A hét plébániája: SZENTKATOLNA

szentkatolna.pap_nagy.jpg

A község Erdélyben, a Délkeleti-Kárpátok belső kanyarulatában, a Bodoki-, Torjai- és Nemere-Hegységek, valamint a Berecki- és Háromszéki-havasok koszorúzta Felsőháromszéki-medence központi tájékán, átlag 540-555 m tengerszint feletti magasságban, a Nemere- hegységből eredő Feketeügy árterületéből kiemelkedő teraszperemen helyezkedik el. A község szomszédai:- északnyugaton Kézdivásárhely, keleten Gelence, nyugaton Csernáton, délen Dálnok és délkeleten Zabola. A falu területén talált régészeti leletek bronzkori település nyomairól tanúskodnak.
Tekintettel arra, hogy az egyházközség a pápai tizedjegyzék 1332. évi rovatában Sancta Catherina néven szerepel, így a település lakossága a templom védőszentjéről, Alexandriai Szent Katalinról származtatta a falu nevét. Ez a név a századok folyamán különböző írásokban több változatban fordult elő: 1533 – Zenthkatolna, 1561 – Szent-Katolna, 1694 – Szent Katolna, a későbbiekben Szentkatolna egybeírva szerepel. 1332-ben plébániatemploma van. A régi templom az 1802-es évi földrengéskor összeomlik. Helyette 1815-23-ban építenek újat. Demény Antal budapesti egyetemi tanár bőkezű támogatását (3242 forint) emléktábla örökítette meg
Hatolyka filia is plébánia volt a középkorban. 1650-ben új templomot, 1668-ban tornyot építettek.
Kézdimartonfalva neve 1407-ben bukkan fel először. Templomának építését, stíluselemei alapján, a 13. századra teszik. A reformáció idején lakossága a templommal együtt református lett. Alsócsernáton filiája volt. 1974-ben Harai János alsócsernátoni plébános építtetett imaházat.
A falu első iskolája 1500-ból datálódik, amelynek tanítója Kis András iskolamester volt. A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola Bálint Gábor orientalista nyelvtudós nevét viseli.
A falu szülöttei: dr. Demény Antal (1744–1833) egyetemi tanár, Bakk Endre (1841–1906) vízaknai kanonok-plébános, történetíró, Bálint Benedek (1860–1920) fametsző képzőművész, dr. Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós, Pál István (1854–1935) udvarhelyi plébános, státusi referens, aki a  román szenátus tagjaként küzdött a magyar oktatás ügyéért.
A szentkatolnai Szent Katalin plébánia, VI. Kézdi-Orbai főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg T. Opra István lelkész teljesít szolgálatot.

Örökös szentségimádási nap: november 16.
A plébánia búcsúünnepe: november 25.

Szerkesztette: Erdős Nándor

Források: www.romkat.ro, www.szentkatolna.ro

Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment