A hét plébániája: ALSÓCSERNATON és FELSŐCSERNÁTON

csernaton.jpg

A XIV. században említik először, ekkor még Churuacun néven. A név szláv eredetű, a fekete = cserna jelentésű személynév birtokos változata. Két nagy részre lehet bontani a települést. Alsó illetve Felső Csernátra. Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, észak-nyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.
Alsócsernátonnak 1332-ben plébániatemploma volt, melynek papja Péter. A templom a reformáció idején a reformátusok kezére került. A mostani katolikus templomot 1844-ben építtette a falu szülötte, Zámbler János, csíkszent-mártoni kanonok-plébános. A plébánia 1873-ban szerveződött újra, a plébániai lakás pedig 1905 után épült. Az 1700-as évek elején a Bernáld nemesi család – a katolikus vallásra viszszatérve – kápolnát rendezett be udvarházában. Udvari káplánt kértek és kaptak. 1793-tól állandó lelkésze van a kis katolikus közösségnek. Önálló iskolaépülethez 1840-ben jutottak, ugyancsak Zámbler János plébános jóvoltából, aki azt is saját költségén építtette – ebben az időközben felújított épületben működik jelenleg az ifjúsági ház. Alsócsernáton szülötte Szilveszter Sándor (sz. 1902. január 12.) ordinarius substitutus (azaz ideiglenes egyházmegyei kormányzó, aki teljes joggal kormányozta az egyházmegyét). Felsőcsernáton templomát Bodó Imre plébános építtette 1983-ban, tornyot 1996-ban, Bakó Antal plébános idejében kapott.
Kézdimárkosfalvának már 1332-ben plébániatemploma volt. A reformáció idején a templom átkerült a reformátusok tulajdonába. A katolikusok 1975-ben kápolnát vásároltak, melyet Szent Márk evangélista tiszteletére szenteltek fel. Dálnokon a pápai jegyzék szerint a pap Dikó esperes volt. A régi templom a reformáció idején református lett. 2008-ban a 101 katolikus hívő templomépítéshez fogott, mely 2009-ben már pirosban állt. Kézdialbison a középkori katolikus templom a reformáció idején a reformátusok tulajdonába került. A kevés katolikus hívő részére a szentmiséket Vizsuly Józsefné lakásán tartják.
Az alsócsernátoni Urunk színeváltozása plébánia, VI. Kézdi-Orbai főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg T. Kedves Tibor lelkész teljesít szolgálatot.

Örökös szentségimádási nap: november 3.
A plébánia búcsúünnepe: augusztus 6.

Szerkesztette: Erdős Nándor

Források: www.romkat.ro, www.erdelyiutazas.hu  
Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment