A hét plébániája: ALMÁSFEGYVERNEK

img_20141224_114600.jpg

Almásfegyvernek a Partiumban, Bihar megyében van, Nagyvárad megyeszékhelytől észak-keletre, a Réz-hegység nyúlványa alatti Hegyközi település. A Berettyó és Sebes-Körös folyók köztén elterülő dombvidéket nevezik Hegyköznek. Almásfegyvernek a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekszik, Árpád-kori település, eredetileg a királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik a neve is. 1213-ban említette először oklevél Fegyvernuk néven, a püspöki tizedjegyzékben is szerepelt, Adorján-várához tartozott, a XV. századtól a falu Csáky-birtok volt. Napjainkban lakossága kevéssel több mint 300, kb.18 százaléka magyar anyanyelvű, a községközpontja Alsótótfalu. Almásfegyvernek Szentjobb filiája volt, 1925-ben előbb lelkészség majd plébánia, mostani római katolikus templomát 1938-ban kezdi építeni Szitter Gyula szalárdi plébános, Fiedler István (1871-1957) szatmár-nagyváradi püspök adományaiból. 1941-ben fejeződik be az egyhajós templom építése, Dr. Schriffert Béla apostoli kormányzói helynök szenteli fel Szent László király tiszteletére. A plébánia épülete 1956-57-ben készült, Mons. Matos Ferenc, majd Hermannn István, akkori plébánosok idején. Az almásfegyverneki  Szent László király plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Margittai esperesi kerületéhez tartozik, hozzátartozó filiák, Hagymádfalva és Kővág. Plébánosa Giosanu Leonárd atya, aki rádiónk műsorigazgatója is volt ( 2010. október – 2011.szeptember) valamint Ö a plébánosa a micskei Jézus Szíve plébániának is. 
Micske úgyszintén Réz-hegység alatti,  Árpád-kori település, első írásos említése 1255-ben Mikche. Az egész középkoron át a Sebes-Körös völgyi Sólyomkővár tartozéka volt. A XVII. század közepétől a Baranyi – család birtokolta, amelynek adományából épült fel 1757-ben a mostani római katolikus temploma, Jézus Szíve tiszteletére. A falu mai lakossága 1000 fő, szinte egészében magyar, azonban mintegy 80 százalékban református vallású, Vámosláz a községközpontja. Micske Biharban a legkorábban visszaállított római katolikus miséző helyeink egyike, 1713-tól mint gondnokság-lelkészség működik, a plébánia 1740-ben lett újraalapítva. 
A plébániatemplom barokk-rokokó stílusú, 23 m hosszú, szélessége 13 m, a torony magassága 32 m. Az egyházmegye  vidéki templomai közül egyike a legszebbeknek úgy stílusában mint belső bútorzatában. Művészi remekmű fából faragott szép barokk főoltára, a szószéke, valamint a Szent László mellékoltára. Kriptájában a Baranyi-család hamvai pihennek. A templom búcsúja Jézus Szent Szíve ünnepe, az Oltáriszentség ünnepe vagy Úrnapja nyolcadát követő pénteken van, mozgó ünnep, 2015-ben június 12-én lesz. Örökös szentségimádási nap: október II. vasárnapja.
A plébánia filiája Tóti, községközpont, a Bisztra-patak mellett fekszik. Római katolikus temploma 1992-94 között épült, Gyenge Béla plébános idején kezdték el az építkezést, Rácz László (1948-2014) plébános idején fejezték be, 1994 októberében Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére szentelte fel Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök (1990-2008). Csodálatosan szép tűzzománc szárnyas oltárképe valamint a szintén tűzzománc 14 keresztúti stáció képei Morvay László (1947-2004) jeles magyarországi képzőművész alkotása, akinek ugyancsak tűzzománc művészi munkái a nagyváradi vártemplomot is ékesítik.

A nagyváradi egyházmegye 2003-ban megjelent történelmi sematizmusából vett adatok alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

About the author

maradmin

Leave a Comment