Csíkszeredát elhagyva, mintegy 50 km-re, Hargita megye határán fekszik a csíki székelység szerves részét képező Gyimesek vidéke, mintegy összekötve Erdélyt és Moldvát. Csíkszépvízet elhagyva, elhaladunk egy mesterséges gát mellett, majd elénk tárul a Gyimesek csodaszép völgye, érdemes a hegytetőn megállni és nézelődni. Hidegség völgye, Gyimesközéplok, a Gyimes-völgy második faluja végén balra, a 127-A megyei főúton közelíthető meg 9 km-re. A település útfaluként jellemezhető, és ez a fő településrész ebben a völgyben. Hidegség neve már 1750-ben előjön a hivatalos írásokban, de először oklevél 1888-ban említi, Hidegség telep formában. Fentebb a Hidegség völgyébe nyugatról-jobbról szakad a Jávárdi-pataka, majd a Nyakas-pataka és a Bükkhavas-pataka, míg keletről-balról a Hajnalvölgy-pataka. A falu fölött tornyosul az 1550 m magas Naskalat, a csángók szent hegye. Hitviláguk szerint az Úr Jézus visszajövetelekor ide menekülhetnek, hogy életben maradjanak. Hidegség, a Keleti Kárpátokban, a Tatros folyó felső szakaszán lévő, Gyimesközéplok egyik faluja. Gyönyörű hegyvidéki, mesébe illő tájon, 930 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hidegség patak völgyében. Gyimesközéplok településrészei közül Hidegség a legnagyobb kiterjedésű völgye egészen a Naskalat gerince alá nyúlik. A Tatros folyó baloldali leghosszabb és legbővebb vizű mellékága. Hidegség, régies képzés, hosszú völgyet jelent. Innen ered a település neve. Fő foglalkozási ág a pásztorkodás és a kereskedelem volt. 1992-ben 2214 lakosa volt, melyből 10 román, 184 magyar és 20 roma.
Gyimesközéplok része, 1910 és 1956 között adatai a községéhez voltak számítva: 1913-ban Gyimesközéplok tartozéka, 1970-ben Hidegségpataka, 1974-ben Gyimesközéplok község faluja. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Szépvizi járásához tartozott. E vidéken jellemző, hogy a szorvány települések nevei azokhoz a patakokhoz kötődnek, amelyek mentén létrejöttek, pl. Bükkhavaspataka, Bándpataka, Szalamáspataka, Barackospataka és így tovább. Lakói 250-300 éve telepedtek ide. Ma a hivek száma 2650 fő, szinte egészében gyimesi csángó magyarok. Hidegségen 2 óvoda működik 98 gyermekkel. 2018-2020. között a magyar állam támogatásával új óvoda épült 60 gyermek számára, amely az Árpád-házi Szent Margit nevét viseli melyben egy napközi csoport is müködik, továbbá három 1–4. osztályos iskola 146 gyermekkel és egy 5–8. osztályos iskola 98 gyermekkel Nagyon vallásosok, identitásuk megőrzésében az iskola mellett, a római katolikus egyháznak óriási szerepe van. Említésre méltó, hogy a gyimesközéploki Hidegségpatakán felfele haladva 10 kilométerre érjük el a Muhos patakot. Itt található egy „büdös víz" nevű forrás, melyet az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején gyógyfürdőként hasznosítottak egy kétkádas kis helyiségben. Azóta ennek már csak az emlékei maradtak, no meg a helyi lakosok kívánsága, hogy újra szeretnék élvezni a víz jótékony és gyógyító hatásait. Erre alapozva kezdte el Prezsmer Emil és fia, Zsolt a 110 négyzetméteres, kétszintes épület létesítését, valamint környékének rendezését. Úgy a Gyimes lakóinak, mint a turistáknak szolgálja igényeit e létesítmény, hiszen festői szépségű környezetben, civilizált körülmények között lehet újra élvezni e különleges víz gyógyerejét. A Hidegség völgyében, a szórványban élő hívek lelki gondozására, a nagy távolságok miatt, két kápolna is épült: így Bándpatakon, Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1927-ben, amit 2001-ben és 2018-ban bővítettek ki, új tornyot 2018-ben építettek, valamint Bükkhavason, első szent királyunk, Szent István tiszteletére, 1925-ben. Az egyházközség Gyimesközéplok filiája volt. A hívek jelentős része nagy áldozatok árán, a távoli, több mint 10 km-re lévő gyimesközéploki bűnbánó Mária Magdolna-templomba járt. Az intenzív lelkipásztori munka 1974-től kezdődött, amikor Gyimesközéplok segédlelkészt kapott, így a hívek lelki élete is kezdett megváltozni. Ennek megoldására született az elhatározás, hogy a jó pasztorális munka végzése érdekében új templomot építenek. Így, a Bükkhavas és Barackos patakok találkozásánál, az 1925-beli kis kápolna beépítésével, 1999 - 2000 között, Szilveszter Imre atya szervezésében felépült kalákában, a hívek áldozatos segítségével a szép, világos, 300 ülőhelyes új templom. 2000. augusztus 27.-én szentelte fel Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Szent István király tiszteletére, most már a hívek nagy örömére – helyben lakó pappal. Az esemény emlékére, a templomtetőn a cserepek kiírják a 2000-es számot. 2003 - 2006 között felépült az új plébánia épület is. A templomhajó szentély felőli ívén látható egyházunk millenniumi évének jelképe, két oldalán az 1000-es és 2000-es évszámokkal. A főoltárkép jeleníti meg amint Szent István király felajánlja koronáját a Boldogságos Szűzanyának, amely Balázs József gyergyóalfalvi festőművész alkotása. Így 2006. augusztus 1-től az egyházközség önálló lett. A hidegségi Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye XIII. Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik. A templom búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: május 23. és 2021 től a Szent Imre templomnak: július 26.
Régi álom, s mintegy nyolcvanéves terv valósult meg az elmúlt évek során Hidegségen, egy új kápolna létrejöttével. Szilveszter Imre plébános felszínre hozta a régi közösségi szándékot, amelynek megvalósulásához egy évékkel ezelőtti tűzeset is hozzájárult. A mai kápolna telkén korábban egy fafeldolgozó üzem működött, amely leégett, megmaradt azonban a garázs épülete, amit a tulajdonos, Csillag Péter helyi vállalkozó, az egyházközség mai gondnoka, a plébániának adományozott. Ezt, a temetőtől nem messze található épületet bővítették, alakították az elmúlt kilenc évben, miközben folyamatosan misézőhelyként és ravatalozóként szolgálta a közösséget. Az egykori garázsépület november 5-től már takaros, ízlésesen berendezett, felszentelt kápolna, ugyanakkor korszerű, hűtőkamrával ellátott ravatalozó és adminisztrációs központ, amelynek átalakításához, berendezéséhez a helyi összefogás mellett a civil szervezetek is jelentős mértékben hozzájárultak. A hidegségi közösségi háromnapos lelkigyakorlattal készült az ünnepre, nagyböjtben ők választották titkos szavazással az új templom patrónusának Szent Imre herceget, akinek égi oltalmát akarják földi útjaikat járni, ragaszkodni gyökereikhez és építeni a jövőt ott, ahol soha nem volt könnyű az élet. Szent Imre herceg tiszteletére szentelte fel a szent ünnepnapján 2015. november 5-én Tamás József a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke a Gyimesekben található Hidegség új kápolnáját, erre az igyekezetre és a közösség jövőjére kérte Isten áldását a segédpüspök. 2021- től a barackosi temetőnek is van ravatalozója.
Összeállította: Gábor Anna
