A Bánságban, Temes megyében, Temesvártól 42 km-re délre, a Birda patak partján fekszik ez a szabályos alaprajzú város, Detta. Szomszédos községei: Bánlak, Csákova,Vejte, Gátalja és Denta. Neve egy középkori Déd alakból fejlődhetett ki, ez egy szláv eredetű személynévből származik. Egy 1360-ban kelt okiratban van szó az első feljegyzésről. A település, I. Ferenc osztrák császártól 1810. augusztus 17-én megkapja a mezővárosi kiváltságot így a vásárok tartási jógát is. 1918-1919-ben szerb katonai megszállás alatt állt, majd Romániához csatolták. Az új határok megbénították a korábbi, gabonatermesztésre alapozott gazdaságának fejlődését, de új iparágak indultak fejlődésnek, több gyárat, műhelyeket és üzemeket indítottak működésbe és a környező nagybirtokok népessége köréből toborozták munkásaikat. Szerbek már a huszadik század első felében elkezdtek betelepülni a környékbeli falvakról. 1951-ben a „titóizmus” elleni harc jegyében helyi szerbeket, németeket és magyarokat deportáltak a Börögánra. 2000-2005-ben a román társadalomhoz hasonlóan Detta gazdasági és társadalmi helyzete is egy dinamikus fejlődést ismer meg. A városban fontosabb látnivalók: a Helytörténeti múzeum a műemlék jellegű tűzoltótoronyban. – Reviczky Gyula emléktáblája szerelmének, Bakálovich Emmának egykori lakóházán és Emma sírja a temetőben. -Termálstrand és az 1885-ben létesített park, valamint a neogótikus római katolikus templom és az ortodox kápolna. Több mind háromszáz évvel ezelőtt alakult meg Dettán a római katolikus plébánia. A forradalom, szabadságharc eseményei, idegen megszállás tette nehézzé időnként az életet, de mindezek ellenére a római katolikus közösség vezetői, a templom felszentelésének évében, 1900-ban 3997 lakosából, 3302 személy vallotta magát római katolikusnak. A mai város körüli tanyavilágban élő római katolikus családokat gyűjtöttek egybe a három évszázaddal ezelőtti döntés, amelynek értelmében 1724-1739 között a közeli Dentán működött a plébánia. A dettai katolikusok első kápolnájuk építését 1735-ben fejezték be.1741 május 17-én a plébániát Dentáról, Dettára helyezték, és a fiók egyházai a következők lettek: Denta, Omor, Bánlak, Szóka és Szentgyörgy. Az új templom Dettán 1768-ban épült fel, zsindelyes tetőzete volt, belsejében három oltárral. A lakosság számának növekedésével kiderült, hogy ez is már kicsi.
A régi templom lebontása 1898 június 8-án kezdődött és még abban a hónapban be is fejeződött. Ugyanazon év őszén az új templom magas falai tető alá kerültek és ezzel az első évi munkálatok befejeződtek, a következő évben folytatódott a torony építésével és 1899-ben fejezték be. A templom méretei: hossza 49,45 m, szélessége 24,80 m , tornya 58,57 m a főhajó belső magassága 15,84 m . A templom kereszthajó formában épült. A főkapuhoz szorosan zárkózva helyezkedik el a torony főépülete, valamint a két melléktorony. A toronytól befele a hajóelőtérben helyezkedik el a kórus és az orgona. A szentély jobb oldalán helyezkedik el a sekrestye, baloldalán pedig az oratórium. A templomfalak belső vakolata és párkányzata mészhabarcsból a külső vakolat is habarcsból, a párkányzatok pedig kőből készültek.
A templomot az utcai részektől vasrácskerítés választja el. Az öt harang a Hönig Frigyes aradi harangöntő műhelyében készült s azokat Németh József püspök szentelte fel. A főoltár képének központi alakja Szent Anna, a templom védőszentje, a szegények patrónusa, Szűz Mária édesanyja. Az egyik mellékoltár Jézus Szent Szívének, a másik Mária, Isten anyja szent szívének van felajánlva. Az oltárképek déltiroli mesterek alkotásai. A templomot Desseffy Sándor megyéspüspök nagyszámú papi segédlettel s megye elöljáróinak jelenlétében szentelte fel Szent Anna tiszteletére. A templom száz év alatt több javításon, illetve újra festésen esett át. Dettán az első plébánialakot 1741-ben építették fel, 1774- ben épült egy másik zsindelyes tetőzettel és 1895-ben épült fel az új plébánia épülete. 2003-ban egy nagyobb hittantermet alakítottak ki a gyermekek számára. Víz csatorna, gázszerelés után az épület központi fűtésrendszert kapott. 2005-től folytatták a munkát a templomban, felújították a vitrálokot, kipótolták a hiányzó színes üvegeket és a megrongálódott ólomrészeket kicserélték. 2011-ben fejezték be a templom aljazatának kicserélését. 2012 és 2023 között történtek a harangok működésének automatizálása, a toronyóra megjavítása elektromos meghajtásra, új hangosító rendszert kap a templom, a külső – és teljes belső, valamint födémjavítás, világító testek kicserélése, kovácsoltvas falikar lámpák felszerelése és az orgona restaurálása és koncertre alkalmassá tétele, amelyet a Székelyföldi Sándor Péter orgonaépítő mester végzett el, valamint 2023-ban a padfűtés felszerelése is megtörtént. A közösség lelki élete is nagyon mozgalmas, rózsafüzér csoportok, templomi kórus, Gáspár Géza-Gábor diplomás kántor-tanító vezetésével, önkéntes templom díszítők, minden évben elsőáldozás, három évente bérmálás, jubiláló házastársak, valamint az öregek ünneplése és a betegek napján, aki igényli, részesül a betegek szentségében. 2020-ban vált valóra a koronavírus-járvány ellenére is szűk körben a templom 120 éves felszentelésének méltó megünneplése.
A búcsús szentmisén, Szent Anna és Szent Joachim ünnepén, Pál József Csaba megyés püspök egyben megáldotta a templom külső és belső felújítási munkálatait. A dettai római katolikus plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozik, a templombúcsúját Szent Anna és Szent Joáchim ünnepnapján tartják július 26-án. Örökös szentségimádási napot egy évben hármat tartanak: május 30, június 7, és november 15 -én.
Filiák a következők: Bánlak, Birda, Gyér, Dóc, Tolvád, Karátsonyifalva, Magyarapáca, Partos, Karácsonyliget és Vejte.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
