A hét plébániája: KOLOZSVÁR – MONOSTORI KÁLVÁRIA TEMPLOM

Kolozsmonostor hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbház negyede. A város délnyugati felén található, északon a Kis-Szamos / Donát negyed, keleten a Monostori kertek, délkeleten a Hajnalnegyed és Európa negyed, délen a bükki erdő, nyugaton pedig Szászfenes határolja. A lakótelepen mintegy 120 000 ember él. Nevét először 1214-ben tüntették fel a Váradi Regestrum-ban. A középkorban Erdély egyik legjelentősebb egyházi központja a 11. században alapított kolozsmonostori apátság. Az apátságon kívül a középkortól délnyugati irányban egy Kolozsmonostor nevű falu volt. Az 1890-es években még különálló. A falu dinamikusan fejlődött, ami Kolozsvár közelségének tudható be. A falut 1895-ben csatolták Kolozsvárhoz. A városrészben a 20. század első felében kertes házak voltak, a tömbházakat 1970 decemberében kezdték építeni.

A kolozsmonostori negyedben két templom van, a Kálvária templom és a Fájdalmas Szűzanya plébánia. A város Monostor negyedében hajdanán egy hatalmas, fallal körülvett Benedek-rendi apátság állt. A jelenlegi templom csupán töredéke a XI. században épült erődítménynek. 1241-ben a tatárok fosztották ki és gyújtották fel. IV. Béla 1263-ban építtette újra, 1465-ben pedig erődítményt építettek a kolostor védelmére, de Mátyás király lebontatta. 1581-ben Báthory István király a jezsuita rendnek adományozza az egykori kolostort és birtokait, ám nekik 1588-ban el kellet hagyniuk az országot. 1598-ban villámcsapás rongálja meg a templomot, de a végső csapást 1658-1661 között a törökök mérik rá. 1787-ben magtárnak használják a romos épületet. Csupán az oltár menekül meg, amely fölé később kápolnát emeltek, valamint egy, a karjaiban Jézust tartó Mária szobor, amely a bejárat fölött látható.

1896-ban a római katolikus egyház felépíti a ma is látható egyhajós templomot. A templom délkeleti homlokzatán egy római síroroszlán, déli oldalán pedig egy napóra látható. A kapu két oldalán látható szövegben a templom történetét rögzítették a XIX. századbeli átalakítás után. Belsejében néhány, a restaurálás idején behozott sírkő látható. A templom ólomüveg ablakai már új keletűek, Egri László és István tervezték. 1923-ban a templomot, átadják a görög-katolikus egyháznak de 1948-ban megfosztják javaitól és a templom az ortodox egyházhoz került. 1992-ben került vissza a római katolikus egyházhoz.

Az 1059-ben épült Kálvária templomnak 2019-ben 960 éves évfordulóját ünnepelik. A Nagyboldogasszony, Kálvária templom a Kolozs-dobokai főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepét augusztus 15 –én tartják. A másik a Fájdalmas Szűzanya plébánia, amelyet 1902-ben a Kolin István szentszéki tanácsos, akkori plébános a „Báthori-házzal” szemben építtette fel a plébániaházzal együtt. Az új plébánia-templomot gr. Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte fel 1902. jún. 14-én. 1942-ben, Ugrón Sándor jezsuita atya idejében, a mostani formájára bővítették. A művészien szép Nagyboldogasszony-oltárt Bíró János, a Szent Mihály templom plébánosa rendelte, s egy tiroli asztalos, illetőleg a Szent Mihály templom barokk faragványait elkészítő Anton Schuchbauer szobrászművész kivitelezte. Az oltár költségeinek nagyrészét Gyulaffi László erdélyi kancellár és veje, Eszterházy Dániel fedezte. Az oltár azt a jelenetet ábrázolja, amint a felhők között égbe szálló Istenanyát az angyaloktól és szentektől körülvett Szentháromság fogadja. A Nagyboldogasszonyt jobbról Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston püspök, balról Szent Jeromos és Szent Ambrus veszi körül. A templombelső keleti falánál látható Jézus szíve szobrot – akárcsak az előtérben álló festett Mária- és Szent József szobrokat Vágó Gábor belényesi szobrászművész készítette, valószínűleg az 1930-as évek végén. A Jézus Szíve-tisztelet a plébánia múltjának fontos eleme. A templom nyolcregiszteres mechanikus orgonáját 1992-ben vásárolták meg. A templomban levő keresztút 14 stációjának bronzból készült domborművei, melyek Korondi Jenő szobrászművész tervezése alapján öntettek. Ugyancsak értékes 11 vitrál ablaka: 4 tematikus és 7 színkompozíciós. Készítői Egri László és fia, István. Ez a templom Európa Nostra díjat is kapott a restaurálásért.

A Fájdalmas Szűzanya plébánia a Gyulafehérvári Romai Katólius Érsekség, Kolozs-dobokai főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot Ft. dr. Székely Dénes, adjunktus, plébános, kanonok végzi és a kántori szolgálatot Palocsay György kántor tölti be. A templom búcsúját szeptember 15 –én tartják. Örökös szentségimádási nap: augusztus 20.

Filia: Tordatúr Kolozsvár-Monostor filiája 2002-től, a templom titulusa Szent Kereszt felmagasztalása és a plébánia a Torda-aranyosi főesperesi kerülethez tartozik. A plébániaépület is újjászületett romjaiból, és alkalmas a csendet és szép tájat kedvelők számára kikapcsolódásra és lelkigyakorlatra, de turizmusra is a Tordai-hasadék közelsége miatt. Örökös szentségimádási nap: december 21, a búcsús ünnepét szeptember 14 –én tartják.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: http://apaczai.janoszsigmond.ro/kolozsvari-latnivalok

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment