Felsőbánya földrajzi fekvését tekintve, Nagybányától kb. 9 km-re keletre, a Gutin -hegység lábánál, a Zazar-patak völgye mellett helyezkedik el, erdős, hegyvidéki környezetben, Máramaros megyében. A város egy hegyekkel övezett, völgyben fekvő bányaváros, amelynek fekvése meghatározza történelmét,éghajlatát és gazdaságát. A Nagybánya-Gutin -hegység tengelyében való elhelyezkedése miatt mindig is fontos bányászati központ volt. A település bányászati központként jött létre, fejlődését az arany- és ezüstércben gazdag Gutin-hegység határozta meg. 1329-ben említik először Medius Mons néven, és már a középkorban szabad királyi bányavárosként működött, a századok során többször változott, mindig a bányászati jellegre utalva,1888-1913 között kapta a Felsőbánya a nevet. Felsőbánya több mind 700 éves múltra tekint vissza, története a középkori bányászatra, a királyi kiváltságokra, a szász telepesekre valamint a magyar királyság és Erdély történelmi fordulataira épül. A város ma is őrzi középkori bányavárosi jellegét és sok történelmi emléket. 1333-1335 között a pápai tízedjegyzék már műküdő plébániát említ,külön papjával. Ez azt jelzi,hogy a város egyházi szervezete már ekkor kialkult, és a templom is Mária tiszteletére volt szentelve. 1452-ben Hunyadi János meglátogatta a várost, és annyira megtetszett neki a templom orgonája,hogy magával vitte. Cserébe a templomnak adományozta a bányajövedelmek tízedét. A templom és a plébánia jelentős királyi támogatást élvezett, ami megerősítette a katolikus közösséget.A reformáció hatására 1547-ben a templom és az urbura a protestánsok kezére került. Ez a korszak jelentős vallási átrendeződést hozott. 1690-ben a katolikusok visszaszerezték a templomot. I. Lipót elrendelte , hogy az urbura ismét a templomot illesse. A plébánia anyakönyvei 1719-től folyamatosak.A felsőbányai római katolikus magyarajkú közösség 20% ma is aktív, kb. 1500-1600 főt számlálnak. A régi templom állapota leromlott, ezért az 1840-es években döntés születet az ujjáépítésről. A felsőbányai római katolikus templom 1847-58 között épült Tischler Albin tervei alapján, neoklasszikus stílusban. 1858-ban szenteltek fel Nagyboldogasszony tiszteletére. Máramaros, de egyben a szatmári egyházmegye legnagyobb katolikus temploma,illetve a környék egyik legfontosabb Mária-zarándokhelye, a bányavídék és a bányászok büszkesége.
A bányászat mellet a fazekasságggal is foglalkoztak, cégek voltak ezeknek a zászlóit a templomban őrzik az 1852-es évekből, az 1886-os évekből pedig a bányászzászlókat. 1889-ből van másfélszázados ősiséggel rendelkező textiliák és a mögötte felsorakozó itt élt elődeik generácioiknak az érzületvilága. A templom a korábbi években is tobb felújításon ment keresztül, az 1830-as években annak is van egy emléktábla állítva, Dr. Czumbel Lajos , aki megfogalmazza az egyházi bányász himnuszt, ami az egész térségben elterjed és azóta is azt énekelik. Egy másik felújításra az 1980-as években kerül sor, az akkori plébános Buchmiller István, akinek ugyancsak egy emléktáblát helyeztek el a templomban. Azonban az 1980-as évek végén egy nagy vihar megbontotta a tetőt, ami a hívekre és a művészi alkotásokra egyaránt veszélyes-, de a komolyabb és költségesebb munka ezután következett, ami a katolikus közösség számára az utóbbi idők legnagyobb sikerét jelenti, hiszen hasonló mértékű pozitív eredménynek már régen voltak szemtanui a felsőbányai magyarok. 2020-ban inditva az új felújítási tervet Ft. Veress Attila plébános idejében, az Országos Helyreállítási Terv Szent László út projektjének keretén belűl 2,7 millió euroból sikerült kívűl-belűl felújíttani a templomot, amely 2026-ban fejeződött be. 2026 május 30-án Schönberger Jenő a Szatmári egyházmegye püspöke áldotta meg.
Ez a templom a Mária tiszteletére van és Mária oltalma alatt van az egész város is. A templom belső tere tágas, háromhajós hatást kelt, bár valójában egyhajós oldalfűlkékkel. Még látható a templomépítésének idejéből fennmaradt falképek és díszítőelemek. A mennyezeten lévő hat falkép például a Szűzanya életét mutatja be. A főoltárkép a templom leglátványosabb része, a 19.századi klasszicizáló festmény és a központi témája a Nagyboldogasszony Mennybemenetelét ábrázolja. Az akkori bécsi iskola két professzora Franz Geiling és Carl Schellein műveiket szignálják az oltárképek , illetve a mennyezet freskó is az övék, a Mária életét mútatja be a legtöbb a többi szent tisztelete mellett.
A tabernákulum felett arannyozott díszítés és angyali szobrok találhatók. A főoltár szerkezete magas, oszlopos, fehér-arany színvilágú. A templom méretei is csodálatra méltóak, nem beszélve a bejáratnál lévő, monumentális Szent István és Szent László szobrokkal. A templomban helyet kapott a Szent József, Szent Antal, Jézus Szíve és a Szűz Mária mellékoltárok. A templomnak két tornya van, eléri a 60 m magasságot és a keresztek rajta a 2.5 m magasságot, arannyozottak, szépen csillogóak akármelyik napszakban, a hitnek a fényét sugározzák az emberek szívébe. A templom tornyán felújíttodott az óraszerkezet is, automatizálva lett.A templom tornyában három harang hívja a híveket, a nagyharang a nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve. A két torony között van elhelyezve a Mária medál kereszt formában. A jelenlegi orgonája a 19.századi, mechanikus trakturás hangszer amely a kóruson helyezkedik el, fa burkolattal, arannyozott díszítéssel. A felsőbányai Nagyboldogasszony templom a Szatmári Római Katiolikus Egyházmegye, Máramarosi Főesperesség, Nagybányai Esperesi Kerülethez tartozik.A templom búcsús ünnepét a Nagyboldogasszony ünnepi napján , augusztus 15-én tartják. Örökös szentségimádási nap február 2. Urunk Bemútatásának napján az az Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szilágyi László
