Nagybánya Máramaros megye északnyugati részén helyezkedik el, közel Szatmár megyéhez, a Gutin hegység déli lábánál. Mindegy 231 méteres tengerszínt feletti magasságban fekszik. A Zazar folyó partján elterülő város, jelentős ércbányászati múlttal. A város közvetlen közelében északról a Rozsály-hegység vulkanikus kőzetei emelkednek, míg déli irányban a szatmári síkság felé nyitott medence terül el. Szomszédos települései közt keleten Felsőbánya, nyugaton Alsótótfalu, délen pedig Lénárdfalva található. Egyes történelem kutatások szerint a város első említése 1142-ből , II. Géza korából, amikor a király szászokat telepített a környékre. Mások szerint a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején jött létre. A legrégebbi fennmaradt oklevél 1327-ből való, ebben Károly Róbert király Zazarbánya néven említi a települést. Nagybánya hivatalos védőszentje valóban Szent István király, akinek tiszteletére a város középkori főtemplomát szentelték. Belőle csak az impozáns Szent István torony maradt meg. Korábban Nagybánya a szatmári vármegyéhez tartozott. A II. Világháború után, amikor a román közigazgatás megszűntette a megyerendszert és létrejöttek a tartományok, Nagybánya Máramaros tartományának, majd az újabb megyésítéssel Máramaros megye székhelye lett. A kommunizmus évei alatt nagy ipari várossá nőtte ki magát de 1989 után sok bányát bezártak , így a bányászat fokozatosan leépült. Sokan kiköltöztek külföldre, vagy a környező falvakba, így a város lakosságának létszáma lecsökkent . Egy kicsi ferences teplom van a régi központban szent Miklós tiszteletére szentelve, ahol moldvai minortiták tevékenykednek. Nagybányán emellett több kisebb kápolna és imaház is található, amelyek a város multikulturális jelenét tükrözi. Nagybánya római katolikus élete több plébánia köré szerveződik. A város nyugati negyedében a lakosság növekedése érdekében építették fel a Szent József templomot, hogy lelkipásztori központot bíztosítson az új városrész katolikus híveinek. A templom terv úgy készült hogy a templom és a plébánia egy épülettömbbe került. Az alapkő letétele 1991-ben történt, Reizer Pál püspök szentelte fel 1999.január 3-án Szent József tiszteletére és 1999.augusztus 1-től önálló plébánia lett. Magyar és román nyelven végeznek liturgikus szolgálatot, ájtatosságokat és más tevékenységet, mindezek által segítve a közösségek közötti lelki hidak építését. A Szent József templom belső tere a modern egyszerüség és a liturgikus méltóság harmonikus egységét tükrözi. A világos falak, a tágas tér, a bőségesen beáradó természetes fény, a csendes imádságot és az ünnepi liturgia mélyebb megélését segítik elő. A templom lelki fókusza a főoltár amely a tér középpontjában áll. Az oltár fölött elhelyezett kereszt Krisztus áldozatára emlékeztet. A főoltár díszítése visszafogott, környezete tiszta, hogy a liturgia eseményei kerüljenek előtérbe. Mivel a templom titulussa Szent József, ezért a főoltár ikonográfiájában és díszítésében ő áll a középpontban, de a templomban elhelyezett többi szobrok is a katolikus hagyomány fontos alakjait jelenítik meg a hívek számára. A templom mennyezete a modern temploépítés letisztult, egyszerű és világos stílusát követi. Az ablakok díszítése visszafogott ,a világos üvegfelületek a templom nem bonyolult, modern belső terét emelik ki. Az orgonájának hangzása a templom tágas terében jól érvényesül és a közösség éneklését támogatja. A plébánia híveinek száma 1138, családjainak száma 710. A Szent József plébánia rózsafűzértársulata a közösség egyik legfontosabb imacsoportja, amely a templom alapítása óta segíti a hívek lelki életének elmélyítését. A templom kórusa a plébánia közösség egyik legszebb és legélőbb szolgálata, hiszen énekeikkel gazdagítják a liturgiát és segítik a híveket a közös imádság mélyebb megélésében. A ministránsok jelenléte élő bizonyítéka annak, hogy a Szent József- plébánia közössége nemcsak őrzi, hanem tovább is adja a hit értékeit a következő nemzedéknek.
A templom mellett van elhelyezve Pio atya szobra, egy kalitkával a kezében , amely a teret imádságos atmoszférával tölti fel. A plébánia egyik fontos helyszíne a Pio atya kápolna amely a közösség találkozásainak helyét szolgáltatja, a hittanórák, imacsoportok, találkozók és közösségi programok számára. Kiemelt fontossága van a Szent József napi búcsúnak, és az azt megelőző Szent József nagykilencednek, amibe bekapcsolódik az egész város, sőt még a szomszéd települések katolikusai is. A templom búcsúját minden évben március 19-én este, Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és a munkások védőszentje napján tartják. A nagybányai plébániának örökös szentségimádási napja augusztus 27. A Szent József plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Máramarosi Főesperesség, Nagybányai esperesi kerülethez tartozik.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
