A hét temploma: SZÉKELYUDVARHELY – FERENCES

udvarhely.max_.jpg

Székelyudvarhely, megyei jogú város Hargita megyében, a Nagy-Küküllő folyó felső szakaszának partján terül el, Székelyföld évszázados történelmi központja, szellemi fellegvára, a hajdani székely székek anyaszéke. Székelyudvarhely ősrégi település, honfoglaláskor a hunok a rómaiak lakta egykori helyre telepedtek le. Már a XIII. század közepén megvolt az egyházi szervezet, a székelyföld Marosi, Erdőháti-Udvarhelyszéki és Csíki alesperességek, Telegdi Főesperesség székhelyeként szerepel (az Árpád-kori Telegd név a székely Adorján törzs Telegd nevű ágától származik). Az első okleveles adat 1317-ből említi az itteni plébániát, 1333-ban a pápai tizedjegyzékben is megtalálható. Udvarhelyt feltehetően Luxemburgi Zsigmond emelte városi rangra, majd 1485-ben Mátyás király adományozta mezővárosi rangját. Székelyudvarhely 4 kisebb település és 3 falu fokozatos egybeolvadásával nőtt várossá, jelenlegi lakossága kb. 34 ezer, 95 százalékban magyar anyanyelvűek. Híres szülöttei közül említjük: – Székely Mózes (1553-1603) Erdély egyetlen székely fejedelme,- Tomcsa Sándor (1897-1963) író, tiszteletére a helyi szinház vette fel a nevét, – Szemlér Ferenc (1906-1978) költő, – Méhes György (1916-2007) író, – Csanády György (1895-1952) költő, a Székely Himnusz szerzője. Székelyudvarhelyen tanult Orbán Balázs (1829-1890) utazó, író, történész, a „legnagyobb székely”, a Székelyföld leírása című nagyfontosságú mű szerzője. Fontos megemlíteni a belváros központi terén álló (több mint 8 m magas) Millenniumi Székely Emlékoszlopot, az 1896-ban épült eklektikus Városházát (egykori Vármegyeháza), a klasszicista barokk református templomot (1780-81-ben épült) a nemzet nagyjait megörökítő (13 mondahős, történelmi személy és kiemelkedő művész mellszobrai) szoborparkot (2004-ben készült) és a Patkó téri Vasszékely bronz szobor világháborús emlékművet. Úgyszintén Erdély nagy püspöke Márton Áron szobrát, az ő róla elnevezett téren, a város fölött magasodó  hegyen álló impozáns, gyönyörű szép késői barokk műemlék Szent Miklós plébániatemplomot és a szomszédságában lévő, 1593-ban alapított római katolikus Főgimnázium, mai szecessziós épületét (1910-ben épült) amely Tamási Áron nevét viseli, valamint a város délnyugati szélén lévő, valószínű a XIII.században épült félköríves gömbölyített, Jézus Szíve kápolnát.
Udvarhelyen a protestantizmus elterjedése után a katolikus hitélet a ferencrendi barátok által megújul, (a ferences szerzetes rendet Assisi Szent Ferenc (1182-1226) 1209-ben alapította, Kisebb Testvérek Rendje – Ordo Fratrum Minorum néven) ők először a XVI.század végén találtak otthonra, a János Zsigmond által 1562-65 között, a legyőzött székelyek megalázására épült Székelytámadt várban, majd 1705-től a városban. Először kis kápolnájuk volt, majd 1721 és 1779 között építik fel a város volt Piacterének alsó északnyugati részén, a mai főterének legrégebbi templom és kolostor együttesét, a barokk és a klasszicista közötti átmeneti korszak stílusában. A templomot gróf Batthyány Ignác erdély püspöke szentelte fel 1783-ban, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére.
 A Barátok templomának is hívott, két tornyú műemlék templom hossza 36 m, szélessége 17 m, belső magassága 14 m, a hajó két oldalán 3-3 oldalkápolna van, mellékoltárokkal, értékes oltárképekkel. A monumentális főoltár középpontjában Szűz Mária majdnem életnagyságú fából faragott festett szobra, két oldalán az oszlopközökben, Szt. István király, Szt.Péter, Szt.Pál és Szt.László király szobrai állnak, az oltár oromzatán a Szentháromság látható. A templomot csodaszép késő barokk jellegű festés díszíti. A kolostor épületét a rendszerváltás után átadták a mallersdorfi ferences nővéreknek, a templom oldali épületében Szent Antalról nevezett Szeráfi Ferences Kollégium működik. A székelyudvarhelyi Szent Péter és Szent Pál apostolok ferences templom, a városban lévő még 3 plébániával ( Szt.Miklós, Lisieux-i Kis Szt.Teréz, Szt.György – Szombatfalva) és az Erdélyi Mária Rádió székelyudvarhelyi stúdiójának „Szűz Mária királynő” kápolnájával, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, templom igazgatók P. Kovács Csaba fr. Antal és P. Pap Károly P. Leonárd, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Tartomány OFM tagjai. A templom búcsúját június 29.-én ünneplik, örökös szentségimádási nap: október 4.

A Gyulafehérvári érsekség honlapjáról, illetve Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című könyvéből, valamint Kovács Árpád az udvarhelyi templom leírásából vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: sites.google.com
 
 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment