Érszalacs település Bihar megye északi részén található, Szatmár megyével határos település. Gyakorlatilag az Alföld szélén, az első érmelléki domboknál fekszik, Érmihályfalvától mintegy 20 km-re, 1374-ben királyi község lett. A 2011-es népszámlálás idején Szalacson 2298 ember élt, akik közül 2249 magyarajkú. Látnivalók a faluban: a Református temploma, a Néprajzi- és népművészeti kiállítás, a Négylyukú híd aminek építési idejét nem tudják. A református egyház 1796. évi számadásaiból tudják, hogy az egyház kölcsön adott 14 ezer téglát. Egyesek véleménye szerint ebből építhették a hidat. 1840-ben már biztosan állt, ezt tudják Kőváry László 1840-ben megjelent munkájából: „Szalacs, mintegy ezer házzal, a váradi káptalan tulajdona. Délre fölötte szőlőhegy, alatta tér, az Ér mocsaras tere, melyen keresztül derék kőhíd viszen”. 2001-ben helyi kezdeményezésre a hidat műemlékké nyilvánították és emléktáblát helyeztek az oldalára, amelyen megemlítik, hogy „épült a 18. század végén/alatta folyt az Ér 1968-ig/1998-ban felújították...”
Említésre méltók a Pincesorok. A falusiak borpincéi számos turistát vonzanak. Napjainkban Szalacson mintegy 970 domboldalba ásott pince ismert, mely az úgynevezett pincesort alkotja. A legrégebbi pince 1803-ban épült. A falu híres emberei közül megemlítjük a következő személyeket: itt született Balaskó Nándor (1918-1996) szobrász, Balaskó Vilmos (1914-2004) romániai magyar református lelkész, Szalacsi Rácz Imre (1900-1956) költő, író, publicista, Gyalókay Lajos (1825-1899) 1848-49-es szabadságharcos, jogász, író, Simay István (1833-1910) az 1848/49-es szabadságharcos, tanár, pedagógiai író, tankönyvíró valamint itt született még Andrássy Ernő (1894-1968) orvos, ornitológus, régész, az „Érmellék utolsó polihisztora”volt.
A főtéren egymás mellett van a római katolikus és a református templom. A faluban csak az asszonyok alkalmasak a templomszolgaságra, az emberek mindig csak a borospincébe mennek. A katolikus templom csodálatos templomkertjében a lila és a fehér orgona, a dúsan virágzó lila akác és a rengeteg tulipán nyújt felejthetetlen látványt a templomba belépő híveknek. A római katolikus egyházközség valószínűleg a XII. században betelepült német hospesek alapították meg Szalacson. Az egyházközségre vonatkozó első írásos adataik a XIII. század elejéről származnak. Amint a Zsigmond király-féle adománylevélből kiderül, Szalacs a középkor folyamán két részből állt; ennek megfelelően egyháza is kettő volt; egyik Bihar vármegyéhez a másik pedig Közép-Szolnokhoz tartozott. A két egyház a káptalan birtoklása idején olvadt össze. Szalacs 1557-ben a váradi káptalan feloszlatása után világi földesúri joghatóság alá kerül. A bihari reformációban fontos szerepet játszó Varkoch Tamás lesz az új földesura, aki maga is a genfi reformáció követője. Szalacs lakossága, földesurát követve áttér az új hitre. Az addig használt templomot az új hitelveknek megfelelően „átrendezték”. Ettől kezdve majd két évszázadon keresztül a katolikus egyházközösség megszűnt létezni. 1736-ban alakul újra Szalacson a plébánia. A plébániaházzal egybeépült kápolna tűzvész martaléka lett 1750-ben. A templomát a káptalan jóvoltából 1792-re építették fel a ma is álló új, barokk stílusú templomot. Tornyát először zsindellyel fedték, 1936-ban cserélték csak fel bádogra. A templom főoltárán a Boldogságos Szűz látható. Oltárképeit Mezei Lajos váradi festőművész készítette 1879-ben, Nogáll János váradi püspök megrendelésére. A templom bejárata felett két szobor látható, a Jézus Szíve és a Szűzanya szobrai. Az egyházközség anyakönyvei 1752-től fogva maradtak fenn. 2014-ben új ruhába öltözött a szalacsi katolikus templom a munkálatokat Isten segítségével kevesebb mint egy év alatt végezték el és a kívülről felújított épületet Böcskei László megyés püspök áldotta meg és szentmisét is celebrált. Szalacsnak lélekharanggal ellátott rovatalozó kápolnája is van.
Az itt szolgált lelkészek közül kiemelkedik Knapp András, aki 1823 és 1851 között szolgált Szalacson. Jelenleg Scheck László plébános végzi az egyházi szolgálatot. Kántori szolgálatot Pál Anasztázia (diáklány) tölti be. Szalacs a Nagyváradi Romai Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Margittai esperesi kerülethez tartozik. A templom titulusa Havas Boldogasszony, vagyis a templomuk búcsúját augusztus első vasárnapján ünnepelik a szalacsi római katolikus hívek. Örökös szentségimádási nap: augusztus 4-ik vasárnapja.
Szalacs filiái: Szilágypér, Nagykárolytól délre, Érendréd és Szalacs között fekvő település. A közel húsz éves kápolnáját Szent József a munkás tiszteletére szentelték fel. Búcsúját május első szombatján és örökös szentségimádási napját november második vasárnapján tartják.
A másik filia Oltomány ahol nem tartnak szentmisét de minden évben elvégzi a házszentelést a plébános.
Szerkeztette: Gábor Anna
Leave a Comment