Csernáton, mely magába foglalja Alsó- és Felsőcsernátont, Kovászna megyében található Kézdivásárhelytől 9 km-re, és a Felső-háromszéki-medence egyik legnagyobb községe. A két Csernátont 1968-ban egyesítették. A falu a Bodoki-hegység (a Keleti-Kárpátok részét képezi, 879 m) keleti lábánál, a Csernáton-patak két oldalán helyezkedik el 500⎼600 m tengerszint feletti magasságban, és ősidők óta lakott. A települést érinti az E577-es nemzetközi út, a romániai 11-es főút. Lakosai székely-magyarok.
A falu nevének eredetét többen a szlávból származtatják. A legkorábbi feljegyzés 1332-ből származik, ahol Churuacunm néven említik. A faluban az 1659-es évben a törökök pusztítottak. Az 1718-as évben nagy éhínség volt. Az 1848⎼1849-es forradalom és szabadságharc idején két gyűlésnek adott helyet Csernáton.
Csernátonnak a reformáció előtt már volt önálló plébániája és temploma. A papi névtár a pápai tizedjegyzékre hivatkozva Péter nevű papot említ, aki 1332 és 1334 között szolgált a faluban. A templomot a 15⎼16. században várkastély vette körül.
A reformáció elterjedésével a falu lakói 1550 után református hitre tértek, s ezzel együtt a templom is azzá vált. A templom az új hit elterjedésétől egészen napjainkig a református gyülekezet használatában áll. A csernátoni katolikusok a plébániává szerveződésig Futásfalvához tartoztak, és annak filiájaként voltak számontartva. Alsócsernátonban a 18. század második felében egyes nemesi családok kápolnát tartottak fenn kúriájukban: Bernáld György 1766-tól, majd 1821-től Zámbler László.
A ma látható plébániatemplomot Alsócsernátonban 1844-ben építtette a falu szülöttje, Zámbler János (1789⎼1849) kanonok-plébános, aki abban az időben Csíkszentmártonban teljesített szolgálatot. A templom titulusa Urunk színeváltozása, és Haynald Lajos püspök (1816⎼1891) szentelte fel 1853. június 3-án, Jézus Szívének ünnepén. A faluban felekezeti iskolájuk is volt a katolikusoknak 1840-ben, ugyancsak Zámbler János plébános jóvoltából. Önálló plébániává Fogarasy Mihály püspök (1800⎼1882) emelte 1873-ban. A falu másik szülöttje Szilveszter Sándor (1902⎼1988) kanonok, titkos ordinárius, plébános. Az alsócsernátoni Urunk színeváltozása plébániatemplom búcsúünnepe augusztus 6-án van. Örökös szentségimádási napja november 3-a.
Alsócsernátonnak Felsőcsernáton, Kézdimárkosfalva, Kézdialbis és Dálnok a filiája.
Felsőcsernátont 1497-ben Felsew-charnathon néven írják az oklevelek. A középkorban Alsócsernátonnal egy egyházközséget alkotott, de külön templomról nincs adat. Bár ennek léte feltételezhető, mert már az 1567. évi összeírásban tekintélyes nagyságú falu. A feltételezést igazolja az is, hogy a falutól 8 km távolságra található a Szentkert nevű hely, melyet erdők határolnak. A múlt században végzett ásatások során román stílusú templom romjaira bukkantak, melyet a 12⎼13. századra datáltak. A hagyomány úgy tartja, hogy a reformáció előtt búcsújáró hely volt, ahol pálosok éltek. A Szentkert közelében levő kaszálót mind a mai napig Remetének nevezik a falubeliek. A katolikus múltat bizonyítja továbbá a faluban található kereszthegyi harangláb, mely a katolikus temetőben található, és a jelenlegi kápolna felépítése előtti időkből származik. A kászonaltízi születésű Bodó Imre plébánossága idején (1974⎼1987), 1983-ban templomépítésbe kezdtek a hívek. A kápolna felszentelésére 1988-ban került sor, és Jakab Antal püspök (1909–1993) szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A közösség kápolnájának búcsúünnepe október 8-án van.
Kézdimárkosfalvának már 1332-ben plébániatemploma volt. A falu a templom védőszentjéről, Szent Márkról kaphatta nevét. A katolikusok 1975-ben kápolnát vásároltak, melyet Szent Márk evangélista tiszteletére szenteltek fel.
Kézdialbis Kézdivásárhelytől 14 km-re délnyugatra, a Bodoki-hegység lábánál, az Albis-patak völgyében fekszik. Középkori katolikus temploma a reformáció idején a reformátusok tulajdonába került. A katolikus hívők részére a szentmiséket a falu közösségi házában tartják.
Dálnok Sepsiszentgyörgytől 12 km-re északkeletre, a Bodoki-hegység délkeleti peremén, az azonos nevű patak völgyében fekszik. 2008-ban a 101 katolikus hívő templomépítéshez fogott, mely 2009-ben már pirosban állt. A kis templomot a kézdivásárhelyi Molnár István tervezte, csernátoni mesteremberek építették, és védőszentjéül az első erdélyi származású jezsuita kassai vértanút, Szent Pongrácz Istvánt választották.
Az alsócsernátoni Urunk színeváltozása plébánia és filiái egyházilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Kézdi-Orbai Főesperesi Kerületéhez tartoznak. Az egyházi szolgálatot Ft. Kedves Tibor plébános végzi, a kántori szolgálatot Lukács Mihály kántor tölti be.
Összeállította: Kászoni Tamás harmadéves kispap
Fotó: Fülöp Lóránd
