Kisjenő város, Arad megye kisvárosai közé tartozik. Nagyszalontától délre, Nagyzerénd és Erdőhegy között, 127 m tengerszínt feletti magasságban fekszik. Kisjenő Árpád-kori település, nevét már 1185–1203 között említették az oklevelek, mint Jób esztergomi érsek birtokát. Később Mike comes, 1236-ban pedig IV. Béla király adománya révén a Geregye nemzetségbeli Pál országbírót említették földesuraként. 1360-ban Thelegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai osztoztak meg a birtokon.1476-ban már Kis-Jenőként szerepel, de ekkor bihari falunak tartják, valószínűleg azért mert a káptalanhoz tartozott. A káptalan 1484-ben határjárást rendelt el, a Nadab felé, a keletre eső részre, az érszegi határra. Erdőhegy és Kisjenő lakossága és birtokosai békésen éltek egymás mellett a Fehér-Körös két partján az évszázadok folyamán. Egy összetűzésről tudunk, 1507-ből amikor az Erdőhegyi család fegyverekkel megtámadták a káptalan kisjenői hídját, mert elégedetlenek voltak a hídvám szedésével. A hidat 1489-ben említik először Corvin János tulajdonaként. Ezt támadta meg Erdőhegyi Balázs, Miklós és Bernát, majd felépítenek saját területükön egy új hidat. A támadás oka tehát anyagi eredetű és csak egy család, nem az egész település érdekeit szolgálta. Az Erdőhegyi család, 1507-ben Frangepán Beatrix kisjenői birtokait is háborgatta. Pereskedéshez vezetett az ügy. Egy 1426-os oklevél említ egy írástudót is, aki Kisjenőben élt „Litteratus de Jenew” néven. Egy másik híradás szerint 1515-ben Kisjeney Bernát a bécsi egyetemen tanult. Kisjenőhöz tartozó településrész még Erdőhegy is, mely Kisjenővel szemben, a Fehér-Körös jobb partján, egykor különálló település volt. E 1472-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda, székely és fenesi ispán a korábban elkobzott birtokot zálog címén rokonainak Csentei Benedeknek és testvérének Forgó Ambrusnak engedte át.1690–1695 között a törökök elpusztították a települést, lakosai csak 1700 körül tértek vissza Derecskei nevű lelkészükkel együtt. Kisjenő nevezetességei: a Református temploma ősi épület, mely még a 13. században épült, a Görög keleti temploma, a felújított artézi kút és környezete, Kisjenő központjának az ékessége amelyet 1886-ban fúrtak – helybeli idősek szerint állítólag körbejáró öszvér működtette a fúrót, a kisjenő legtisztább ivóvize. A kút felszínén 3, bronzoroszlán fejjel ékesített csorgót alakítottak ki, kicsempézett, korláttal és új lépcsővel, éjjeli díszkivilágítással látták el, Budapesten készült felépítmény fedi. A kút közvetlen környezetét is felújították (és látni még a Római katolikus templomot).
A katolikus egyház egyre nagyobb hangsúlyt fektet a családok egyházon belüli szerepére. Fontos, hogy a családban élők megértsék és megérezzék, nemcsak az egyház van a családért, hanem a család is befolyásolja, formálja, segíti az egyházat. Az egyház és a családok kapcsolatának elmélyítésére jó alkalmak a jegyesoktatások, a családoscsoportok működtetése, a családos találkozók. A település szülötjét Bakos Gábor atyát, 2015. július 4-én szentelte pappá a nagyváradi székesegyházban Böcskei László megyéspüspök, első szentmiséjét szülővárosában, az Arad megyei Kisjenő római katolikus plébániatemplomában mutatta be. Bakos Gábor a település negyedik felszentelt papja, itteni születésű a két híres főpap, Radnai Farkas püspök és Boros Béla címzetes érsek ,akikről Dinyés László budapesti képzőművész készítette a két bronz domborművet és Túri László nagyprépost szentelte meg. Az egymás mellett álló domborműveik hathatós lelki erőt kölcsönöznek a hívek hitének és kultúrájának a megtartásához . Aligha található még olyan kisváros, amelyik két érseket adott az egyháznak, a nemzetnek. Az 1777-ben épült és Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt kisjenői plébániatemplomban az oltár fölötti freskón ábrázolja Szent Mihály főangyal történetét , az Istenhez hű angyalok segítségével legyőzte a Lucifer vezetésével, Isten ellen fellázadt angyalokat. A sárkányölő Szent Mihály főangyal az Isten iránti hűség példaképévé vált, aki kitartásával, állhatatosságával megmutatta a helyes utat, az Isten melletti kitartást, az Ő szolgálatát. A templomban két mellékoltárt láthatunk a Sarlós Boldogasszony és a Szent Kereszt mellékoltárát. A toronyban 3 harang volt, de a nagy harangot beolvasztották. Rózsafűzér társulatok és Biblia kör müködik,minden csütörtökön imaórákat tartanak.Kisjenő filiái: -Simonyifalva, Székudvar, Gyulavarsánd, Simánd, Ágya, Ottlaka és Feketegyarmat. A Szent Mihály főangyal oltalmában felszentelt kisjenői római katolikus templomon felújítási munkálatokat végeztek. A megáldására 2024 novemberében ünnepélyes szentmisén került sor, amelyet exc. Pál József Csaba megyéspüspök celebrált. A szentmise elején megáldotta a vizet , amivel a szertartáson megszentelte a templomot. A szépen felújított templom a sokak összefogásának a gyümölcse határon innen és határon túlról.
A Szent Mihály tiszteletére felszentelt templom a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi Főesperesi ,Aradi esperesi kerülethez tartozik. A búcsúsünnepét Szent Mihály főangyal ünnepén tartják , vagyis szeptember 29-én.
Összeállította: Gábor Anna
