Erdély délkeleti szögletében fekszik a Keleti Kárpátokban, magyar többségű, Háromszék legjelentősebb városa Sepsiszentgyörgy és egyben székvárosa 1968 óta Kovászna megyének. Az ország középpontjában, Brassótól 32 km-re, átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m,10 négyzet kilométeres területen fekszik. A városhoz tartozó települések: Kilyén, Szotyor és Sugásfűrdő. A Kárpátkanyarral közrezárt Háromszéki medence a Sepsi- a Kézdi- és Orbaiszéki székelyek földje, ahol őseink az ezred forduló küszöbén telepedtek le. A város területén feltárt régészeti leletek tanúskodnak a történelmi korszakok és műveltségek jelenlétéről és folytonosságáról. Csiszolt kőkori települést tártak fel az Eprestetőn, az Örkőn és a Gémváránál. Sepsiszentgyörgyöt legelőször az 1332-es pápai tízed jegyzék említi, "Sancto Georgio" néven. A település, később a város is a templomról kapta a nevét: a Sepsi előnév megkülönböztetésül került a Szent György elé, s így lett Sepsiszentgyörgy. A meglévő dokumentumok közül először az 1461 október 22-én keltezett a székelyek alispánja Szepesi Bálint által kibocsájtott oklevél említi Sepsiszentgyörgyöt, mint várost. 1448-ban Hunyadi János részt vett a Sepsiszék közgyűlésén. Említésre méltó a város történelméből, hogy Betlehen Gábor idejében végérvényesen elrendeződött a vásártartási joga is. A Bodzai-szoroson betört tatár had bevette a város templomvárát, a városvédők nagy részét legyilkolták, a várost lerombolták és felgyújtották a mintegy 750 életben maradtat rabszíjra fűzve elhurcolták. A székely határőrség Mária Terézia korában az újraszervezésekor Sepsiszentgyörgy a székely huszárezred parancsnoki székhelye lett. Az 1800-as években elindult a gazdasági és kulturális fellendülés, sörgyár, gőz-pálinkafőző létesült, kórházat építettek, megalakult az első Székely Szövőgyár, vasútvonalat építettek, dohángyárat, színháztermet, amiben aztán 1948-tól megalakult a Tamási Áron színtársulat, valamint 1986-ban pedig az Andrei Muresan román színházi tagozat. A város első nyomdája 1874-ben indult el. A városban virágzott a zenei élet is, 1927-ben hangversenyezett a Székely Nemzeti Múzeum dísztermében Bartók Béla. Jelenleg virágzó kórt él a Háromszék Táncegyüttes is. A közel 555 éves város lakossága háromnegyede magyar, református, unitárius és katolikus vallást gyakorolnak.
A városban öt plébánia van, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kovászna-brassói Főesperesi Kerülethez tartoznak, amelynek a székhelye 2012-től itt ta-lálható a városban. Temploma már a XIII. században volt. 1547-ben gótikus jelleget ka-pott. Magas várfal vette körül, amely a hívek védelmére is szolgált. Ez ma református templom. A katolikusok 1762-ben a Székely Határőrség laktanyájának udvarán építhettek egy fakápolnát, amely leégett. 1764-ben alapították újra a Szent József plébániát a katolikusok. 1832-34-ben építettek egy kis kő kápolnát a város szélén, Hegedüs és Schulcz ezredesek jóvoltából. 1764-től újra anyaegyház lett,de még sokáig az illyefalvi pálos szerzetesek majd Illyefalva és Sepsikőröspatak plébánosai látták el. Az első helyben lakó plébánost Haynald Lajos püspök nevezte ki 1854-ben Kapatán Márton személyében. Az 1802-es földrengés után a leomló vakolat alól szentek képei kerültek elő. A kicsi tem-plomot 1898-1902 között, a mai formájára Fejér Manó plébános bővíttette ki. A régi templomból csak a kis hajó és a torony alsó része maradt meg. Szent József, a munkások patrónusa tiszteletére szentelte fel a templomot Mailáth Gusztáv Károly püspök. 1901-ben a város képviselő- testülete elhatározta az addigi szűk templomudvar kibővítését. 1902-ben pedig kibővítették, majd átadták a hívek használatára. Az új keresztet a megnagyobbított torony csúcsára 1902 július 27-én tették fel ünnepélyes szertartás keretében. A templomtér, a középkori egyházi elképzeléseket követve, keresztalakzatot formáz. A főbejárat fölött lévő tornyot megmagasították, és egy-egy karzatfeljárónak szolgáló, körbástyára emlékeztető építménnyel van szimmetrikussá téve az épület keleti oldali főhomlokzat. A középtérrész fölé egy keskeny huszártorony került. A neogótikus elemeket viselő főoltár, a két mellékoltár valamint a szószék a budapesti Rétay és Benedek céh gyárában készült. A szentély látványát patinásabbá tevő festett üvegablakok, 1911-ben készültek a Palka József budapesti mester műhelyében. Legutóbb 2002-ben zajlott átfogó külső és belső felújítás az épületben, ekkor restaurálták a klasszikus berendezési tárgyakat is. 2012-ben dr. Jakubinyi György érsek avatta fel a Szent József -plébánia templom előtti kertben, Márton Áron ülő szobrát. Vargha Mihály szobrászművész alkotása, az öntésre pedig Szovátán, Sánta Csaba művész műhelyében került sor. A Szent József plébánia templomnak már 1891-től férfiakból álló kórusa volt Kurkó Gyula kántortanító szervezésével indult. A Sepsiszentgyörgy főterén álló és Szent József tiszteletére szentelt plébánia templom 2022 október 26-án ünnepelte a 120 éves jubileumát, a jelenlegi formájában való felszentelésének évfordulójára emlékezett a helyi egyházközösség. A plébánián gazdag a hitélet, lelkiségi csoportok működnek. 2014 május 14-én Tamás József püspök avatta fel és áldotta meg, a Mária Rádió 6-dik stúdióját Sepsiszentgyörgyön, ami most szintén a plébánia udvarán működik.
A Szent József plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. Örökös szentségimádási nap: augusztus 4. A templom búcsús ünnepe: március 19. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Ilyés Zsolt plébános és Ft. Antal Zoltán-László, segédlelkész végzik, a kántori szolgálatot Simon Balázs kántor tölti be. Filiái: Árapatak, ahol már 1332-ben plébániatemplom volt, és Előpatak, a helység kápolnája a Szent Kereszt tiszteletére épült 1848-49-ben ,Erős Sándor kanonok idejében. Szeptember 14-én tartják a búcsús ünnepét.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Görgényi Tünde
