A hét plébániája: CSÍKSZEREDA – SZENT ÁGOSTON TEMPLOM

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú , a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik. A város legfontosabb ásványvíz-lelőhelyei Somlyón, a Szeredai- és Zsögödfürdőn vannak. Csíkszereda a korábban már létező Somlyó, Taploca és Zsögöd települések szomszédságában, a szerda napi vásárhely színhelyén alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné volt, mentesítette a város lakosságát az adófizetés alól. Csíkszereda az 1968-as területi átrendezés következtében, az addig hat-hétezres – kizárólag magyarlakta város közel 50 ezer lélekszámú megyeszékhellyé duzzadt, amelynek ma is több mint 40 ezer magyar katolikus híve van.

Ez természetszerű kihatással volt az egyház életére is. A 17. században épült, két–háromszáz hívő befogadására alkalmas templom kicsinek bizonyult és az új városnegyedek is távol kerültek az egyházközség szívétől. Ennek az égető kérdésnek a megoldására már dr. Jakab Antal püspök, majd Bálint Lajos érsek tett lépéseket. A város pasztorációs szempontból oly fontos és sürgető megosztása dr. Jakubinyi György érsekre hárult, aki létrehozta a Szent Ágoston plébániát, Pénzes Józsefet nevezve ki annak plébánosává. Azóta „élő kövek, élő lelkek” égisze alatt felépült az 1200 személy befogadására alkalmas a már katedrális méretű Szent Ágoston plébániatemplom. 1995-ben Jakubinyi György érseki rendelkezésével két részre osztotta Csíkszeredát, a belső Szent Kereszt-plébániára és a Szent Ágoston-plébániára. Az építkezés kezdete azonban a plébániák szétválasztása előttre tehető , ennek kivitelezése Borbély Gábor főesperes úr nevéhez fűződik. Pénzes József 1995 január elsejei plébánosi kinevezése után pedig elkezdődött a tervezési folyamat. A Szent Ágoston-templom végül Albert Homonnai Márton csíkszeredai tervező révén nyerte el mai formáját. A templomot övező keresztúti stációk körül zöld övezetet – több mint 1000 facsemetével –, élősövényt, sziklakertet és virágágyásokat alakítottak ki. A két, 33 méter magas fémszerkezetes, négy harangnak helyet adó torony között, a templom tetején pedig lángoló szív emlékezetet a Szent Ágoston-i gondolatra: „Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned.” Az altemplomban egy kisebb kápolna kapott helyet, a déli oldalon alakították ki a plébániahivatalt irodákkal, tanácsteremmel és irattárral. Ugyancsak az alagsor egyik terme ad otthont a fogyatékkal élő fiatalok számára.  Az altemplom termeit összekötő folyosó oldalát úgy építették ki, hogy azt majd idővel urnatemetőként lehessen használni. Az első és második emeleten találhatóak a szolgálati lakások, a plébános lakása mellett még két kápláni lakosztály, illetve vendégszobák is helyet kaptak. Az épületben méretes konyhát, ebédlőt is kialakítottak. A földszinti rész foglalja magába a bejárati előteret, a templom nagytermét, melyet már a nagyobb ünnepek alkalmával többször is benépesítettek a hívek. A Szent Ágoston templom apszisában egy keresztet láthatunk a korpusszal valamint Szent Ágoston és Szent Mónika szobrait, Xantus Géza csíkszeredai képzőművész alkotásai. A Budakeszin élő és alkotó V. Majzik Mária művésznő két nagyméretű kerámia domborművet és egy bronz keresztelő kutat ajándékozott a templom részére. A két dombormű, a Hymnus és az Angyali Üdvözlet ugyancsak a templom apszisában kerültek elhelyezésre. A Hymnus dombormű a magyarok kereszténységhez való kapcsolatát, míg az Angyali Üdvözlet a Szűzanya oltalmát és egyben a születést szimbolizálja. A kettőt a születést és a keresztséget a kompozicióban a keresztelő kút kapcsolja össze. Ezzel válik telyessé a szimbólum. Csíkszeredában a magyarság összetratozásáért, megmaradásáért megalapított Nemzeti Imahely arra hívatott, hogy jelezze az utat Magyarország azon törekvésének, hogy polgárai maguk oldják meg a Nemzet fenmaradásának problémáját. A Hymnus a dícsőséges keresztény múltat a Szűzanya Magyarország védelmezője a jelent és a keresztelőkút a jövőt jelképezi, mely három jelkép együtt van jelen a megszentelt térben.

A Szent Ágoston-templomot 2009. augusztus 29-én, a főegyházmegye fennállásának 1000. évfordulóján, a templom búcsúünnepén szentelte fel dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. Szent Ágoston püspök tiszteletére szentelt plébánia a Gyulafehérvári Romai Katólikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Bálint Emil főesperes,plébános, Ft. Obermájer Ervin-István, kisegítő lelkész, Maczalik Győző és vértanútársai szentté avatási eljárásának posztulátora és Márton Áron püspök szentté avatási ügyének viceposztulátora és T. Both László, segédlelkész végzik és a kántori szolgálatot Kacsó Arnold, kántor tölti be. Templombúcsút augusztus 28 -án tartanak. Örökös szentségimádási nap: november 22.

Összeállította: Gábor Anna

Kép: http://szekelyhon.ro

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment