A hét plébániája: SZÉKELYHÍD

szekelyhid.jpg

Székelyhíd város, a Partium régió, Érmelléki tájegységében, az Ér-folyó völgyének baloldali teraszán, részben dombokkal tarkított vidéken fekszik, Bihar megyében, Nagyvárad megyeszékhelytől 42 km-re északra. Kiváló szőlő és borkultúrája, mezőgazdasága, több évszázados hagyományokkal rendelkezik. Székelyhíd város (2004-től) hozzá tartozó falui: Csokaly, Érköbölkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya. Lakossága kb. 7 ezer, mintegy 78 százalékban magyarok, 15 százalék roma. Székelyhíd település első lakói székelyek voltak, akiket még a X. század végén telepítettek le ide az Ér hídjának őrzésére, innen a helység neve. A  „székely”, szó érteleme szerint „megtelepültet” jelent. A település első írásos említése 1213-17-ben a Váradi Regestrumban található, majd egy 1278-beli oklevélben Zekulhyd formában van említve. Első ismert birtokosa a Gutkeled-nemzetségből származó Dorog fia Péter volt, majd Zsigmond királytól a Zólyomy családé lesz, 1417-ben vámos vásárváros jogot kap és a század végéig már kővára is épül. Dózsa seregei azonban ezt lerombolják, de újjáépítik a várat, amit aztán 1661-ben a törökök elfoglalnak. A vasvári békekötés után (1664) elrendelték a vár lebontását, így  aztán végleg felrobbantják. Anyagából épült (1750-60) a Dietrichstein-Stubenberg kastély, műemlék épület, amely évtizedekig nagyon romos állapotban volt, de a Dévai Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából felújításra kerül. A kastély egyik szárnyában már létrejött (2013) a Kis Jézus nevű gyermekmenhely, az alapítvány helyi védencei számára (Kovács Ágnes a vezetője).

Székelyhíd keresztény múltja a XIII. századtól számítható, a település Nagyvecseri részén egykor ferences kolostor volt. Az egykori Árpád-kori ősi temploma helyén, a mostani református templom áll, gótikus stílusával, XIV.-XV. századi átépítésekkel, a Zólyomiak által, akik áttértek az új hitre és velük a lakosság is. A templom falába van beépítve Zólyomi Tamás (elhunyt 1588-ban) dombormű tumbája. A katolikus hit 1714 után terjed el újra. A város legmagasabb dombján, a Stubenberg kastély előtt áll a római katolikus műemlék plébániatemplom, 1764-1768 között építtette gróf Dietrichstein János földesúr (császári és királyi tanácsos volt) neobarokk stílusban, titulusa a Szeplőtelen Fogantatás. Plébánia rangra 1772-ben emeli báró Patachich Ádám (1717-1784) váradi püspök (1776-tól kalocsai érsek).
A templom szép barokk főoltárán az oltárkép a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, a két díszes mellékoltára a Szent Kereszt és Szent Apollónia tiszteletére van szentelve. Egyedi, hogy a keresztúti stációk képei két hosszú táblába vannak sűrítve (ifj. Bittenbinder János festőművész alkotása).  A II.világháborúban megsérült templomtornyot Fekete József (1929-2015) tb. kanonok esperes, egykori plébánosa építtette újjá.
A templom külső falán fekete márvány, Rákóczi Ferenc emléktábla áll, a kuruc szabadságharcosok itteni táborozásának 300. évfordulójának emlékére, a templom kertjében a „legvitézebb huszár”, a napóleoni háborúk hőse, báró vitézvári Simonyi József óbester (1771-1832)  emléktáblája áll és egy szentségfülke, Szent János szobrával. Említésre méltó:  -a város főtéri parkjában álló turulmadaras millenniumi emlékmű,  -a kultúrotthon falán lévő Petőfi Sándor emléktábla, ezen helyen állt a fogadó ahol 1848-ban megszállt a forradalom és szabadságharc lánglelkű költője, a helyi Elméleti Líceum viseli nevét, -az érmelléki halász szobra, az Érmellék egyik fő mestersége a halászat emlékére, Halászati és Vadfogási Múzeuma is nyílt (Dr. Willhelm Sándor tanár érdeme), – a termálvízű strand,- a Székelyhídi Férfikórus, valamint az évente népszerű rendezvények, az Érmelléki Ősz kulturális fesztivál és az Érmelléki Borversenyek. Székelyhíd híres szülöttei közül:- Szabó József  „Odzsa” (sz.1928.) neves színházi rendező, dramaturg, – Tuduka Oszkár (1928-2015. május) tanár, zenekritikus.  Megemlítjük Angyal Olivíát is, az Erdélyi Mária Rádíó és a Segítő Kéz Egyesület, „Angyalfogó” gyermek magazin (2013-ban jelent meg először) alapító szerkesztőjét.

A székelyhídi Szeplőtelen Fogantatás plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Székelyhídi esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Ozsváth József (volt Tasnádszántói plébános), aki 2015 márciusától váltotta a nyugdíjba vonult plébánost, Duma Ferenc tb. kanonokot. Kántor Csaplár Angéla. A hívek száma kb. 1000. A templom búcsúja december 8-án, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása ünnepnapján van, de augusztusban is tartanak búcsút, az egyházközség védőszentjének, a magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának szentelt Mária Királynő ünnepén is. Örökös szentségimádási nap: október IV. vasárnapja. Nagysikerű az évente gyerekeknek rendezett nyári hittantábor (első 2013.) A plébánia filíája: Hegyközszentmiklós, az érmelléki dombok közti település 6 km délre van, híres az egész évben nyitva tartó termál strandja, 65 C fokos vízével, kitűnő mozgásszervi, ideg- és emésztőrendszeri betegségek kezelésére, a református egyház patronálja. A lakosság többségében református, templomuk 1882-ben épült. A kis számú katolikus híveknek egy házból alakítottak ki kápolnát, amelynek védőszentje a Boldogságos Szűz Mária. Érolasziba és Érköbölkútra csak alkalomszerűen, temetésre vagy beteg ellátásra jár ki a plébános.  
A nagyváradi egyházmegye történelmi sematizmusából, valamint Dukrét Géza tanár úr bihari örökségeinkről szóló könyveiből vett információk alapján összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment