ülke, Üknyéd. Nevének eredetét illetően két magyarázat is található: egyesek szerint szláv telepeseiről kaphatta nevét, mások úgy vélik, az ómagyar urit ( hegyi út) szóból ered. A falut először 1333-ban említik Uriczhegy néven, 1334-ben Vriczheg néven szerepel a pápai tízesjegyzékben. A lakosság nagy része magyar nemzetiségű. Az utolsó népszámlálás adatai alapján az elmúlt években a község lakóssága 300 fővel gyarapodott, jelenleg 4200. Első temploma a ma Diafalvának nevezett részen volt, 1670-ben bontották le Domokos Kázmér vikárius rendelete alapján. A templomból egy gótikus cibórium maradt fenn. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Oroszhegy nevezetes helyei közül kiemelkedik a Nyúlad mezején levő Urusos-kút, amelyet katólikus jelleggel felruházva Szent László-kútjaként is emlegetnek a helybeliek. Ennek közelében volt egykor egy kápolna, ahol áldozócsütörtökön nagy búcsút tartottak, míg végül 1783-ban Batthyányi Ignác püspök be nem tíltotta, 2020-ban Dr. Kovács Gergely érsek úr az oroszhegyi hívek kérésére a tilalmat visszavonta és szorgalmazta egy misézésre alkalmas hely megépítését. Ez meg is valósult. 2023-ban a régi ( lebontott) kápolna építésének 300 éves évfordulóján került sor a Nyúládi Szent László oltár megáldására, amely a következő évben harangot is kapott. Mára már zarándok helyé vált a fennsík ezen része. Oroszhegytől északra, a vulkáni fennsíkon, a Lázon, 900-950 méter magasságban sajátos geobotanikai társulás figyelhető meg. Májusban nagy nárcisz-mezők alakulnak ki több mind 50 hektáron. A virágok nyílásakor, május második felében évente megrendezik a Nárciszfesztivált, amely színes programmal fogadja a látogatókat. Az oroszhegyiek büszkesége az egyedi székelykapuk, és a minden évben megrendezésre kerülő Szilva – és Nárcisz-fesztivál. A reformáció idejében református pap szolgált, az egyházközség pedig Székelyszentkirály leányegyházaként szerepelt. 1630-ban visszatértek a katolikus valláshoz, 1748-tól újra anyaegyház lessz Oroszhegy. A régi templom helyét ma a faluban egy kis csengetyű őrzi. Feltehetően ennek a templomnak oltárát díszítette a XVIII. Századi Mária mennybemenetelét ábrázoló észak-itáliai hatásra fogant kép, amit ma a plébánia épületében őriznek. A mai helyén felépülő második templom építését a helybeli Kovács György költségén fejezték be. Mivel a templom szűknek bizonyult, Mária Terézia 1765-ben kelt engedélyével 1766-1770 között újat építettek és így az oroszhegyi Tamás György kanonok gyűjtéséből felépűlt a harmadik templom, amelyhez torony is csatlakozott, valamint a deli oldalon egy portikusz, az északi oldalon pedig egy sekrestye. A romossá váló templomot 1937-1940 között építették, meghagyva a homlokzati tornyot, de hagymasisakját gula alakura cserélték, az óraíves kialakítást elbontották. Így ma az oroszhegyi templom főhomlokzatát a vaskos, rézsűs támpillérekkel erősített négy szöghasáb alakú torony uralja, melynek deli oldalához ragasztottak egy , félkör alaprajzú, bádoggal fedett építményt. A templom szentélyében , székely népi faragászat remekművei láthatóak a stációképeken. 2013-ban a szentélyben két ablakot festett vitráléra cseréltek, amelyeken Szent Imre és Szent Erzsébet látható. A tágas hajóba az északi és deli oldalon három magas, félköríves ablak engedi be a fényt. Hasonlóan jó megvilágításról beszélhetünk a Lourdes-i Szűz Mária- és Jézus Szíve- oltárokkal ékesített mellékkápolnák esetében is. A Mennybe felvett királyné, könyörögj érettünk!- felíratú diadalívhez kapcsolódik a sokszög öt oldalával zárodó szentély a főoltárképpel, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. Érdekes módon nem tartozik oltárfelépítmény és hátfal sem, mindössze vaskapcsokkal rögzítve lóg a szentély falán. A falon fából faragott keresztút stációi, a bejáratnál pedig Szent Antal szobra látható. A templomot 1995-ben Sebestyén Domokos plébános idején festették újra, meghagyva három festményt: az Angyali üdvözletet, a Pásztorok imádását és a Szent Családot. Az északi oldalon Szent Lászlót, a szmeközti oldalon Szent István király legendájának azt az epizódját látjuk, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának. Az oroszhegyi orgona 1905-ben épült, a csíktaplocai Boda József orgonaépítő mester első munkái közé tartozik, 2013-ban felújítják az orgonát. A szent edények között van egy nyolcszög idomú igen szép kehely, melyen ferde minuskel betükkel az A.B.C. van bevésve: a betű alakok a XV. Századra utalnak ezen csinos műemléken. A templomhoz három felszentelt harang tartozott: a legnagyobbat- egy négymázsás harangot- az oroszhegyi születésű Tamási György olvasó-kanonok öntette 1772-ben , Budán. Volt még egy kétmázsás , felíratos harang és egy 1709-ben öntött 90 fontos is. Ugyancsak Tamás György építteti saját költségén a parókiát is 1777-ben ,derül ki az 1824-es vizitációból. A temetés őseredetiségében a halottat az örök nyugalom helyére, a siralmasok rithmusba foglalt síró énekkel kísérték. Ma már az általános római katolikus szertartás alapján történik. Ft. Opra István plébános úr kezdeményezésére 2020 adventjében a templom előtti téren életnagyságú bethlehemet állítottak fel. A bethlehemnek helyet adó sarok minden húsvét előtt átváltozik és a nagybőjt előtti elcsendesedést segíti. Ebben az időszakbana múlandóságot jelképező tárgyak kerülnek a falakra, de főként Jézus Krisztus kínzatásának eszközei, szimbólumai mint az ostor, nád, töviskoszorú, lándzsák és a kereszt. Húsvét szombatján este ezeket az eszközöket eltávolítják és a Krisztus feltámadását szimbolízáló fehér lepel kerül a keresztre és a sarok oldalfalaira, az asztalra piros tojás és búzafű, Pünkösdre pedig a Szentlélek szímbólumai és ajándékainak jelképei kerülnek. A sarok hátterét az ünnepeket követő tájképekkel, vagy bibliai jelenetet tükröző molinóval díszítik.
A templomot a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúját Mária Mennybevétele napján, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepén, augusztus 15-én tartanak. Örökös szentségimádási nap: március 09.
Üknyéd közös filia Székelyszentkirályal. 2012-ben építettek kápolnát Szent Mihály tiszteletére , amelynek megáldása 2014-ben történt.. Nagyobb ünnepek alkalmával végeznek szentmisét a kápolnában.
Összeállította: Gábor Anna
