Krisztusban drága jó testvéreim!
Nem véletlen, hogy az evangélium azt mondja: Jézus fölmegy a hegyre. A hegy mindig a kinyilatkoztatás helye. Ott kapta Mózes a törvényt. Ott találkozik az ember Istennel. És most Jézus, az új Mózes, nem új parancsokat ad, hanem új életformát hirdet.
A Hegyi beszéd nem erkölcsi kódex, nem „keresztény illemszabályzat”. Ez a mennyek országának alkotmánya.
Mit jelent a boldogság?
A világ erre a kérdésre azt mondja: – boldog az, akinek van pénze, – boldog az, aki sikeres, – boldog az, akit nem ér fájdalom. Jézus viszont egészen mást mond: – boldog a szegény, – boldog a síró, – boldog az, aki üldözött. Jézus nem azt mondja: „boldogok lesztek majd”, hanem: „boldogok vagytok” — vagyis azt mondja, hogy boldogok vagytok már most, ha bennem és belőlem éltek.
Kikhez szól Jézus?
Az evangélium különösen hangsúlyozza, hogy ott van a tömeg, de Jézus a tanítványokhoz beszél. Ez nagyon fontos testvéreim! A nyolc boldogság nem általános emberi bölcsességek, hanem tanítványi életprogram, Jézus igazi követőnek az életprogramja, hogy eszerint rendezi be és éli le életét. Aki Krisztust követi, annak ez az útja. Nem kötelező így élni, de nincs más keresztény út. Jézus nem egy kényelmes életet ígér, hanem értelmes életet. Nem fájdalommenteset, hanem megváltottat. Szent Ágoston mondja: „A Boldogságmondások a keresztény élet teljes képe, lépcsőről lépcsőre.” Nem lehet átugrani őket. Nem lehet kiválogatni. Egyetlen boldogság sem él a többi nélkül.
Miért fontos a nyolc boldogság ma is?
Mert egy olyan világban élünk, ahol mindenki boldog akar lenni, de senki sem tudja, hogyan. Jézus ma is felmegy a hegyre. Ma is megszólít és megkérdezi tőlünk: Miben keresed a boldogságodat?
Drága jó testvéreim! Jézus nem véletlenül sorolja fel a nyolc boldogságot. A Boldogságok nem sorrend nélküliek. Az első három belső megtérést kíván, mielőtt bármit tennénk kifelé. Ez a keresztény élet belső alapja.
1. „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa”
Mit jelent a „lélekben szegény”? Nem azt, hogy valaki buta. Nem azt, hogy nincs vagyona. A „lélekben szegény” az: aki nem önmagára támaszkodik, aki tudja, hogy Istentől függ, aki nem birtokolni akarja az életet, hanem elfogadni. A gazdag lélek azt mondja: „Megoldom egyedül.” A szegény lélek azt mondja: „Uram, szükségem van Rád.”
Miért boldog a lélekben szegény? Mert aki lélekben szegény, az szabad: nem a pénz irányítja, nem a siker, nem mások véleménye.
Szent Ágoston írja: „A gőg zárja be az embert Isten előtt, az alázat nyitja ki.” Ezért mondja Jézus, hogy övék a mennyek országa.
2. „Boldogok, akik szomorkodnak, mert majd megvigasztalják őket”
Ez talán a legnehezebb mondat. Hogyan lehet boldog az, aki sír?
Milyen szomorúságról beszél Jézus? Nem minden szomorúság boldogító. Jézus nem a depressziót dicséri. Nem az életuntságot. Ez a szomorúság nem mást jelent, mint a bűn feletti fájdalmat, az elveszett ember fölötti fájdalmat, a világ sebzettsége fölötti fájdalmat. Ez az a szomorúság, amely nem közömbös. Szent Pál mondja: „Az Isten szerinti szomorúság üdvösségre vezet.”
Miért félünk ettől a szomorúságtól? Mert a világ azt tanítja, hogy ne gondolj a bűnre, ne beszélj halálról, ne sírj, hanem szórakozz, mert egyszer élsz. De, aki nem sír, az megkeményedik. Aki tud sírni, annak él a szíve. A vigasztalás ígérete nem más, mint az, hogy nem emberek vigasztalják meg őket, hanem maga az Isten. Ez a vigasz nem más, mint a bűnbocsánat, az irgalom tapasztalata, a feltámadás reménye.
