Szinérváralja Máramaros megye nyugati peremén, a Szamos folyó jobb partján fekszik Nagybányától 26 km-re északnyugatra, Szatmárnémetitől pedig 36 km-re délkeletre. 1907-ig Szinyérváralja néven említtik. Neve Szinyér vára alatti települést jelöl, a vár pedig valószínüleg patakjáról vette a nevét. A Szinér/ Szinyér szó szláv eredetű és disznópásztorokra utal. Szinérváralja 1334-ben keltezett dokumentumokban jelentek meg először. 1335-ben Waralya néven említették. Nevét 1907-ben a község kérésére változtatták meg. 2002-ben , 8492 összlakóssából 1593 fő magyarnak és ebből 727 római katolikusnak vallotta magát .Történelmét századokon keresztül a Szinéri vár határozta meg. 1583-ban Báthory Zsuzsanna tulajdona , akkor már mezőváros volt, őt követte a Lonyay család. A XVI-XVII. századokban a falut többször is lerombolták külonböző nemzetek, így: a tatárok, a császári lengyel, francia csapatok. 1717-ben amikor a tatárok felgyújtották a falut , a templomnak csak a csupasz falai maradtak meg , a lakosság a hegyekbe menekült, ott imaházat építettek, a Prédikátor-pataknál.
A XIX. század közepén újra felvirágzik a település, a környék központjává vált. Új földbírtokosok jelentek meg a településen, köztük a legjelentősebbek a gróf Teleky, Kornis és Barkóczy, báró Vécsey és Wesselényi családok. A többségi református gyülekezet mellett 1753-ban alakult meg a római katolikus egyházközség. A 19. század kezdetétől ismét jelentős mezőváros lett, hetivásárokkal, fazekasokkal, jelentős bórtermeléssel és zsidó kereskedőkkel. 1877-től Szatmár vármegye egyik járásának székhelye volt . 1968-ban csatolták Máramaros megyéhez. 1988-ban kapott városi címet.
Fontosabb látnivalók a városban : - a református temploma , - az orthodox templom, - az 1904-ben épült Zsinagógája, - a volt Papolczy-Bay és Kávássy-kúria, - a városháza, - a Gutin hegység tetején állnak még a Szinyér várának romaji, valamint a római katolikus temploma. A Szinérváralja plébánia az 1332-1337. évi pápai tízedjegyzékek készítésekor az egri egyházmegyéhez tartozott. Feltételezett templomáról semmit sem tudunk. Építésének éveként 1421 maradt fenn a hagyományban, ugyanis egy 1748-ban tartott vizsgálat során ezt az évszámot látták a falába vésve. Azt tudnunk kell ,hogy a Szinérváralja katolikus templomát az 1864-es Shematizmus szerint a Szinyéri várban lakó Báthory Zsuzsanna, miután elvesztette férjét Móricot és gyermekeit , vagyonának nagy részét templomok építésére fordította. A következő helységekben építtette a templomokat:Apában, Arannyosmegyesen, Ilobán, Misztótfaluban, Sárközön, Sárközújlakon és Szinérváraján, tehát összesen 7 templomot építtetett. A reformáció térhódításakor, a reformátusok elfoglalják a templomot. Az egri püspök közbenjárására 1753-ban a romos templomot visszaadták a katolikusoknak, és július 2-án a visszakapott templomot Kalcsa András plébános Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelte fel. A plébánia újraalakítása után a Szinérváralján bírtokkal rendelkező minorita rend szerzetessei segítettek a plébánosnak lelkipásztori munkájában. 1848-ban leégett, 1870-re ismét újraépítették ekkor kapta a jelenlegi alakját és Schmetz Ingnác kanonok a Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása tiszteletére szentelte fel. A templom főoltárképe a Szeplőtelen Fogantatott Szűz Máriát ábrázolja akit az angyalok vesznek körül. Plafonja kazettás, a tornyot pedig 1913-ban újra építették.1923-ban a templom falait kívűlről hozták rendben. 1934-ben belül festették ki, 1954-ben bádoggal fedték a templomot, jelenleg rézlapok fedik. 1969-ben egy tűzvész rongálta meg a templomot és a főoltárt, amelynek rendbetételét adományokból finanszírozták . 2018-ban a tetőt, a tornyot és a belső teret újították fel. A toronyban 2 harang hívja híveit, az egyiket 1923-ban, a másikat 1926-ban rendelték Szebenből a Schieb és Kaunitz cégtől. A templom körül kőoszlopok közé foglalt vaskerítés van és a főbejárat előtt pedig kétszárnyú vas rácsos ajtó. A kóruson egy 12 regiszteres orgona foglal helyet, amit Országh Sándor orgonaépítő készített.. A templom melletti katolikus plébánia épülete amely 1762-ben épült, egy értékes műemlék. A templomkertben több, a település történelméhez kapcsolódó , síremlék található. 2021 december 8-án a Szűz Mária fogantatásának ünnepén nem csak búcsút ültek, hanem örömmel emlékeztek meg a templom felszentelésének 600. évfordulójáról is. Az ünnepi szentmise szónoka és főcelebránsa , Schönberger Jenő püspök volt. A szentmise végén megáldotta azokat a rózsafűzéreket, vagyis a leghatékonyabb fegyvert a világon, amit a hívek és zarándokok ajándékba kaptak ez ünnep alkalmával. Buna János plébános arra kérte a híveket, hogy használják ezt a fegyvert. Az ősi falak között zengett-elhangzott a szinérváraljai római katolikus templom himnussza is. A XX. Században mindvégig működött a Rózsafűzér -társulat, az Oltáregylet, az 1930-as években a Szívgárda, a Katolikus Legény-egylet, az 1940 -es évek elején a Mária Kongregáció.2002 után alakult meg a Mária Légió csoportja.
A szinérváraljai katolikus templom a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, a Máramarosi Főesperesség, Nagybányai Esperesi kerülethez tartozik. A Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatás plébánia a búcsús ünnepét december 8-án tartja. Ekkor ünnepelik azt a katolikus hittételt, hogy Máriát már fogantatása pillanatától megóvta az Isten az eredendő bűntől. Szinérváralján, a Szatmári Egyházmegyében december negyedik vasárnapján tartják az örökös szentségimádási napot.
Szinérváralja filiái: Ilobabánya, Zugó és Barlafalu. -Ilobabánya Máramaros megyében , Szinérváraljától keletre, a Szamos job partján fekvő település.Római katolikus templomát 1848-ban építették. Augusztus 20-án a Szent István király ünnepén tartják a templom búcsúját.- Zugó helység filia búcsús ünnepét a Rózsafűzér Királynője ünnepének napján, október 7-én tartják, másnéven ez a “Olvasós Boldogasszony” emléknapja . A másik filia meg Barlafalu , Szatmár megye keleti részén fekszik, Remetemező és Erdőszáda között. Római katolikus templomát 1895-ben építették.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szilágyi László
