Csíkszereda,Erdély keleti felében helyezkedik el ,volt Csíkszék,majd 1878-tól Csík vármegye és ma Hargita megye székhelye. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában eképp jellemzi a várost:” E vidék, amelyhez nagy várakozással méltán közelítünk, nem más, mint a haza véghatárán fekvő Csikszék. Ezen kies, üde szépségekben gazdag vidék, a Hargita ősképződésü trachyt vonala, és fiatalabb származásu határszéli havasok lánczolata közt helyezkedett el. A minden oldalról nagyszerü havasok által bekeretelt tartományt ugy tekinthetjük, mind a hon áldásának forrását, mind a haza termékenységének fő tényezőjét, mert bölcsöje az honunk négy király folyamának, melyek innen e fennvidékről lerohanva, a termékeny völgyeket, tereket alkoták, s azokat naponta áldásos cseppjeikkel öntözik, termékenyítik. Ugy tekinthetjük azt, mint a hon biztonságának fellegvárát,mert természetileg erős fekvésü tájait oly nép lakja, mely minden időben hős volt, s dicsően felelt meg határvédi kötelmeinek.”A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú , a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki, 1033 m tengerszínt feletti magasságban a Nagy-Somlyó lábánál. Csík, és benne Csíkszedea hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. A középkórban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló plébániájuk, a csobotfalvi Szent Péter és Pál anyaegyházhoz tartoztak. A XVI. Század végén épült Sarlós Boldogasszony kápolnájuk, amely 1758-ig állt, ahol minden szerdán szentmisét mútattak be.1751 januárjában B.Sztoyka Zsigmond püspök önnálló plébániává szervezte és júniusban plébánost nevezett ki. A zárt város patrónust vállalt,gondoskodott szolgálati lakásokról is. Ezek szomszédságában , a Piactér nyugati szélén, a hajdani Hargita,Temető és Fűrdő utcák találkozásánál építették fel 1751 és 1758 között a Szent Kereszt barokk stílusú templomot, amely jelenleg a város legrégibb egyházi épülete.A templom mérete akkor megfelelt a Csíkszék vásáros helyének. 1784-ben szentelték fel a templomot Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére,gyűrű, védőfal vette körül. A templom építéséről és állapotáról tájékoztat az 1866-ban írt “Descriptio Parachialis”,amelynek csak egy töredéke élte túl az 1916-os tűzvészt, amelyben elégett a plébánia levéltára ,a harangozói és kántori lak is. A plébánia felépítésére csak 1928-ban kerülhetett sor,amelyre Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök nagy összeget adományozott, ehez még külömböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület bírtokbavételét.Az 1933-as évben az Oltáregylet anyagi közreműködésével kifestették a templombelsőt,de 1948-ban tovább újították a templomot .1949-ben megtörtént a háború utáni első bérmálás, Márton Áron pöspök végezte a ceremóniát. Említésre méltó két kegytárgy, a Mátyás Király idejében, 1470 körül készített talpas feszület és a Mária Kongregáció Könyve.
A templom tornyán időközi javításokat eszközöltek de mivel a belső szerkezete nagyon meggyengűlt,felújításra szorult 2021-ben .Az épület több mind 270 éves császárfáit a szú tette tönkre,az esővíz is többhelyen befolyt az épületbe a második világháború alatt keletkezett golyóütötte réseken, de a torony gömb fölötti része is megroskadt és megdölt a templomhajó irányába.A templom toronysisakjának újjáépítése során találtak rá a henger alakú, horganyozott lemezből készült jó állapotban lévő időkapszulára, amelyből számos dokumentumok, illetve régi bankjegyek és pénzérmék kerültek elő.
A Szent Kereszt plébániatemplom főoltárának restaurálása 2018-ban merült fel és 2024 áprilissában, a Mihály Ferenc szovátai restaurátór által végzett-felújított főoltárt sikerült helyére visszaállítani. A cél az volt, hogy a 20.század során hat-nyolc rétegben olajfestékkel fehérre lefestett oltár barokk stílusát, színvilágát visszakapja. A restaurálási folyamat során először egy feltárás történt, majd szerkezeteire bontották az oltárt és fertőtlenítették. Az eltávolítás mechanikusan, illetve vegyszeres megldással történt. Jelenleg 98 százalékban az eredeti színvilág látható az oltáron, ami egy többszínű márványutánzat, továbbá ezüstözött és aranyozott részek is fellelhetők rajta. El kell mondjuk ,hogy a Szent Kereszt templom oltára az igényesebb oltárok közül való. A Szent Kereszt plébánia gyülekezetei voltak és vannak,mint pl: a Rózsafűzér Társulatok,Szent Ferenc Harmadik Rendje,Oltáregysület, Mária Kongregáció, Szent Kereszt Szövetség, Katolikus Népszövetség, Leányklub és Gyermekek Kisapostol Egyesülete.
A Csikszeredai Szent Kereszt főplébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Ebből a plébániából lett önálló 1990-ben a zsögödi, 1995-ben a Szent Ágoston és 2010-ben a hargitafürdői plébánia. A templom búcsús ünnepén, szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre emlékezik az egyház , Krisztus Keresztjének a megtalálására, valamint a visszaszerzésére. Örökös szentségimádási napját szeptember 14-én tartják.
Összeállította: Gábor Anna
