A hét plébániája: KOSTELEK

kostelek.jpg

Kostelek a Keleti-Kárpátok vonulatai közt a legeldugottabb település, a gyimesi csángó-magyarok által lakott patakvölgyek vidékéhez tartozik, a Csíki-havasok keleti oldalán, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben, fenyvesekkel ölelve, festőien szép tájon, 846 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A falut határoló másik két patak, település Gyepece és Magyarcsügés. Kostelek nevét a szájhagyomány szerint az állatokat őriző, koskarámról, a hímbárányról kapta. Első írásos említése 1771-ből származik, a falu első telepesei, a siculicidium idején az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és Moldva felől jött görög-katolikus román szökevények, szegénylegények voltak, akik ezen eldugott havasi rengetegben kerestek menedéket.

A falu kezdetben önálló majd később Csíkszépvíz községhez tartozott, 1952-ben a Bákó megyei Ágas községhez csatolták, ahova ma is tartozik, mostani lakossága kb. 600 fő, szinte egészében csángó-magyarok, mintegy fele arányban római katolikus hitüek. Kezdetben a római katolikus hívek lelki gondozására a csíksomlyói ferences barátok jártak ide (kb.25 km) lóháton vagy télen sível. Az első P.Sebestyén Benjamin volt. A hívek számának növekedése templom építését tette szükségessé, az 1943-ban idekerült P.Köllő Bonifác áldozatos fáradozása által, sok nehézséget legyőzve, az elkészült templomot 1946 augusztusában dr. Csipak Árpád kanonok, csíkszeredai gimnáziumi hittanár szentelte fel Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére. A kis templom oltárán a Csíksomlyói Szűz Mária szobor kicsinyített mása, a Babba Mária szobra áll. Isten szolgája Márton Áron (1896-1980) Erdély nagy püspöke 1949 júniusában itt bérmált. Kostelek 1950-től lett plébánia, a csíksomlyói ferences barátok felváltva jártak ide kényszer lakhelyre vitelükig, majd Miklós László csíkszépvízi plébános szolgált itt. 1960-tól a gyimesfelsőloki Kosza István plébános vette át a plébániát, neki köszönhető a Magyarcsügésen megépült kis kápolna. Kosteleken az első helyben lakó pap 1968-tól P.Benedek Domokos ferences atya volt, majd 1973-tól P. Daczó Lukács. 1978 óta a plébánia egyházmegyés papot kapott, Nt. Salamon Antal (1934 – 2014) szentszéki tanácsos plébános atya, több mint 35 évig áldozatosan szolgálta kosteleki híveit. Ő felkarolta és ápolta Boldog Páter Rupert Mayer (1876 – 1945) német jezsuita szerzetes emlékét (Szent II.János Pál pápa avatta boldoggá 1987 május 3-án Münchenben, emléknapja november 3), aki az első világháborúban lelkészként szolgált, 1916-ban a Csíki havasokban egy gránát lövedék szétzúzta bal lábfejét, amit a sósteleki kötözőhelyen aztán amputáltak és itt temették el. Ezért Kostelek nagy kincse a Boldog lábereklyéje, egy emlékmű áll tiszteletére, felirata 3 nyelven „Isten igéje nincs megbilincselve”. A csíkszeredai Millenniumi templomban is „Boldog Páter Rupert Mayer” kápolna őrzi emlékét. A kosteleki Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye legkeletibb egyházközsége, a Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik, Antal plébános atya halála  után (2014. február 8.) Berszán Lajos tb.kanonok atya látta el a plébániát, 2014 augusztusától Málnási Demeter a plébánia lelkésze. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepét Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton tartják, örökös szentségimádási nap: július 11. A plébánia filiája: – Magyarcsügés, a kápolna védőszentje Keresztelő Szent János, minden hónapban van szentmise, örökös szentségimádási nap október 2;  – Gyepece, a kevés számú katolikus hívek Kostelekre járnak szentmisére.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye Millenniumi Sematizmusából vett adatok alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: imalanc.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment