A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: SEPSIBÜKSZÁD

Sepsibükszád, Háromszék festői táján, az Olt folyó mentén a Harghita hegység alsó vonulatától szegélyezve Kovászna megye egyik legvonzóbb faluja. Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északra a Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján fekszik. Ez Háromszék legészakibb Olt menti faluja, 2004-ben vált le Málnás községtől. A település a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység és a Csomád-hegység által határolt fennsíkon található, mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna-tó és a Mohos-láp. Bicsadnak is nevezték az 1960-as években. Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebenc és Rakottyás feküdt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A falu életében kiemelkedő szerepe volt az üveghutát létrehozó gróf Mikó családnak. Amikor gróf Mikes Benedek feleségül vette Mikó Esztert, Mikó Miklós lányának hozományként átadta Sepsibükszádot az üveghutával együtt. Így az a Mikes család tulajdonába került, majd 1918-ban végleg megszűnt. Gróf zabolai Mikes Ármin az üveggyár területét eladta Bükszád lakosainak. Magas szintre emelte a bükszádi üvegművességet Sovánka István üvegművész, akinek alkotásai Sepsiszentgyörgyön megtalálhatók. Az Olt jobb partján, a Rakottyás-patak beömlésénél régi vár romjai idézik a múltat: ez a Vápa vára. Szemben kúp alakú hegyen állnak Sólyomkő őrtornyának 2m magas maradványai. Rendkívül gazdag a környék borvizekben: itt tör fel a Sós-borvíz, a Bükszádi-bugyogó, a Fenyősarki-forrás, s az Antalkáék feredőjének langyos vízfeltörése melegvíz tartalékokra enged következtetni. A Málnásfürdő és Bükszád közötti völgyben a 19. század végén kőbányászat kezdődött el, ami az üveggyártás megszűnése után az itt élők megélhetését biztosította. Ebben az időben újabb telepesek, olasz és német kőfaragók érkeztek a faluba. Az 1916-os invázió hatására az itteni görögkeleti hívek annyira elkeseredtek, hogy 1917-ben mind katolizáltak, Mikóújfaluban és Sepsibükszádon egyaránt. A katolikus egyház híveinek ezen számbeli gyarapodása és a plébánia nehéz adminisztrálása késztette az akkori Nagy Béla mikóújfalvi lelkészt arra, hogy a gyulafehérvári püspökségtől segédlelkészt, vagy Sepsibükszád különválását kérje, 1815-ben különvált. A püspök döntése alapján Sepsibükszád önálló egyházközség lett. 2000. augusztus 20-án millenniumi ünnepséggel egybekötött búcsút tartottak, melynek keretében Csiszér Albert főesperes megáldotta a millenniumi emlékkövet. 2002. június 1-jén Tamás József püspök megáldotta az új ravatalozót . A református gyülekezet hívei 1919-től leányegyházközségként végzik a leki gyakorlatokat, 1978-ban kis templomot építettek. Önálló katolikus temploma – gróf Mikó György által adományozott telekre – 1867-ben épült, Nagyboldogasszony tiszteletére. A toronyban három harang található. A plébánián lévő Árpád-házi Szent Margit-alkotás kiemelkedő szépségű. A hit és az életkedv váltotta meg a falu két szülöttjét, Demeter Dóra-Rómában és Farkas Éva-Ágnes Budapesten az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjének tagjai lettek. Itt született még Sepsibükszádon Kádár Sándor nyugalmazott lelkész, valamint Csomós László plébános, aki jelenleg a berecki egyházközségben teljesíti a szolgálatát. Ábrahám Árpád római katolikus plébános, aki részt vett a Szoboszlay-féle összeesküvésben, ezért halálra ítélték és kivégezték Temesváron 1958-ban. Állítólag Ábrahám Árpád az első lövésre nem halt meg, hanem csak féltérdre esett, ekkor odament hozzá egy torjai születésű katona, Ábrahám Árpád összekulcsolta a kezét és ezt mondta neki: „Fiam, Torján téged én tanítottalak vallásra, ments meg!” A katona azonban nem kegyelmezett, hanem tarkón lőtte a plébánost. 1993-ban a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki kirendeltsége Torján Ábrahám Árpád és Szörcsey Elek tiszteletére kopjafát emeltetett, Sepsibükszád polgármesteri hivatala pedig egy gránitoszlopot emelt a tiszteletére. Itt született még Sánta Ferenc író. Csíkszeredában született de Bükszádon nevelkedett Karácson Tibor atya, mint az Ige hirdetője, a szentségek kiszolgáltatója és a rábízott keresztény közösség vezetője, vagyis jelenleg az Erdélyi Mária Rádió műsorigazgatója. A Sepsibükszád-I Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom a Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot teljesít a Jobbágytelki születésü Bakó Ferenc plébános, szentszéki tanácsos és a kántori szolgálatot Szakács Katalin látja el. Bakó plébánosnak az előző szolgálati helyek a következők: Csernakeresztúr, Petrozsény, Barót, Futásfalva, Vulkán, Altorja és 2011-től Sepsibükszádon végzi a szolgálatát. A falu búcsús ünnepét Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepén augusztus 15-én tartják. Örökös szentségimádási nap: április 07.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: www.erdelykincsei.com

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment