Csatószeg falu Hargita megyében, közigazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik. Csíkszeredától 18 km-re délkeletre, az Olt bal partján fekszik, 662 m tengerszínt feletti magasságban. Északon Csíkszentsimon, északkeleten Csíkszentmárton, délkeleten Csíkkozmás, délen Verebes, délnyugaton pedig Erdővidék területei határolják. Legmagasabb pontja az 1558 m magasságban található Kakukk-hegy. A falú jelnleg négy tízesből áll, két apróbb utcából valamint a Főutnak és az Újsornak nevezett falurészekből. Először az 1567. évi regestrumban szerepelt 25 kapuval. A 18. században és a 20. század elején is katolikus anyaegyház volt. Szentsimonnal egy egyházközséget alkotott 1971. október 17-ig. Az elválás gondolata azonban már 1848-ban felvetődött. Csatószegnek már az 1400-as években volt kápolnája, amely a mai Kisboldogasszony kápolna helyén állt, ebben az időben a falu helyén három kisebb település létezett. A kápolna körül lehetett Szentegyházasfalva, a mostani főút bal oldalán Alfalu, illetve a mai Felsőtíz környékén Csatószeg, ahol több Csató nevű család lakott. Idővel a három település összenőtt és a Csatószeg nevet hagyták meg. A falunak Csíkszentsimon felé eső részét, ahol a középkori Szent Simon tiszteletére szentelt templom áll, egykor Szentegyházasfalvának, Templomaljának is nevezték.
Csatószegnek kőfallal kerített,gótikus eredetű, a 18. század második felében barokk stílusban átalakított temploma van. A Csatószeg-i templom Alcsík egyik legrégebbi temploma. A templom három különböző időszakban épült: a legrégebbi építkezésekből, - 13. század- mára csak a terméskőből faragott keresztelőkút maradt fenn. A második korszak a 14.század, melyre a főbejárati ajtókeret a bizonyíték. Mai formáját pedig 1777-ben nyerte el. A mai templomon a késő gótikus stílus jegyei láthatók, amelyek egy régebbi templom létezését feltételezik. Minden valószínüség szerint a pápai tízedjegyzék előtt és annak ideje alatt az egykori templom már állott. A templom 13. századi gótikus keresztelőkútját terméskőből faragták, amelyen románkori, gótikus és reneszánsz stílusjegyek láthatók. Ugyancsak középkori emléke a 15. században épült főbejárati ajtókeret, valamint a 16, század második felében készült szárnyasoltár.1660-1670 küzött épült a templom tornya, amit 1846-ban újítottak fel. Ezt bizonyítja az 1846-os átépítéskor a keleti oldalon juhcsontok között talált irott maradvány, amely a kolozsmonostori jezsuitáktól származik. A műemléktemplomot 1771-1778 között barokk stílusban átépítették, akkor tűntették el a gótikus ablakokat és a boltozatot. Batthyany Ignác püspök 1786-ban szentelte fel Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére. 1973-ban végzett restaurálás alkalmával tárták fel a páratlan szépségű főbejárati ajtókeretet. A templom szentélye eredeti gótikus építmény, apszisa poligon záródású, amelyen az egykori hálóboltozat bordáinak jelei és helyei fedzhetők fel. A déli bejárat és sekrestye ajtókerete gótikus. A gótikus elemeket viselő ajtókereten a régi székely hitvilág elemei is megjelennek. Az épen megőrzött szentségtartó fülke szintén gótikus stílusban készült és a templom egyik legszebb darabja. A már említett 13, századi keresztelőmedence három stílusjegyet őriz, a románkori kehely alatt gótikus gyűrűtag, román hajókötél díszítés és reneszánsz levéldísz látható.
A fóoltár két oldalán Szent Simon és Szent Júdás Tadé apostolok szobrai láthatók. A templomnak két mellékoltára van, érdemes kiemelni a templom középkori emlékét, a jelenlegi mellékoltárként elhelyezett 16. századból származó szárnyasoltárt. A kora barokk oltárba beépített Mária oltár alsó felén az Ave Regina Aleorum felíratot átfestették és a fülkébe egy barokk Szent József szobrot helyeztek el. A szárnyak képein az angyali üdvözlettől Jézus születéséig láthatók jelenetek, ugyanakkor 8 női szentet is ábrázól. A táblaképeket élénk színvilág és erőss kontúrozás jellemzi, a keretet reneszánsz levélsor díszíti. A műemléktemplom többi részét 1771-ben barokkosan átalakították. A templom orgonáját Kolonics István készítette utolsó orgonájaként ,mivel az orgonaépítése közben 1892. November 30-án Csatószegen halt meg, és itt is van eltemetve. A templomhoz épített kápolna legértékesebb darabja a Mária-szobor, amely minden valószínüség szerint a csíki faragóiskolában készült. A papilak udvarán lévő indás sírkövön az 1707-es évszám olvasható és a nap, hold valamint a csillagok jelképei láthatók. A cinteremben egy 1800-as évek elején készült síremlék áll, amelyen szintén indás motívumok ismerhetők fel. A falu temetője és egyik kőoszlopa Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlékként szerepel. Csatószegnek már 1858-ban volt katolikus iskolája, amelyet 1934, okóber 12-én bizonyos Blága revizor záratott be. A katolikus iskola a kántortanító lakásában működött tovább. 1938-39 között új katolikus iskolát építettek, amely a bécsi döntésig működött. A magyarvilág beálltával sem volt jobb a helyzet, csak két osztály működhetett a katolikus iskolában, a másik kettőt át kellett engedni a magyar állami iskolának. Az oroszok bejövetelével a katolikus iskola megszűnt működni, 1948-ban pedig államosították. A templom egyházi életében rózsafűzér társulatok müködnek, közüllük a Rosa Mystica imacsoport akik a közös ima erejében hisznek és minden szerdán imaórát és minden hónap első szerdáján szentségimádást végeznek. A templomnak egyházi énekkara is van akik a liturgikus zene mellett a hívők közösségi élményét is gazdagítja de nem csak ünnepnapok alkalmával.
A csatószegi plébánia a Gyulafehérvári Érsekség, Alcsíki Főesperesi kerülethez tartozik. A Szent Simon és Judás apostolok plébánia búcsúsünnepét október 28-án tartják. Örökös szentségimádási napot pedig május 4-én.
Összeállította: Gábor Anna
