A Dél-Hargita keleti előterében, az Olt síkságán terül el Csíkszeredától 11 km-re. A falu határa 11 000 hold területen fekszik. Csíkszentimrét is, mint Csíkszentkirályt, az Olt két külön csoportra osztja. Orbán Balázs szerint a község az Olt bal parti Bedecs pataka és a jobb parti Rege- és Bánya patak Oltba ömlésénél fekszik, ekkor az Olt jobb partján levő részt Olt elvének nevezték, amit Alszeg, Pálszeg, Sándorszeg és Felszeg tízesek alkotják, míg az Olt bal partján fekszik Bedecs és Tenkeszeg tízes. A falu hét tízesét jegyezték le: Sándorszeg, Pálszeg, Tenkeszeg, Oltelve, Alszeg, Felszeg és Bedecs tízest. Sem az Oltelve, sem a Tenkeszeg elnevezést ma már nem használják, 1938-ban csak öt tízest jegyeztek már fel. Középkori Szent Imrének szentelt templomáról kapta a nevét. Az 1567. évi regestrumban szerepel Zenth Emreh néven. 1630-ban már iskolája volt, és Szentimre néven fordult elő. Területe ősidők óta lakott. A szájhagyomány szerint a falu hajdan az Olton túl, az erdő alatt, a Tomaj nevű vár körül volt. A vár alapítójaként Tomaj Tamást nevezték meg. Itt is temetik el a nagy lovasvezért, és hű katonái nagyságához illő emléket hordtak holtteste fölé. Ez a Hargita lankáján, a Margit-kápolnán túl van, a községtől délnyugatra. A mező közepén magányosan áll a Szent Margit-kápolna, melyet a feltételezések szerint a 14–15. században építettek. Az egyik falfestménye ma a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe. Tény az, hogy a Margit-kápolna körül „temetkezési hely” volt. A sok sírhant ma is jól látható. Ugyanakkor nem messze a kápolnától ma is egy helyet „Temető kertnek” neveznek. E határrészben sok olyan leletre találtak, amelyek valamikori településre utalnak. Ezek a leletek a csíkszeredai múzeumba kerültek. A faluban 1702-ben boszorkányper is volt. 1707-ben Akton osztrák tábornok katonái több kárt tettek, mint a tatárok és a törökök. A vidék kihalt: az 1717–19-es pestisjárvány a lakosságból 404 áldozatot követelt, az életben maradtak száma 332 volt. Ennek emlékét őrzi a temetőnél elhelyezett emlékmű, melyet Timár Tamás állíttatott, aki ökrös szekéren hordta a halottakat, s akinek családját elkerülte a szörnyű veszedelem. Az egyházközség jeles személyiségei voltak: b. Henter Ádám, b. Henter József, Csató János paptanár, Farczádi dr. Sándor László - Budapest királyi főkapitánya. A falu déli részén, a Kúria-dombon áll a Henter család 18. századi barokk-reneszánsz kúriája. A kúria felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A környék legrégibb műemléke és az egyetlen, amely a Csíki -medencében megmaradt. A 18. század elején itt gyilkolták meg br. Henter Ádámot, 1764-ben itt tettek hűségesküt Csíkszék vezetői a császárnak. A Henter-kúriának különösen szép a lépcsős portikusza. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűek. A falu a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
A falunak már a 13. században volt temploma. Az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben ugyan még nem szerepel, de mivel mai templomában XV. századból való nagy méretű szárnyas oltár maradványok találhatók és van egy szintén XV. századból való Margit-kápolnája a falutelepülésen kívül a Hargita lejtőjén, feltételezhető, hogy jóval előbb már létezett. A kápolna mai oltárának háta mögött őrzik a XV. századból fennmaradt nagyméretű szárnyas oltárnak nyolc képét. Lehet, hogy kicsi és szegény egyház lévén, azért nincsen felvéve a pápai tizedjegyzékbe.
A Csíkszentimrei római katolikus plébániatemplom 1777-ben készült el, amikor egy régebbi, gótikus templom csúcsíves elemei beépültek az új templomba. A felújítás során a templom hajóját is átalakították, az egykori gótikus templomból némileg megváltoztatva csak a torony és a szentély maradt meg. A templom nagyon értékes ereklyéje a 15. század végén készült nagyméretű szárnyasoltár, amely a templom szentélyében van elhelyezve. A két nagyméretű szárnyon a karácsonyi és húsvéti ünnepkör képei láthatók. Egy másik szárnyasoltár részét képezi két nagyobb méretű táblakép, amely a töviskoronázás és a golgota jeleneteit örökíti meg, ezek a 14. század végén készültek. A csíkszentimrei táblaképek a táblakép-festészet legkorábbi emlékei. Az oltár ikonográfiáját a Mária életéből és Krisztus passiójából vett jelenetek alkotják. Az egyik oldalon Szűz Mária életéből az Angyali üdvözlet és a kis Jézus bemutatása a templomban, illetve Jézus születése és Mária halála. A másik oldalon Jézus Krisztus szenvedés-történetéből vett négy-négy jelenet van Júdás csókja és Krisztus Pilátus előtt, illetve Krisztus Kaifás főpap előtt és Cyrenei Simon segít a kereszt vivésében. A táblaképeken két különböző személy munkája vehető ki. Az Angyali üdvözlet táblaképen az 1970-es restaurálás előtti állapotban két réteg látható. A templomban egy nagyobb méretű olajfestmény található. Az 1767-ben Stephanus Antal által festett Fogadalmi képen a megfeszített Krisztus és fölötte a kis síró angyalkák láthatók. A templomnak négy harangja és egy csengettyűje van. A 456 kg-os, és a 248 kg-os harangot az Arad-i Hönig Frigyes harangöntővel készíttették 1922-ben. 2007-ben Szent Imre herceg tiszteletére, a csíkszentimrei hívek adományából, egy 210 kg-os harangot öntettek Székelyudvarhelyen Lázár Imre harangöntő műhelyében. Ugyancsak 2007-ben készíttették a 70 kg-os Lélek-harangot Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. A templom ritka kincseket rejt a gótikus szárnyasoltár táblákon kívül még egy régi imádságot is , amely Krisztus keresztáldozatára irányítja a hívő lélek figyelmét. Az egyházközség aktív közösségi életet él, rendszeresen szerveznek programokat, rózsafűzér társulatok működnek de nagyon odaadóan járnak próbákra a 2010 Karácsonyán alakult Szent Imre egyházi kórus tagjai , sőt már 2011-ben az Alcsíki Kórustalálkozón részt is vettek. Ünnep és vasárnapokon mindig szebbé teszik , gazdagítják a liturgiát. A Csíkszentimre-i plébánia a Gyualfehérvári Római Katólikus Érsekség ,Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén november 5-én, Szent Imre napján tartják. Örökös szentségimádási nap: április 17.
Összeálította: Gábor Anna