3. „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld”
Ez különösen is nagyon időszerű ma. Mi a szelídség? A szelíd ember nem gyenge, nem megalkuvó, nem gerinctelen, hanem a szelídség erő, amely nem rombol, hanem épít. Jézus mondja magáról: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd és alázatos szívű vagyok.” Ő, aki mindenható, nem erőszakos. A világ logikája ellentétben van Jézus logikájával! A világ azt mondja, hogy azé a föld, aki erősebb, aki hangosabb aki a másikat letapossa, lenyomja. Ezzel szemben Jézus ezt mondja, hogy azé a föld, aki nem birtokolni akarja, aki nem mások rovására él, hanem mások segítésére.
Mit jelent, hogy „övék lesz a föld”? Ez nem egy politikai ígéret, hanem egy jézusi ígéret. Az új ég és az új föld azoké lesz, akik nem erőszakkal, hanem Istenre bízva éltek. Ez a három boldogság egy tükör. Tegyük fel magunknak a kérdéseket: Mire támaszkodom valójában: a világra vagy Istenre? Tudok-e sírni a bűneim fölött? Hogyan kezelem a nézeteltéréseket, a konfliktusokat?
Drága jó testvéreim, az első három boldogság megtörte a gőgöt. Most Jézus azt mutatja meg, mivel telik meg az a szív, amely kiüresedett önmagától. Ez a rész már nem arról szól, mit hagyunk el, hanem arról, hogyan élünk.
4. „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert eltelnek vele”
Ez az egyetlen boldogság, ahol Jézus testi képet használ: éhség, szomjúság. Mit jelent az „igazság”? A Szentírásban az „igazság”: az Isten akarata, a helyes kapcsolat Istennel és emberrel, végső soron maga Krisztus. Jézus ezt mondja magáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.”
Mit jelent éhezni és szomjazni lelkileg? Az ilyen ember: nem nyugszik bele a bűnbe, nem mondja: „ez már így marad”, nem elégszik meg a középszerűséggel. Ez a szent nyugtalanság. Az ígéret Jézustól nem más, mint, hogy „eltelnek vele”, vagyis nem maradnak éhesek. Isten nem hagyja üresen azt, aki Őt keresi.
5. „Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak”
Mi az irgalom? Nem az elnézést, hogy elnézem a hibát. Nem azt, hogy elfogadom a hibát. Az irgalom látja a bűnt, de nem mond le az emberről. Miért ilyen fontos az irgalom? Mert ahogyan mi bánunk másokkal, úgy engedjük meg, hogy Isten bánjon velünk. Jézus világosan kijelenti: „Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” Az irgalmatlan szív bezárja magát Isten kegyelme előtt. Hol kell elsősorban irgalmasnak lennünk? a családban, a házasságban, a közösségben, önmagunkkal szemben is. Az irgalom gyakran hallgatást, türelmet, megbocsátást jelent. És ez nem gyengeség, hanem krisztusi erő.
6. „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent”
Mi a tiszta szív? Nem bűntelenséget jelent. Nem tökéletességet jelent. A tiszta szív azt jelenti, hogy osztatlan, nem kettős, nem játszik szerepeket Isten előtt. A tisztátalan szív alkudozik Istennel. A tiszta szív átadja magát átadja Istenek magát.
Mit mond Jézus a tiszta szívűekről? „Meglátják az Istent”! Ez a Szentírás legnagyobb ígérete.
Mózes sem láthatta Istent színről színre. Most Jézus azt mondja ez most lehetséges már itt a földön: meglátjuk Istent az imában, meglátjuk Istent a szentségekben, meglátjuk Istent a felebarátban és majd teljesen az örök életben.
Mi akadályozza meg azt, hogy ma is meglátjuk az Istent? a bűn, a képmutatás, a megosztott élet. Ezért a tiszta szív folyamatos megtérést kíván.
Most tegyük fel magunknak a kérdést: Mire éhezem valójában? Hogyan bánok azzal, aki megbántott? Osztatlan-e a szívem Isten felé?
Drága jó testvéreim! Amikor idáig eljutunk, Jézus már nem ígér könnyű életet. Épp ellenkezőleg: felkészít arra, hogy a tanítvány ütközik a világgal. De ez az ütközés nem kudarc, hanem a hit hitelességének jele.
7. „Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak hívják majd őket”
Nem békés emberekről beszél, hanem békét teremtőkről.
Mi a béke Jézusnál? Nem konfliktusmentesség. Nem nyugalom minden áron. A szentírási béke jelenti a helyreállt kapcsolatokat, jelenti Isten rendjét az ember életében. A békességszerző nem elsimít dolgokat, hanem gyógyít.
