A Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik Gyergyóalfalu, Hargita megyében a Békény-patak mellett elterülő szép rónán.
A falu az ország leghidegebb pontja. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, hiszen a templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as év, ami azt igazolja, hogy ekkor már egyháza és papja volt. A jegyzékek három gyergyói papot neveznek meg: Miklós, István és Tamást. Azt a tényt, hogy a három pap közül az egyik, István pap, Alfalu papja lehetett, Domokos Pál Péter tanár, történész, néprajzkutató is megerősíti a vatikáni levéltárban végzett kutatásai alapján. István pap volt az aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A székelyek mindig megvédték hitüket. A tolvajos- tetői győzelem óta tartják meg évente a Pünkösd előtti szombaton a csíksomlyói búcsú napot, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. Ennek nyomán indult el a csíksomlyói zarándoklat. P. Damokos Kázmér, püspökké szentelt erdélyi apostoli vikárius, 1675-től innen kormányozta az egyházmegyét. Csíksomlyón hunyt el 1678-ban pestisben. Mitráliáját és pásztorbotját a kegytemplomban őrzik. 1996. június 2-án emléktáblát helyeztek el az István pap és Damokos Kázmér püspök tiszteletére a templomban. Látható még egy-egy elhelyezett tábla, Andrássy Antal a tudós pap és Horváth Károly plébános , a gyergyóalfalvi korszerű népiskolai oktatás megteremtőjének a tiszteletükre. A közel 800 éves templom a Gyergyói- medence legrégibb temploma. A torony alján levő felírat szerint 1213-ban épült félköríves-román stílusban, Szent Simon, Szent Júdás Tádé apostolok és Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére lett felszentelve ,ezt a napot ma a falu egyházi búcsús ünnepeként tartják meg október 28-án. A templom legértékesebb román kori emléke a toronyalatti díszes emlékeket, a száz évvel későbbi 1332- 1334-es pápai tizedjegyzékben találunk. A templomot története folyamán tatár, török, osztrák, labanc, vagy saját vére többször lerombolta, természeti csapások tették tönkre vagy szűknek bizonyult, s mindezekért többször újra kellett építeni, bővíteni. Az újjáépítésekor az akkori korízlésnek megfelelően mindig más és más építészeti stílusba újult meg. A román-kori építészeti stílusjegyeken kívül megtalálhatók a gótikus, valamint a barokk , copf stílusjegyek. A gótikus átépítés a XV. század második felében, a barokk, copf stílusban az átépítés 1766 és 1773 között történt. Az átalakított barokk műemléktemplomot 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök szentelte fel a Szentháromság tiszteletére .A Gyergyóalfalus-i egyházban Szentháromság ünnepét a háromszemélyű egy Isten tiszteletére rendelt külön ünnepet ,Pünkösd után való első vasárnap tartják meg, az imádságos lelkületű közösség nagy létszámával. A templom 1930-ban egy mellékhajóval bővült. A toronyban elhelyezett emlékirat tartalma miatt a több évig tartó alfalvi „ memorandum per” keletkezett. Ősiségét a nyugati oldalon található román stílusú kőkapuzat bizonyítja , amit az alfalviak Árpád-kori főbejáratként emlegetnek. A főoltár barokk stílusban készült 1773-ban. Az oltár felső részén Szent Margit szűz és vértanú képe látható. A középső részt a négy ion fejes oszlop és pillaszterek három részre osztják, ahol a három szobor található, ezek a Szűz Mária, Szent Simon és Szent Júdás Tádé szobrai láthatók.
