A szerdai általános kihallgatás során Leó pápa – kivételes módon megszakítva a keresztény reményről szóló sorozatát – elmélkedését ezúttal a II. Vatikáni Zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozata 60 évvel ezelőtti közzétételének szentelte. A dokumentum utat nyitott a zsidósággal és a más felekezetekkel folytatott őszinte és építő párbeszéd felé.
A hiteles vallási párbeszéd alapja Jézus új szemlélete az igazi imádásról
Leó pápa elmélkedése központjába Jézusnak a szamaritánus asszonyhoz intézett szavait helyezte: „Lélek az Isten, és akik őt imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk” (Jn 4,24). Az evangéliumban ez a találkozás feltárja a hiteles vallási párbeszéd lényegé, mely egy olyan csere, mi akkor jön létre, amikor az emberek őszintén, figyelmesen megnyílnak egymás előtt és kölcsönösen gazdagítják egymást. Ez a párbeszéd szomjúságból fakad: Isten szomjából az emberi szív iránt és az ember szomjúságából Isten iránt. A szikári kútnál Jézus átlépi a kulturális, nemi és vallási korlátokat. Meghívja a szamaritánus asszonyt az imádás új értelmezésére, amely nem korlátozódik egy adott helyre, hanem Lélekben és igazságban valósul meg. Ez a mozzanat adja a vallásközi párbeszéd lényegét, vagyis Isten jelenlétének felfedezését minden határon túl és meghívást arra, hogy együtt keressük őt tisztelettel és alázattal.
Új horizontot nyitott a találkozás, a tisztelet és a lelki vendégszeretet terén
Hatvan évvel ezelőtt, 1965. október 28-án, a II. Vatikáni Zsinat a Nostra Aetate, a mi Korunk kezdetű nyilatkozat kihirdetésével új horizontot nyitott a találkozás, a tisztelet és a lelki vendégszeretet terén. A dokumentum arra tanít minket, hogy más vallások követőivel ne idegenként, hanem az igazság útján társakként találkozzunk; hogy tiszteletben tartsuk a különbségeket a közös emberségünk megerősítésével és hogy minden őszinte vallási keresésben felismerjük az egyetlen isteni Misztérium tükröződését, amely az egész teremtést átöleli.
Leó pápa rámutatott, hogy a Nostra Aetate dokumentum eredetileg a zsidó világ felé irányult, amellyel Szent XXIII. János pápa próbálta helyreállítani a kezdeti kapcsolatokat. Az Egyház történetében először öltött formát egy tanbeli értekezés a kereszténység zsidó gyökereiről, amely bibliai és teológiai szinten egy visszafordíthatatlan pontot jelentett: „Krisztus Egyháza ugyanis elismeri, hogy hitének és kiválasztottságának kezdetei Isten üdvözítő misztériumának megfelelően már a pátriárkáknál, Mózesnél és a prófétáknál megtalálhatók” és „Az Egyház – mely elutasít minden üldözést, bárkit is érjen – megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, nem politikai megfontolásoktól, hanem evangéliumi vallásos szeretettől indítva fejezi ki sajnálatát a gyűlölet az üldözések és az antiszemita megnyilvánulások miatt, bármikor és bárki részéről érték a zsidókat” (NA, 4).
A keresztény meggyőződés szerint Isten maga a párbeszéd
Ma hálával tekinthetünk mindarra, amit a zsidó-katolikus párbeszédben elértünk az elmúlt hat évtizedben – állapította meg Leó pápa. Ez nemcsak emberi erőfeszítésnek köszönhető, hanem Istenünk segítségének is, aki a keresztény meggyőződés szerint maga a párbeszéd. Nem tagadhatjuk, hogy ebben az időszakban is voltak félreértések, nehézségek és konfliktusok, de ezek soha nem akadályozták meg a párbeszéd folytatását. Ma sem szabad megengednünk, hogy a politikai körülmények és egyesek igazságtalanságai elvonják a figyelmünket a barátságtól, különösen mivel eddig oly sokat elértünk. A Nyilatkozat minden katolikust arra hív, hogy őszintén folytasson párbeszédet és működjön együtt más vallások követőivel, elismerve és előmozdítva mindazt, ami jó, igaz és szent a hagyományaikban. A Nostra Aetate arra emlékeztet minket, hogy az igazi párbeszéd a szeretetben gyökerezik, amely a béke, az igazságosság és a kiengesztelődés egyetlen alapja.
Cselekedjünk együtt, éberen vigyázva Isten nevének tiszteletére!
A kérdésre, hogy mit is tegyünk a jubileum kapcsán, Leó pápa azt válaszolta, hogy cselekedjünk együtt. Világunknak minden eddiginél nagyobb szüksége van az egységünkre, a barátságunkra és az együttműködésünkre. Vallásaink mindegyike hozzájárulhat az emberi szenvedés enyhítéséhez és közös otthonunk, a Föld gondozásához. Hagyományaink az igazságot, az együttérzést, a megbékélést, az igazságosságot és a békét tanítják. Együttesen ébernek kell lennünk Isten nevének, a vallásnak és magának a párbeszédnek a visszaéléseivel szemben, valamint a vallási fundamentalizmus és szélsőségesség jelentette veszélyekkel szemben. Foglalkoznunk kell a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztésével is, mert ha az emberiség alternatívájaként fogjuk fel, súlyosan megsértheti annak végtelen méltóságát és semlegesítheti alapvető felelősségét. Hagyományainknak óriási mértékben hozzá kell járulniuk a technológia humanizálásához, és így inspirálniuk kell annak szabályozását, hogy megvédjék az alapvető emberi jogokat.
Állítsuk helyre a reményt a háború sújtotta mai világunkban!
Miként mindnyájan tudjuk, vallásaink azt tanítják, hogy a béke az emberi szívben kezdődik. Ebben az értelemben a vallás alapvető szerepet játszhat. Vissza kell állítanunk a személyes életünkbe, családunkba, környékünkre, iskoláinkba, falvainkba, országainkba és a világunkba vetett reményünket, mely hisz abban, hogy lehetséges egy új világot teremteni. Hatvan évvel ezelőtt a Nostra Aetate reményt hozott a második világháború utáni világba. Ma arra kaptunk meghívást, hogy helyreállítsuk ezt a reményt a háború sújtotta világunkban és a pusztuló természeti környezetünkben. Dolgozzunk együtt, mert ha egységesek vagyunk, minden lehetséges! Ügyeljünk arra, hogy semmi ne szakítson el minket egymástól. Ebben a szellemben szeretném ismét kifejezni hálámat jelenlétetekért és barátságotokért. Adjuk át a barátság és az együttműködés e szellemét a jövő generációinak, mert ez a párbeszéd igazi pillére – zárta szerdai katekézisét Leó pápa.
Leó pápa szolidaritása a Melissa hurrikán áldozataival
Az elmúlt napokban egy katasztrofális vihar, a Melissa hurrikán csapott le Jamaicára, amely heves áradásokat okozott. Jelenleg pusztító erővel halad át Kubán. Több ezer ember vált kitelepítetté, miközben rengeteg lakás, az infrastruktúra és számos kórház is megrongálódott. Leó pápa mindenkit közelségéről biztosít, imádkozik azokért, akik életüket vesztették, a menekülőkért és azokért, akik a vihar elmúlására várva ezeket az órákat szorongással és aggodalommal élik át. Arra buzdítj a polgári hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent, amit csak tudnak. A Szentatya köszöni a keresztény közösségeknek, valamint az önkéntes szervezeteknek a segítségét.
Forrás, fotó: Vatican News
