A hét plébániája: BALÁNBÁNYA

balanbanya.jpg

Balánbánya Hargita megyében található, a Felcsíki-medence legészakibb települése, Csíkszentdomokostól 12 km-re észak-keletre, a Nagy-Hagymás hegység lábánál, az Olt-folyó felső szakaszának szűk völgyében fekszik, 865 m tengerszintfeletti magasságban. Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán-havasról kapta, határában már a XVII.században vasércet bányásztak, később a vasérclelőhelyek kimerültek. A rézérc lelőhelyet 1785-ben Opra János nevű pásztor fedezte fel, a kitermelés 1803-ban indult meg, több bánya kezdte el a működését, a réz kitermelése fokozatosan nőtt, a XX.  században a falu jelentős bányásztelepüléssé fejlődött. Balánbánya 1967. augusztus 4-én városi rangot kapott, addig Csíkszentdomokos nagyközséghez tartozott. Lakossága is nagymértékben megnőtt, 1983-ban mintegy 15 ezer főre. 1997 után hanyatlásnak indul a bányaipar, tömeges leépítések kezdődtek, végül 2006 végén a bányászat teljesen le állt. A lakosság száma is lecsökkent, jelenleg kb.6000, amelyből valamivel több mint kétezer fő székely-magyarok. Balánbánya környéke igazi turista paradicsom, a tőle északra húzódó Gyergyói-havasok Magas-bükk hegyének (1416 m) déli oldalában van az Olt-folyó forrása, a várostól 2 km-re északra létesítették 1966-ban, 22 m magas, 80 m hosszú  völgyzárógáttal, az Olt vízgyüjtő tavát, észak-keletre a festői szépségű Nagyhagymás Nemzeti Park van, amely magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos-tavat is, a várostól keletre a Nagyhagymás hegyvonulat tüneményes csúcsai állnak, a híres Egyeskő (1608m), Öcsém (1706m) és Terkő (1461m).  A várostól délre van, Csíkszentdomokos községhez  tartozó Pásztorbükk-erdő, ahol 1599. október 31-én meggyilkolták Báthori Endre (András) (sz. 1563.) egykori erdélyi bíboros-fejedelmet, amiért VIII.Kelemen pápa (1592-1605) átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot. Az eltelt évszázadok alatt, a helyszínen épült kápolna a felcsíki katolikusság búcsújáróhelyévé vált, ahol minden évben egyszer, október második vasárnapján, tartják az engesztelő bűnbánati búcsút (2012-ben lett újjáépítve a kápolna).

A balánbányai egyházközséget 1825-ben alapították, előtte a csíkszentdomokosi plébánia filiája volt. Kis fából épített kápolnáját 1819-ben építették Nepomuki Szent János tiszteletére, a bánya akkori örmény tulajdonosai. 1864-1869 között építi fel a bányatársulat a település közepén, a Kovács-patak – szádánál (száda = torkolat) a plébánia templomot, amelyet Fogarasy Mihály (1800-1882) erdélyi püspök szentelt fel, úgyszintén Nepomuki Szent János tiszteletére. Ö a folyók, hidak védőszentje, sok helyen a bányászok patrónusa is, a gyónási titok vértanúja, 1729. március 19-én avatta szentté XIII. Benedek pápa (1724-1730). A második világháború után az egyházközség plébános nélkül maradt, a csíkszentdomokosi plébánia látta el,  nagy erdélyi püspökünk Márton Áron (1896-1980) helyben lakó plébánost nevezett ki 1968-ban, a plébánia épületét 1982-ben építették. A  városban 2006-ban létesült a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Napközi Otthona.

A balánbányai Nepomuki Szent János plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Bálint Emil atya, a templom búcsú ünnepét május 16-án tartják, örökös szentségimádási nap: szeptember 22.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.minden-ami-magyar.hu

About the author

maradmin

Leave a Comment