A mellékhajó oltárán a Lourdesi Szűz Mária látható, valamint Szent László és Szent Imre szobrai álltak még, de a két utóbbit 2001 szeptemberében sajnos ellopták. A Szent Ferenc oltárt Turi Ferenc földbirtokos ajándékozta. Helyet foglal még a napba öltözött asszony , feje körül 12 csillagból álló koronával. Palka József műhelyében készült a négy színes üvegablak, amit 1896-ban Ávéd János ajándékozott. 1930-ban Lukács István, Jakabffy Miklósné, Ávéd Bözsi és az egyházközség öt színes üvegablakot vásárolt Csehországból a templom számára. A főhajóba bemenet jobbra, Szent Ferenc oltárát láthatjuk, középen a Szent Ferencet ábrázoló festménnyel. A szemközti oldalon pedig Szent Mihály oltára található, középen a sárkánnyal viaskodó Szent Mihályt ábrázoló festménnyel. A festményeken a Turi család címere található: pajzson ugró szarvas, felette csillag és félhold. A templom harangja 1537-ben készült, ez volt a legrégebbi harang aminek még három társát az első világháború idején hadi célra elvitték. Az 1909-ben Róth István által ajándékozott 813 kg tömegű harang maradt meg. 1929-ben az egyházközség a soproni Seltanhoffer műhelyből négy harangot vásároltak :a Szentháromság harang ,a Szent Margit harang, amit 1944-ben elvittek hadi célra, Szent Antal harang és a Szent István harangot, ami Borzonton van. Egy Bécsi Rieger orgonával gazdagodott a templom 1930-ból , két manuálos, 16 változatú orgona, klasszikus és modern orgonaművek játszására is alkalmas. Hősök emlékművét az Erdőbírtokossági társulat állíttatta az első világháború 266 és a második világháború 90 hősi halottjának emlékére. 1942-ben a Budapesten élő Gyergyóalfaluból elszármazottak egy országzászlót ajándékoztak a falunak amit egy talapzaton helyeztek el ezzel a felirattal: „ Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!”, a múlt rendszert átvészelte de a címert levésték a talapzatról, aztán 2001-ben visszahelyezték. A barokk stílusban készített oltár eredetileg a Nagy-templom melletti Szent István kápolnában volt és a kápolna lebontásakor került Borzontra. Az oltárképet 1772-ben a brassói N. Mayer nevezetű képíró festette. 1812-ben a templom mellett temető volt, 1831-ben megszűnt és az új temető helyét a Szárhegy felé vezető út melletti külterületen jelölték ki. Említésre méltó, hogy Gyergyóalfalu tizenhárom kötetnyi anyakönyvét és historia domusát a második világháború idején ,1944-ben Fűzesabonyba menekítették. Ezek a kötetek 1993-ban bekerültek az Egri Főegyházmegye Levéltárába biztonsági és megőrzési okokból. Végül 2009 szeptemberében hazakerült Egerből, és így részben a Gyergyószentmiklóson a Gyűjtőlevéltárban, részben Gyergyóalfaluban, a plébánián találhatók. A templomban 2021-ben Ft. Jenei János plébános idejében, belső restaurálást végeztek, új színt kaptak a belsőfalak ,de felújították a padokat és a szentélyben is átalakítások történtek. 2022-ben Ft. Borka Ernő plébános idején pedig cserepet cseréltek a tetőszerkezeten, felújították a templom belső falait ,kicserélték a padlót és a villanyvezetékeket.
2025 október 13-án a Szent Simon és Júdás apostolok plébánián tartott szentmise alkalmával Exc.és Ft.dr. Kovács Gergely érsek a fatimai engesztelő ima és öröm hála napján helyezte el a Szent Ferenc és Jácinta látnokok ereklyéit, a templom mellékoltárán. Ezeket a fatimai látnokokat 2017-ben Ferenc atya avatta szentté. Azáltal ,hogy ezeket az erekjéket elhelyezték itt a templomban, anyai szeretettel hívja magához és szorosabban kötődik a templom híveihez a fatimai Szűzanya.
A templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Örökös szentségimádási napot október 07-én tartanak. Gyergyóalfalu filiája: BORZONT, Szent István király filia, ugyancsak a Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. A faluban 1926-ban iskola-kápolnát építenek Gaál Tamás plébános idején. Tíz év múlva megalakul az első egyháztanács. A templomot 1984–85-ben kibővítik és felújítják. A templom búcsúsünnepét Szent István király ünnepéhez, augusztus 20-hoz közel eső vasárnap tartják. Örökös szentségimádási nap: március 14.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Hunyadi János