Miért nevezi Jézus a békességszerzőket „Isten fiainak”? Mert az Atya is ezt teszi: Ő nem elkerüli a konfliktust, hanem belép a konfliktusba Fia által a kereszten. Aki békét teremt az sebek közé megy, az igazságot mond és az mindig szeretetben marad. Ez egy isteni magatartás az emberek között! Hol kell békét teremteni? a házasságokban, a családokban, a plébániai közösségekben, a társadalmi, a világi béke törésekben. De nagyon fontos: nem minden áron, mert a béke nem a bűn elhallgatása.
8. „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa”
Itt Jézus kimondja a végső igazságot: az igazi krisztusi tanítvány szenvedni fog.
Miért üldözik a keresztényt? Nem azért, mert jó, hanem azért, mert teljesen más mérce szerint él, mint a világ ezért nem szeretik.
Milyen üldözésről van szó? Nem csak vértanúságról van szó, hanem szó van kigúnyolásról, szó van kirekesztésről, szó van hátrányos megkülönböztetésről, szó van félreértésről, szó van rágalmazásról és igazságtalan pletykáról. Sokszor ez a csendes, mindennapi keresztje az igazi krisztusi tanítványnak!
Drága jó testvérek! Figyeljük meg, hogy az első és az utolsó boldogság ugyanazzal zárul: „övék a mennyek országa”. Ez azt jelenti: aki végigmegy ezen az úton, célba ér. A keresztény nem egyedül szenved. Krisztussal szenved. És ahol Krisztus van, ott értelme van a fájdalomnak. Tegyük fel őszintén magunknak a kérdéseket: kerülöm-e a konfliktust az igazság rovására? vállalom-e a hitem miatt az üldöztetéseket és annak következményeit? békét teremtek, vagy csak nyugalmat keresek?
Amikor Jézus befejezi a boldogságokat, nem ad gyakorlati utasításokat. Nem mondja meg, „hogyan csináld”. Miért? Mert a Boldogságmondások nem technika, hanem életirány. Nem módszer a boldogság elérésére, hanem az átformált szív gyümölcse.
A boldogságok nem követelmények, nem vizsgatételek, nem erkölcsi pontrendszer, hanem ez egy út, amelyen haladunk, vagy legalább haladnunk kellene. Szent Ágoston írja: „Ezek a fokozatok nem egyszerre valósulnak meg, hanem a szeretet növekedésével.” Jézus: lélekben szegény volt, sírt Jeruzsálem fölött, szelíd volt az ellenségeivel, az Atya igazságát kereste, irgalmas volt a bűnösökkel, tiszta szívű volt, békét szerzett a kereszten, üldözték és megölték. A boldogságok nem rólunk szólnak először, hanem Róla.
Mit jelent ez számunkra ma a boldogságok? Nem azt, hogy holnaptól tökéletesek leszünk, hogy nem lesz fájdalmunk, hogy nem lesz kudarcunk, hanem azt, hogy más irányba indulunk hogy más mérték szerint élünk, hogy nem a világ mondja meg, mi a boldogság.
Drága jó testvéreim, most nem általánosságban kérdez minket az Úr hanem személyesen, csendben, a szívünkben: Hol hív most lélekben szegénységre? Milyen szomorúságot nem engedek át Istennek? Kihez kellene megbocsátással közelednem? Hol kerülöm az igazságot a béke látszata miatt? Milyen üldöztetéstől félek? Ne egyszerre akarjunk mindent. Egyetlen lépést kér tőlünk az Úr. A világ mulandó boldogságot ígér. Jézus pedig örök boldogságot. A nyolc boldogság végén ott áll az ígéret: „Nagy lesz jutalmatok a mennyben.”
Urunk Jézus Krisztus, Te fölmentél a hegyre, és megmutattad nekünk az élet útját. Nem az erő, nem a siker, nem az önzés útját, hanem a szeretetét. Adj nekünk szegény szívet, hogy Rád támaszkodjunk. Adj könnyeket, hogy ne keményedjünk meg. Adj szelídséget, hogy ne romboljunk. Adj éhséget az igazságra, irgalmat a testvéreink felé, tiszta szívet, hogy meglássunk Téged. Adj bátorságot a békéhez, és erőt, ha üldöznek minket. Vezess minket a boldogság útján, amely Te magad vagy. Ámen!
Csiszér Imre, erzsébetbányai plébános
