A hét plébániája: BRASSÓ-BELVÁROS

brassobelvaros.jpg

Brassó  Erdély harmadik legnagyobb, legszebb fekvésű városa, a Kárpátok-hegylánc kanyarában, a Barcasági-medencében fekszik, a Cenk-hegy lábánál, 600 m tengerszint feletti magasságban.  Brassó neve bolgár-török eredetű, a Borosu névből származik, amely szürke vizet jelent. A Cenk-hegyen a Brassovia nevű várat Szent István királyunk építtette.  A város neve Corona alakban is megjelenik, egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben szerepel így először. A Korona név alapjául egy legenda szolgál, mely szerint Salamon király itt egy patak völgyében lévő barlangban rejtette el koronáját. Az 1211-től II. Endre király által idetelepített német-szász lakosok Kronstadt-nak hívják.

Napjainkban a város Brassó megye közigazgatási központja, lakossága 253 ezer, amelyből magyarok csupán 7 százalék, mintegy 16 ezer lakos. A város római katolikus plébániája 1204-ben lett alapítva, IX. Gergely pápa 1234-ben kelt levelében említi a Barcza-dékánátust és papjait.  A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1383 – 1424 között épült,  amely a reformáció óta szász evangélikus lett, 1689. évi tűzvészkor leégett, azóta hívják Fekete-templomnak, Kelet-Európa legnagyobb középkori gótikus műemlék temploma.  Az egykori városfal közelében lévő domonkos rendi kolostort és templomot 1434-ben említi először oklevél. A XVIII. század elején ferences, majd jezsuita tulajdonú, 1773-tól egyházmegyei papok veszik át.  A gótikus templomot és kolostort lebontják, helyén a belváros dél-keleti részén új templom és plébánia épül, 1776-1782 között, Karl Joseph Lamasch építész tervei alapján, Uzoni Béldi János plébánossága idején.  Gróf Batthány Ignác (1741 – 1798) erdélyi püspök szentelte fel Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére 1782. szeptember 29-én.

A barokk stílusú műemlék templom egyhajós, homlokzati toronnyal,  3 – 3 oldalkápolnája van. A monumentális  aranyozott  főoltáron  Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai, valamint  Szent Antal és Szent Ferenc szobrai állnak. A szentély csúcsíves ablakai színes ólomüveg, középen a Boldogságos Szűz Mária, két oldalán Szent István és Szent László királyok, s a templomhajót is színes üvegablakok ékesítik. A belső falfelületeket gazdag stukkódísz tagolja, a boltozatokon kialakított medalionokban bibliai jeleneteket ábrázoló falképek láthatók. Az orgona a neves temesvári Wegenstein Lipót orgonamester munkája. A Brassó-belvárosi Szent Péter és Szent Pál  apostolok plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Sepsi-barcasági főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa (2013-tól)  Csiby József, segédlelkész  Kasza László. A templom búcsúját június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén tartják, örökös szentségimádási nap: május 31. A plébánia filiái: Botfalu-cukorgyár, a kápolna titulusa Szent Kereszt felmagasztalása; Földvár-téglagyár, a kápolna  Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére van felszentelve; Hídvég,- gróf Nemes János családi kripta kápolna titulusa a Fájdalmas Szűzanya.

Brassóban a római katolikus híveket a belvárosi plébánián kívül még ellátja a Brassó-Szent Kereszt felmagasztalása plébánia és a Brassó-Bolonya plébánia, itt van a brassói Egyetemi Lelkészség is, valamint a belvárosban lévő Keresztelő Szent János ferences templom és rendház.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.peterespal.ro

 

About the author

maradmin

Leave a Comment